193
éve
Irodalom kategória
112
éve
1914 – Megszületett Marguerite Duras francia próza-, dráma- és forgatókönyvíró (A szerető).
Gia Dinhben, Indokínában született. Indokínában élt 1931-ig, majd 1935-től 1941-ig a gyarmatügyi minisztérium titkára volt. 1943. óta írt, 1954-ben Jean Cocteau-díjat kapott, 1973-ban megkapta a Filmakadémia Nagydíját. 1984-ben Concourt-, 1986-ban Hemingway-díjjal tüntették ki. Főbb műveiből: "Les Impudents", "La marin de Gibraltar", "Des Journées entiéres dans las arbes" (magyarul "Naphosszat a fákon" címmel jelent meg), "Moderato cantabile", "L'Aprés-midi de Monsieur Andesmas" (magyarul "Andesmas úr délutánja" címmel jelent meg), "L'Amante anglaise" (magyarul "Oroszlánszáj" címmel jelent meg), "La femme du Gange", "Savannah Bay". 1959-es "Hiroshima, mon amour" és az 1975-ös "India Song" című filmek forgatókönyvével, valamint az 1984-ben megjelent "L'Amant" (magyarul 1987-ben "A szerető") című regényével vált nemzetközileg ismertté. Több mutatása
98
éve
1928 – Megszületett Maya Angelou amerikai színésznő és önéletrajzi bestsellerek szerzője.
1970-ben jelent meg az "I Know Why the Caged Bird Sings" című műve.
80
éve
58
éve
1968 – Megszületett Vécsei Rita Andrea költő, író.
A PRAE.HU főmunkatársa, a JATE-n végzett, Budapesten él. Irodalmi folyóiratokban és művészeti portálokon publikál. http://ritaritmia.net
35
éve
1991 – Meghalt Max Frisch svájci építész, író.
Kiemelkedő drámái az És a holtak újra énekelnek, a Biedermann és a gyújtogatók, jelentős regénye a Stiller, a Homo Faber és a Ganteibein legyen a nevem. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Örkény István, Kossuth-díjas író, gyógyszerész, a magyar groteszk próza megteremtője.
Az Újhold társszerkesztője. Legismertebb könyve az Egyperces novellák című gyűjtemény. Radnóti Zsuzsa Jászai Mari-díjas dramaturg férje.
208
éve
1818 – Nagyvenyimben meghalt Varga Márton természettudós, akadémiai tanár.
Alsóbb iskoláit és a gimnáziumot Szombathelyen és Székesfehérváron végezte, majd Győrben bölcseleti tanulmányokat folytatott. Először Komáromban tanított középiskolában, majd a nagyváradi akadémiához nevezték ki természeti és gazdasági tudományok tanárává. Innét 1809-ben a győri akadémiához helyezték át professzornak, majd a zirci apátság jószágkormányzója lett. Akadémiai tanárként sokat tett a természettudományok magyar nyelvű megismertetéséért, háromkötetes tankönyve a XVIII. századi tudományos eredmények magas színvonalú összefoglalása. 1796-tól volt tagja az erdélyi nyelvművelő társaságnak. Mint nyelvművelő is a tudomány szaknyelvének kialakításán fáradozott. Fő művei: A gyönyörű természet tudománya ... I-II. Nagyvárad, 1808.; A tsillagos égnek ... Nagyvárad, 1809.; Assertationes ex phisica ... Nagyvárad, 1809. Több mutatása
133
éve
106
éve