142
éve
Irodalom kategória
123
éve
1903 – Joseph Pulitzer magyar születésű amerikai újságíró megalapozta a róla elnevezett Pulitzer-díjat.
1 millió dollárt adományozott a Columbia Egyetemnek, ezzel alapozta meg a róla elnevezett Pulitzer-díjat. A Pulitzer-díj első átadására 1917. június 4-én került sor. Több mutatása
189
éve
1837 – Megszületett Charlotte Forten Grimke amerikai pedagógus, naplóírónő, az első rabszolgából lett fekete tanító.
"Hagyatékot írt az emberiség számára", egy részletes naplót a polgárháború időszakáról, amelyet 1953-ban jelentettek meg.
97
éve
1929 – Meghalt Benedek Elek író, újságíró, mesemondó.
Székelyföldön, Kisbaconban született. Cimbora címmel gyerekeknek szóló újságot szerkesztett.
36
éve
140
éve
1886 – Megszületett Szittya Emil magyar-francia költő, író, művészetkritikus és festő, Chagall felfedezője.
Eredeti nevén: Schenk Adolf (Avraham). Blaise Cendrars és a kor avantgárd művészeinek az egyik szellemi mestere. Léger, Chagall, Henri Rousseau művészettörténeti felfedezője. 1909-ben Párizsba kalauzolta Kassák Lajost, és bevezette a képzőművészetbe. Megismerkedett Leninnel, Karl Radekkelés Lev Trockijjal, valamint Tristan Tzarával, Hugo Ball-lal és 1916-ban egyik alapítója volt a zürichi Cabaret Voltaire elnevezésű dadaista klubnak. Sok száz cikket és szinte megszámlálhatatlanul sok könyvet írt magyar, német, francia és olasz nyelven. Írásai kiterjedtek a szociológia, a pszichológia, a művészetkritika területére, szépirodalmi alkotásai is ismertek, utolsó munkája, a 82 álom a második világháború idején 1939–1944, nemrég újra megjelent. Több mutatása
49
éve
176
éve
99
éve
1927 – Bécsben meghalt Glücklich Vilma tanárnő, a magyar feminista mozgalom egyik vezetője, az első nő aki bölcsészdiplomát szerzett.
Vágújhelyen született, 1872-ben. 1893-tól a fiumei felső leányiskolában, majd 1896-tól egyetemen tanult. Az első nő volt, aki a filozófiai fakultáson bölcsészdiplomát szerzett. Tagja volt a Nőtisztviselők Országos Egyesületének, melyből 1904-ben kivált a Feministák Egyesülete, melynek alapító tagja és hosszú ideig ügyvezető elnöke volt. Bédy-Schwimmer Rózsával, Perczelné Kozma Flórával, Dirner Gusztávval, Mellerné Miskolczy Eugéniával, Engel Bertával (és több száz társával) olyan egyesületet vezetett, mely megalakulásától ismert és elismert volt az egész Monarchiában és a nagyvilágban is. AZ Egyesület 7 éven keresztül adta ki A Nő és a Társadalom című havilapot, ami magas színvonalon, érzékeny hangon szólaltatta meg a mozgalom liberális eszményeit. A fehértérror idején fegyelmi úton, nyugdíj nélkül elbocsátották, 1922-ben a Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért genfi központjának főtitkára lett, megszervezte az egyesület Washingtoni 1924-es kongresszusát. Megbízatása lejártával Dublinben a vezetőség 7 tagú bizottságának tagja volt. Irodalmi és társadalmi tevékenységet fejtett ki a nők egyenjogúsítása és a gyermekvédelem terén. Több mutatása
99
éve