Ma Helén névnapja van

Irodalom kategória

131 éve

1895 – Megszületett Almásy László Ede, autóversenyző, pilóta, Afrika-kutató, felfedező, " Az angol beteg".

Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) született. Felfedezte a Zarzura oázist, feltárta a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fenn­sík­ját, a Gilf Kebirt. A történelem előtti korból szár­ma­zó sziklafestményeket talált az Uvainat-hegység bar­langjaiban. 1935-ben egy olyan Nílus-szigeti törzsről tudósított, mely azzal a hittel tartotta magát magyarnak, hogy őseiket XVI. században Szulejmán szultán telepítette oda az osztrákok országából. 1929-ben Egyiptomban repülő­is­ko­lát létesített, 1932-ben megalapította az Al-Maza repülőteret. 1949-ben egy vitorlázó re­pülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági vi­lág­rekordot állított fel. A kilencszeres Oscar-díjas "Az angol beteg" című filmben róla mintázták a sivatagkutató főhőst. Nevét a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi. Több mutatása

Teljes esemény 0

1895. 08. 22. Született Film/Média Tudomány Irodalom Magyar

189 éve

1837 – Megnyílt Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház.

A színház nevét 1840 augusztusában változtatták Nemzeti Színházra. A Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Rákóczi út és Múzeum körút sarkán volt a színház. Az adott napon, szinte csak félig készen, meszesgödrökkel körülvéve, de zászlódíszben várta a megnyitó előadás közönségét a színház. A megnyitón Vörösmarty Mihály "Árpád ébredése" című, erre az alkalomra írt, színházavató ünnepi előjátéka, Eduard von Schenk "Belizár" című tragédiája szerepelt, s közben magyar tánc-produkciókat, ünnepi zenedarabokat adtak elő. id. Lendvai Márton színésznek jutott az a halhatatlan szerep, hogy az "Árpád ébredése" darabban az első szót kimondhatta ezen a színpadon. Több mutatása

Teljes esemény 0

1837. 08. 22. Történelem Érdekes Irodalom Magyar

112 éve

1914 – Megszületett Baróti Géza újságíró, a Szabó család egyik írója.

Baróti a Fejér Megyei Naplónál kezdte az újságírást. Később dolgozott az Est-nek, a Kis Újságnak, a Kossuth Népének, az Érdekes Újságnak, s emellett számos novellát írt a Híd, az Új Idők című folyóiratokba. Ezután évtizedekig a Magyar Nemzet munkatársa, majd főmunkatársa volt. Az újságíráson kívül is jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Színikritikus, színpadi szerző és tíz zenés darab alkotója volt. Több mint száz rádiójáték szerzőjeként, illetve társszerzőjeként is ismert, így a Bástyasétány 77, illetve a Szabó család egyik írójaként. Meghalt: 1993.09.02 Több mutatása

Teljes esemény 0

1914. 08. 22. Született Irodalom Magyar

106 éve

1920 – Megszületett Ray Bradbury, amerikai író, költő, akinek művei nagy hatást gyakoroltak a sci-fi műfajra (Fahrenheit 451).

Teljes nevén: Ray Douglas Bradbury. Bradbury számára a világsikert az 1950-es években kiadott tudományos-fantasztikus regényei, a Marsbéli krónikák és a Fahrenheit 451 hozták meg. Az 1970-es évektől írásainak témája megváltozott, s a technológiai fejlődés helyett az egyszerű emberekről írt, többek között a Death is a Lonely Business és a Holdkórosok temetője című regényekben. Több mutatása

Teljes esemény 0

1920. 08. 22. Született Film/Média Irodalom

152 éve

1874 – Székesfehérváron megnyitották a Skalnitzky Antal által épített színházat.

A megnyitó előadás Katona József "Bánk bán" című drámája volt. A nyitóelőadásra a prológot Jókai Mór írta és Laborfalvi Róza mondta el. Ezután különböző társulatok léptek fel, s színpadán többször vendégszerepelt Jászai Mari, aki 1884-ben Évát játszotta Az ember tragédiájában. A második világháború végén teljesen kiégett épületet csak 1962-re sikerült újjáépíteni és Vörösmarty Színház néven 1962. november 7-én, a Csongor és Tünde előadásával nyílt meg újra. Az 1990-es évek végétől a színháznak már önálló társulata van. Több mutatása

Teljes esemény 0

1874. 08. 22. Történelem Irodalom Magyar

146 éve

1880 – Megszületett Bíró Lajos író, újságíró, politikus (Szegények országa).

Bíró Lajos Ady pályatársa, költői nagyságának egyik felismerője és hirdetője volt. Publicisztikája és irodalmi munkássága a magyar polgári radikális irodalom kiemelkedő képviselőjévé avatta. Dolgozott Az Újság vezécikkírójaként, majd rövig ideig főszerkesztőjeként is. A Károlyi - kormány idején külügyi államtitkár, majd a tanácsköztársaság idején az írói szakszervezet elnöke volt. 1919 után emigrált, Londonban telepedett le. Az emigrációban sikeres forgatókönyveket írt, 1932-ben Korda Sándorral megalapította a "London Film Production"-t. Pályája első felének legmaradandóbb alkotása a Szegények országa című novellája, s az ebből írt Sárga liliom című drámája. Többi művét is időről időre felújítják. Regényei terjedelmesebb novellákra emlékeztetnek. Több mutatása

Teljes esemény 0

1880. 08. 22. Született Film/Média Irodalom Magyar