Ma Helén névnapja van

Irodalom kategória

102 éve

1924 – Megszületett Ephraim Kishon magyar származású izraeli író, humorista.

Héberül: אפרים קישון, magyarul: Kishont Ferenc. A második világháborúban munkaszolgálatos volt, majd művészettörténetet, szobrászatot és festészetet tanult. 1949-ben hagyta el Magyarországot, előbb Ausztriában, majd Izraelben, egy kibucban élt. Izraelben megtanulta az ivrit (új-héber) nyelvet, és 1952-től 32 éven át a Maariv című lap humoristája.1957-ben kabarészínpadot alapított, 1964-től Hollywoodban is dolgozott forgatókönyvíróként és rendezőlcént.Ma a legsikeresebb izraeli szerző és egyike a világ legnépszerűbb humoristáinak. Több mint 50 kötete, elbeszélése, színdarabja jelent meg héberül, de több mint 30 nyelvre (köztük magyarra) fordított művei közel 40 millió példányban keltek el világszerte. Filmjeivel is számos nemzetközi elismerést aratott, többek között két ízben nyerte el a San Francisco-i Golden Gate-díjat és háromszor a hollywoodi Golden Globe-díjat. Több mutatása

Teljes esemény 0

1924. 08. 23. Született Irodalom Magyar

100 éve

1926 – Megszületett Hernádi Gyula, József Attila-, és Kossuth-díjas író, forgatókönyvíró.

1954-től meg írásai a "Csillag"-ban, a "Dunántúl"-ban és a "Jelenkor"-ban. Forgatókönyvírója Jancsó Miklós filmjeinek, az 1964-ben bemutatott "Oldás és kötés" volt az első közös filmjük. 1979-től a Népszínház vezető dramaturgja, 1983-tól a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője volt. 1989 óta az "Új idő" szerkesztő bizottságának tagja, 1991-től a Független Magyar Írók Szövetségének elnöke. Műveiből: A péntek lépcsőin (kisregény), Deszkakolostor (elbeszélések), Sirokkó (regény), Falanszter (dráma), Vörös rekviem (regény), Jézus Krisztus horoszkópja (elbeszélések), Szép magyar tragédia (dráma), Vitam et sanguinem (filmregény), Jancsó Miklós szeretői (regény), Lélekvándorlás. Több mutatása

Teljes esemény 0

1926. 08. 23. Született Film/Média Irodalom Magyar

92 éve

1934 – Megszületett Nagy Pál, Franciaországban élő magyar író, műfordító, tipográfus.

Nagy Pál 1962-ben a párizsi Magyar Műhely egyik alapítója, majd szerkesztője volt, később pedig ő alapította a d'atelier lap- és könyvkiadót, illetve a p'ART című magyar nyelvű videofolyóiratot. Vizuális művek - például a Lányok szeméremajkán csend ül - és multimédiális munkák szerzőjeként szerzett nevet. Több mutatása

Teljes esemény 0

1934. 08. 23. Született Irodalom Magyar

69 éve

1957 – Megszületett Krémer Balázs szociológus, szociálpolitikus.

Az MTA Szociológiai Kutatóintézetében, Ferge Zsuzsa osztályán kezdte kutatói pályáját, ahol 1996-ig dolgozott. Több mint három évtizede oktat egyetemeken. 2004-től egyetemi docens a Debreceni Egyetemen. A rendszerváltás után több fontos kormányzati pozíciót töltött be, minisztériumi szociálpolitikai háttérintézményeket vezetett, valamint az Országos Munkaügyi Központot irányította. Szakértői munkát végzett nemzetközi szervezetek számára (EU, EBESZ, OECD). Több mutatása

Teljes esemény 0

1957. 08. 23. Született Történelem Irodalom Magyar

101 éve

1925 – Megszületett Tarnai Andor irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus.

Tarnai az ELTE Bölcsészkara régi magyar irodalomtörténeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanáraként tevékenykedett. Elnöke volt a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának, tagja a vallástudományi szakbizottságnak. A középkori és a reformációkori irodalom kiváló művelőjének és oktatójának számított. Szerkesztette az Irodalomtörténeti Közleményeket. 1966-ban szerezte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1981-ben pedig doktori címét.1990-től volt a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1988-ban Akadémiai díjjal tüntették ki. Főbb művei: A magyar kritika évszázadai, A magyar nyelvet írni kezdik, Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. (Meghalt 1994.08.25) Több mutatása

Teljes esemény 0

1925. 08. 23. Született Irodalom Magyar

78 éve

1948 – Megkezdte működését a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház.

Szemlér Ferenc: Egy híd elkészül című egyfelvonásos darabjának bemutója volt az első. 1948 nyarán a romániai magyar politikai és művelődési szervek vezetői kihasználták a nemzetiségi politika területén mutatkozó viszonylagosan kedvező helyzetet, és közvetlenül a háború után szerveződött kolozsvári Dolgozók Színházának tagjaiból, meg a hozzájuk csatlakozottakból létrehozták Sepsiszentgyörgyön a magyar színházat. Országos, sőt határon túli visszhangot váltottak ki az előadásaikkal, különböző drámaciklussaikkal. Játszottak Shakespeare és Moliere darabokat, később Sütő András "Tékozló szerelem", "Csillag a máglyán", "Káin és Ábel", "Szuzai mennyegző" című drámáit mutatták be.1987, április 12-től Sfintu-Gheorghei Színház néven működik, mert ekkor mutatkozott be a színház román tagozata. 1989 után a magyar tagozat felvette Tamási Áron nevét. Több mutatása

Teljes esemény 0

1948. 08. 23. Irodalom Magyar

203 éve

1823 – Miskolcon megnyílt a mai nemzeti színház elődje.

Az első előadáson Kisfaludy Károly "A tatárok Magyarországon" című drámáját mutatták be. A színjátszásnak Miskolcon a XVIII.századra visszanyúló hagyományai vannak. A város művészetpártoló közönségének olyan jó híre volt, hogy Wesselényi Miklós ideküldte az Erdélyi Magyar Színtársulatot. A társulat az 1800-as évektől a Korona vendéglő (ma: Avas szálló) kerthelyiségében, majd a Wesselényi által építtetett nyári színkörben lépett fel. Az ország első, állandó "kőszínházát" Kun János helyi kőműves építette fel. A színház 20 éves működés után tűzvész martaléka lett. Az újonnan emelt és ma isálló színház 1957. szeptember 3-án nyitotta meg kapuit. Több mutatása

Teljes esemény 0

1823. 08. 24. Történelem Irodalom Magyar

116 éve

1910 – Megszületett Schöpflin Gyula író, műfordító (Budapest nem felel).

Schöpflin Aladár, a neves kritikus, kiadóhivatali lektor és lapszerkesztőnek a fia. Schöpflin Gyula diákként kommunista szervezkedésben vett részt és ezért többhónapi fogházbüntetésre ítélték. 1933-35 között a Révai Könyvkiadó lektora volt, 1938-44-ig pedig a Budakalászi Textilművek tisztviselője. Ugyanakkor a Nyugat, a Századunk, a Gondolat című folyóiratokban publikált regényeket, elbeszéléseket, esszéket. 1945-ben ő lett a Magyar Rádió műsorigazgatója. 1949-50-ben ő vezette Magyarország stockholmi követségét és egyben ellátta az ország oslói és koppenhágai képviselői tisztét is. A Rajk - per miatt megtagadta a hazatérést és családjával Skóciába emigrált. 1954-62-ig gépgyáritisztviselőként dolgozott, majd 1964-79-ig Londonban műszaki főiskolai eladóként dolgozott. Íróként a Nagypál István nevet használta. Művei: Budapest nem felel, A korszerű rádió, A korszerű rádió dramaturgiája, Szélkiáltó. Angliai tartózkodása idején szamizdat írásokat fordított angolra. Több mutatása

Teljes esemény 0

1910. 08. 24. Született Irodalom Magyar