Augusztus 15.
Ma Mária névnapja van

Irodalom kategória

499 éve

1527 – Meghalt Niccolo Machiavelli, itáliai politikus, író (A fejedelem), aki az államhatalomról írt korát megelőzően.

Könyveket gyűjtött és mindent elolvasott. Tanácsot adott korának szinte minden vezetőjének. Az A fejedelem című művét az állam feladatairól írta. Szerinte az uralkodónak a hatalmat mindenáron meg kell szereznie, ha lehet erkölcsös úton, de nem szabad visszarettennie más eszközöktől sem. Elveti az Isten kegyelméből való uralkodás elvét, az államot a realitásokkal számolva, a vágyakat, a célokat, lehetőségeket, kilátásokat, fogyatékosságokat és hibákat figyelembe véve kell kormányozni. Szerinte minden rátermett férfi, aki a felsorolt realitásokkal számol, az bármilyen államot elkormányozhat. A hadseregnek nem lehet karhatalmi szerepe, a belső békét nem lehet fegyverrel tartósan biztosítani, ahhoz az alattvalók, a polgárok többségének egyetértése szükséges. Firenze története című krónika az első történelmi véleményírás, amiben a történelmet a politikai cselekvés iskolájaként fogja fel. Az A mandragóra című színműve az első modern európai jellemkomédia, amiben kifigurázta még saját tételét is, amely szerint "a cél szentesíti az eszközt". Több mutatása

Teljes esemény 0

1527. 06. 21. Meghalt Történelem Irodalom

6 éve

2020 – Meghalt Bálint György, azaz "Bálint gazda" kertész- és mezőgazdasági mérnök, író, újságíró.

A mezőgazdasági tudományok kandidátusa. Születési nevén: Braun György. A Magyar Televízió 28 évig futó Ablak című magazinjának állandó munkatársakért szerzett ismertséget. Műveiből: Talajerőgazdálkodás az üzemi gyümölcsösökben, Kertbarátok műsora, Mesterfogások, Kis könyv a magyar almáról. Bálint János kertészmérnök, egyetemi dékán édesapja. Több mutatása

Teljes esemény 0

2020. 06. 21. Meghalt Tudomány Irodalom Magyar

175 éve

1851 – Meghalt Kováts Mihály orvos, nyelvújító, az első magyar törvényszéki orvostani könyv írója.

Kováts Mihály (Korlát, 1768.07.04. – Mezőcsát, 1851.06.22.) orvos és nyelvújító, sokoldalú tehetség, tanulóévei után logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latin nyelvet és ókortörténetet tanított. 27 évesen iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára, ahol harmadévesként már tanársegédként dolgozott. Számos európai egyetemen és kórházban – Svájc, Hollandia, Németország – szerzett tapasztalattal aktívan részt vett a nyelvújítási mozgalomban, célja a magyar orvosi nyelv megteremtése volt. Az első magyar törvényszéki orvostani tárgyú könyv írója: Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra (1828) Kováts a himlőoltás egyik korai propagálója is volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1851. 06. 22. Meghalt Tudomány Irodalom Magyar