81
éve
Irodalom kategória
53
éve
4
éve
2022 – Meghalt Moldova György, Kossuth-díjas író, aki elsősorban riportokat és szatírákat írt, a legolvasottabb kortárs író volt.
Karinthy-gyűrűs, Prima Primissima díjas és kétszeres József Attila-díjas, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Legnépszerűbb művei: A szent tehén; Akit a mozdony füstje megcsapott; Ferencvárosi koktél; Magyar atom; Akar velem beszélgetni? Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett Ruth Westheimer német-amerikai pszichiáter, szerző és előadó.
Jól ismert vendége a rádió és televízió showműsorainak a szexuális viszonyok témájában.
128
éve
130
éve
87
éve
1939 – Megszületett Margaret Drabble angol írónő, kritikus.
Sheffieldben született. A nők társadalmi-emberi helyzetének korlátozottsága foglalkoztat, például az 1972-es "The Needle's Eye" című regényében. Tanulmányait a Newnham College-ben, Cambridge-ben végezte. 1978-tól a Nemzeti Könyvliga elnökhelyettese, 1980-tól 1982-ig elnöke volt. Elnyerte több város iradalmi díját, például 1976-ban Sheffieldét, 1987-ben Manchesterét. Regényein kívül irodalomtörténeti munkákat is ír. Fő műveiből: "A Summer Birdcage", "The Milstone" (megfilmesítve: "A Touch of Love"), "The Waterfall", "Arnold Bennett", "For Queen and Country", "The Radiant Way". Több mutatása
14
éve
2012 – Meghalt Ray Bradbury, amerikai író, költő, akinek művei nagy hatást gyakoroltak a sci-fi műfajra (Fahrenheit 451).
Teljes nevén: Ray Douglas Bradbury. Bradbury számára a világsikert az 1950-es években kiadott tudományos-fantasztikus regényei, a Marsbéli krónikák és a Fahrenheit 451 hozták meg. Az 1970-es évektől írásainak témája megváltozott, s a technológiai fejlődés helyett az egyszerű emberekről írt, többek között a Death is a Lonely Business és a Holdkórosok temetője című regényekben. Több mutatása
9
éve
2017 – Meghalt Jókai Anna, Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett író-, és költőnő.
Kossuth-díjas, József Attila-, SZOT- és Pax-díjas. 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, 2014 márciusban a Kossuth nagydíjat, a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetést vehette át.A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában. Pályafutását 1956-ban könyvelőként kezdte, majd népművelőként, művészeti előadóként, főkönyvelőként dolgozott, majd magyar-történelem szakos tanár volt. 1986-tól az Írószövetség alelnöke, majd elnökségi tagja volt, 1990 óta elnöke, valamint az Írók Szakszervezetének elnöke is volt rövid ideig. Három drámáját mutatták be. Műveiből: "4447", "Tartozik és követel", "A feladat", "Jákob lajtorjája", "Szegény Sudár Anna" (regények), "Kötél nélkül", "A reimsi angyal", "Jöjjön Lilliputba!" (novellák), "Mi ez az álom?", "A töve s a gallya" (esszék). Több mutatása
2
éve