60
éve
Irodalom kategória
12
éve
2014 – Meghalt Sue Townsend angol írónő, Adrian Mole életre hívója.
Teljes nevén: Susan Lillian Townsend. Tizenkét színdarabot és két non-fiction könyvet írt, termékeny újságíró volt, aki több újság számára – Observer, Sunday Times, Daily Mail – is rendszeresen írt cikkeket, és 1999-2001 között a Guardiannál saját Adrian Mole rovata volt The Secret Diary of a Provincial Man (Egy szűklátókörű férfi titkos naplója). Több mutatása
A költészet napja
1964-ben először rendezték meg a "Költészet napját" József Attila születésnapján. Több mutatása
121
éve
1905 – Budapesten megszületett József Attila költő.
Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3. A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, születénapján ünnepeljük a költészet napját. Hatodik gyermekként jött a világra, három testvére még az ő születése előtt meghalt. Apja elhagyta a családot, anyja kénytelen volt nevelőszülőkhöz adni, ahol Pistának szólították. Nevéhez ragaszkodva, olvasott Attila hun vezérről, ez keltette fel érdeklődését az irodalom iránt. 3 év után visszakerült Édesanyjához, keményen dolgozott már egészen kisgyermek korától. Édesanyja korai halála megviselte, nővére és annak férje nevelte fel, járatták iskolába. A Szegeden élő Juhász Gyulával, ismerte fel József Attila költői tehetségét és melléállt. Támogatásával jelent meg 1922-ben első verseskötete, amikor József Attila még csak 17 éves volt. Verseit megjelentették a helyi lapok, illetve a Nyugat is. ?Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam? – írta később önéletrajzában. Országos ismertséget Nem, nem soha! című versével szerzett. Magyar-francia szakos tanárnak kezdett tanulni a Szegedi egyetemen, ahonna Horger Antal nyelvész versei miatt eltanácsolta. Ezután Bécsben majd Párizsban járt egyetemre. 1927-ben tért vissza Budapestre, barátságot kötött számos költővel és íróval, műveit folyóiratok közölték, azonban állandó munkája nem volt. Nem volt szerencsés a szerelemben, választottja jómódú családból származott, a lány szülei tiltották őket egymástól. Belépett az illegális kommunista pártba, a halálbüntetés ellen szónokolt, nyíltan támadta a pártot. Röpiratokat írt és terjesztett, aktívan politizált. Emiatt gyakran zaklatták, bíróság elé idézték, házkutatásokat tartottak nála. A mozgalomban ismerte meg élettársát, Szántó Juditot. 1934-ben elfordult a politikától, beleszeretett egy művészettörténésznőbe és a pszichoanalízis kezdte érdekelni. 1930-tól járt pszichoanalízisre, 1935-től szerelmes lett új pszichológusába, Gyömrői Editbe, aki skizofréniát állapított meg nála. A diagnózis valószínüleg a kornak megfelelő volt, azonban mára úgy tudjuk, hogy borderline szindrómában szenvedett. A téves diagnózis valószínüleg hozzájárult korai halálához. 1935-ben a Szép szó szerkesztője lett, ez volt első rendes munkahelye. Utolsó verseskötete azonban nem volt sikeres, ez megviselte. 1937-ben újabb viszonzatlan szerelemre lobbant, és miután törékeny egészségi állapotán a szanatórium sem segített, nővére balatonszárszói panziójába került. December 3-án vesztette életét, amikor máig tisztázatlan körülmények között a vonat alá esett. Mivel az előző rendszerben a proletár költészet legnagyobb képviselőjeként tanították életét, ami nem illett bele a puritán baloldali ember jellemrajzába, arról nem eshetett szó vele kapcsolatban. Alig tudhattunk meg például valamit szerelmi életéről, pedig József Attila nem csak a "Döntsd a tőkét, ne siránkozz!" lánglelkű költője volt, de hús-vér férfi is. Egyik szerelmét, Vágó Mártát például egyszer betegséget színlelve a lakására csalta, ahol aztán valósággal lerohanta a gyógyszerrel felszerelkezve érkezett lányt, szegény alig tudta megőrizni tőle ártatlanságát. Szántó Juditban sem csak kommunista meggyőződése vonzotta, hanem az asszony telt keblei, sőt nem kevés számítás is. Judit férje ugyanis éppen József Attila legnagyobb vetélytársa, Hidas Antal - azaz Szántó Gyula - volt, jó érzés lehetett tehát éppen azt az asszonyt elcsábítania, aki ellenlábasa gyermekének volt az anyja. Mindent megtett, hogy lepipálja elődjét, ahhoz nem fért kétség, hogy ő jobb költő, mint Hidas, Judit azonban nem érte be ennyivel, s férfiként is olyan teljesítményt várt el a beteges, gyönge egészségű József Attilától, mint a bivalyerős Hidas Antaltól. Szegény költő e tekintetben már nem nagyon állta a versenyt, szexuális zavarait egy neves pszichoanalitikussal kezeltette, aki azonban idővel feladta a küzdelmet, és azzal a jótanáccsal fejezte be a kezelést; Nem tudok segíteni magán Attila, vegye ezt úgy, mint egy természeti csapást". Életében megjelent kötetei * Szépség koldusa (Szeged, 1922): benne: Aratásban (1922), Éhség (1922), A jámbor tehén (1922), Kukoricaföld (1922), Csókkérés tavasszal (1922). * Nem én kiáltok (Szeged, 1925): benne: Nem én kiáltok (1924), Megfáradt ember (1923), Szegény ember balladája (1924). * Nincsen apám, se anyám (1929): benne: Tiszta szívvel (1925), Ringató (1928), Klárisok (1928), Tedd a kezed – (1928), Áldalak búval, vigalommal (1927). * Döntsd a tőkét ne siránkozz 1931: benne: Nyár (1929), Favágó (1929/1931). * Külvárosi éj (1932): benne: Külvárosi éj, * Medvetánc (Válogatott költemények 1922-1934) (1934): benne: Altató (1935), Levegőt! (1935), Kései sirató (1935), Téli éjszaka (1932), Reménytelenül (1933), Elégia (1933), Óda (1933), Eszmélet (1934), Mama (1934). * Nagyon fáj 1936: A Dunánál (1936), Nagyon fáj (1936), Kész a leltár (1936). Halála után kiadásban megjelent művei utolsó költeményei: Thomas Mann üdvözlése (1937), Születésnapomra (1937), Tudod, hogy nincs bocsánat (1937), (Talán eltünök hirtelen?) (1937), (Karóval jöttél?) (1937), (Ime, hát megleltem hazámat?) (1937). Prózai művei Curriculum vitae – József Attila önéletrajza [2] Szabad-ötletek jegyzéke. (Közzéteszi, jegyz. Stoll Béla) [3] Kritikai művei Tanulmányok és cikkek (1923-1930. Szövegek) Műfordítói tevékenysége P. Bezruè, J. Wolker, V. V. Majakovszkij, Szergej Jeszenyin, Alekszander Blok, Émile Verhaeeren, Rimbaud, François Villon ? Több mutatása
184
éve
1842 – Darjeelingben meghalt Kőrösi Csoma Sándor, magyar orientalista és világutazó.
Kőrösi Csoma Sándor születése napja máig ismeretlen, valamikor 1784. tavaszán látta meg a napvilágot egy szegény székelycsaládban. A jó eszű, jó fizikumú, szívós fiú a nagyenyedi kollégiumban tanult, majd tanított is. 1815-ben került Göttingenbe egy három éves ösztöndíjjal, ahol egy professzorának köszönhetően beleszeretett a keleti nyelvekbe és a keleti kultúrába. Izgatni kezdte az az elmélet, miszerint a magyarok a kínai-ujguroktól származnak, és elhatározta, hogy felkutatja az ősöket. 1819-ben nyolc hónapos gyalogtúrát tett, melynek során megtanult három szláv nyelvet, majd Szófián, a görög szigeteken és Teheránon keresztül a már ismert útvonalon eljutott Tibetbe. Itt a brit indiai kormány támogatásával a zanglai kolostorba vonult, hogy a tibeti nyelvet és a buddhizmust tanulmányozza. Élete utolsó tíz évét Calcuttában töltötte, ahol kutatómunkát végzett, valamint a tibeti nyelvkönyv és a tibeti szótár megalkotásán fáradozott. 1842. elején aztán ismét útnak indult, hogy eredeti tervének megfelelően felkutassa Közép-Ázsiában a magyarok őseit, de nem sokkal Darjeelingba érkezése után végzett vele a malária. Több mutatása
126
éve
1900 – Megszületett Márai Sándor író, költő, újságíró (Egy polgár vallomásai).
Radványi Géza filmrendező bátyja. Az Egy polgár vallomásai című önéletírása a magyar próza élvonalába emelte. Életművéért posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki. Több mutatása
100
éve
96
éve
1930 – Megszületett Bradányi Iván dalszövegíró, műfordító, író (Édes kisfiam, Indián nyár, New York, New York).
Számos musicalt fordított, többek között az Ének az esőben, a New York, New York és a Zorba magyar szövegét írta. Ismertebb slágerei: Kovács Kati: Indián nyár, Cserháti Zsuzsa: Édes kisfiam, Vámosi-Zárai: Ketten az úton, Máté Péter: Ez majdnem szerelem volt, Almási Éva: Sétahajó, lágyan ring a Dunán. Több mutatása
85
éve
1941 – Megszületett Ellen Goodman amerikai újságírónő, aki kommentárjaiért 1980-ban Pulitzer-díjat kapott.
1976 óta a több újságban is megjelenő "At Large" című rovat írója volt.
49
éve