Ma Mária névnapja van

Irodalom kategória

96 éve

1930 – Firenzében megszületett Oriana Fallaci olasz írónő, újságíró, aki vezető politikusokkal készített interjúkat.

Az országok vezetőivel készített interjúit 1976-ban összegyűjtötte "Interviews with History" címmel. 1946. óta újságíró, 1949-től 1953-ig az "Il Mattino dell' Italia Centrale" riportere, 1954. és 1976. között az "Epoca", a "L' Europeo", a "The New York Times", a "The London Times", a "Corriere della Sera", a "Life", a "Look", a "The Washington Post", a "Der Stern", a "Der Spiegel", a "Le Nouvel Observateur" és az "Ayashi Shimbun" külső munkatársa volt. 1967. óta több alkalommal dolgozott haditudósítóként Vietnamban, Indiában, Pakisztánban, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában. Több amerikai egyetem előadója. 1968-ban és 1973-ban Szt. Vincent-, 1970-ben Bancarella-, 1972-ben Numero Uno-, 1973-ban Philadelphia New Media, 1979-ben Viareggio-díjat kapott. Fő műveiből: "Penelope alla guerra" (magyarul "Pénelopé a háborúban" címmel jelent meg), "Il sesso inutile" (magyarul "A haszontalan nem" címmel jelent meg), "Se il sole muore" (magyarul "Ha meghal a Nap"), "Lettera a un bambino mai nato" (magyarul "Levél egy meg nem született gyermekhez"). Több mutatása

Teljes esemény 0

1930. 06. 29. Született Történelem Irodalom

142 éve

1884 – Megszületett Szép Ernő költő, író, újságíró, színpadi szerző.

Huszt, 1884. június 30. – Budapest, 1953. október 2.Nevét ma egy drámaírói díj viseli.1908-tól a Nyugat, 1910-től Az Est munkatársa. Az első világháborúban, 1914-ben önkéntesnek jelentkezett. 1925-től Az Ujság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. 1944 augusztusában csillagos házba internálták, a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadult. 1944. október 20. és 1944. november eleje között a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták. 1948 után szegénységben élt; a Petőfi Társaság tagjai közé választotta.Jó kapcsolatban volt Ady Endrével. Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” felirat áll. Több mutatása

Teljes esemény 0

1884. 06. 30. Született Irodalom Magyar

96 éve

1930 – Megszületett Tüskés Tibor József-Attila díjas író, kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő.

Tüskés Tibor Balatonszántódon (ma Szántód) született, második gyermekként.A nagykanizsai Állami Elemi Népiskola elvégzése után 1948-ban a piarista gimnáziumban érettségizett. Magyar-történelem szakos tanári diplomáját a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte 1952-ben.1953-1973 között a pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanára. 1959-1964 között a modern magyar irodalom egyik legfontosabb orgánumának, a „Jelenkor”-nak volt az első, igazán meghatározó főszerkesztője. 1963-tól a Magyar Írószövetség tagja. 1971-től a Művészeti Alap, 1985-től a Berzsenyi Dániel Társaság tagja. 1987 óta a Janus Pannonius Társaság tiszteletbeli elnöke. 1973-tól munkatársa volt előbb a Pécsi Városi Könyvtárnak, majd a Baranya Megyei Könyvtárnak.1985-ben az ő vezetésével indult útjára az akkori Baranya Megyei Könyvtáron belül a „Pannónia Könyvek” sorozat, majd a rendszerváltás után elvállalta a „Somogy” című irodalmi lap főszerkesztését.Élete utolsó két évében a Magyar Írószövetség Dél-Dunántúli Csoportjának tiszteletbeli elnökeként továbbra is Pécs irodalmi életét szervezte. 2009. november 11-én bekövetkezett halála után róla nevezték el a szántódi könyvtárat, ahol születésnapján minden évben megemlékeznek Tüskés Tiborról.Kitüntetései: József Attila-díj (1976), Rippl-Rónai-díj (1979), Janus Pannonius-díj (1981), Pro Literatúra-díj (1994), Arany János-díj (1998), Pro Civitate Pécs (2000), Baranya Megye Díszpolgára (2005), Szabó Zoltán-díj (2002), Nagykanizsa Város Díszpolgára (2009) Több mutatása

Teljes esemény 0

1930. 06. 30. Született Irodalom Magyar

130 éve

1896 – Meghalt Harriet Beecher Stowe amerikai írónő, aki a rabszolgaság ellen emelt szót (Tamás bátya kunyhója).

A "Tamás bátya kunyhója, avagy a négerek élete Észak-Amerikai rabszolgatartó államaiban" 1852. 03. 12-én jelent meg. Először folytatásokban közölték egy rabszolgaság-ellenes újságban, majd könyvben is kiadták, és azonnal bestseller lett. 1852-ben 300 000 példányt adtak el egyedül az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában pedig 1852-ben tizenkétszer adták ki a könyvet. Nemcsak a rabszolgatartás túlkapásairól szól a regény, hanem a rabszolgatartó déli államok önzésével és az északi államok közömbösségével szembeni vádirat. A mű a személyükben jogtalan néger rabszolgák tipikus sorsát ábrázolja, akiket - tekintet nélkül a családi kötődésekre - eladhatnak. Tamás bátya, urának leghűségesebb szolgája, életútján mutatja be az írónő a négerekkel szembeni különböző bánásmódokat. Ábrázolása szemléletes, néhol valószínűtlen. Egyes jelenetei Charles Dickens elbeszélő stílusára emlékeztetnek, más epizódok folytatját a XIX. századi nőregények hagyományait. Amikor a rabszolgatartás hívei cáfolták a regény mondanivalóját, az írónő kiadta a "Kulcs a Tamás bátya kunyhójához" című szociográfiai művét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1896. 07. 01. Meghalt Irodalom