Érdekes kategória
75
éve
448
éve
1578 – Megszületett William Harvey, aki felfedezte a vérkeringést.
Harvey 1616-ban tette közzé felfedezését, erről szóló munkáját pedig 1628-ban jelentette meg Exercitatio Anatomica de Motu Cordis et Sanguinis in Animalibus (Anatómiai értekezés a szív és a vér mozgásáról az élőlényekben) címmel. Bizonyította, hogy a szív pumpálja a folyamatos körforgásban lévő vért a testben, és mint ilyen, zárt rendszert alkot. Úttörő felfedezését olyan korábbi felismerésekre alapozhatta, mint például a véna- és szívbillentyűk leírása és a tüdőn átmenő kisvérkör magyarázata. Egyszerű és bárki által megismételhető tapasztalással (a felületi vénák elszorításakor jelentkező perifériás pangással, a testben lévő vérmennyiség kiszámításával, a szívdobbanás és a pulzuslökés egyidejűségével, a vénabillentyűk visszafolyást akadályozó szerepével) leírta a kisvérkört, a nagyvérkört, a teljes keringést, amire addig senki nem gondolt. Csak az artériák és vénák közötti pontos átmenetet nem tudta igazolni, mivel nem használt mikroszkópot. Azzal a kérdéssel sem foglalkozott, miért kering a vér, pusztán a mechanizmust fejtette meg. Több mutatása
278
éve
1748 – Megezdték az ásatásokat Pompeii romjainál.
Rocque Joaquín de Alcubierre spanyol mérnök vezetésével kezdődtek a munkálatok, aki a kor elismert és eredménye kutatója volt. Pompeiinél az első leletekre 1592-ben bukkant rá Domenico Fontana, nápolyi mérnök, aki a Sarno-folyó csatornázási munkálatait vezette. Ekkor kerültek a felszínre az első márványtáblák, érmék, amelyek iránt akkoriban nem volt nagy tudományos érdeklődés. A környék i.sz. 79-ben vált lakhatatlanná a Vezúv vulkánkitörését követően. Több mutatása
248
éve
133
éve
1893 – Hivatalossá lett a közép-európai idő, GMT+1.
A greenwich-i (GMT= Greenwich Mean Time) nulla hosszúsági körhöz képest egy órával előrébb tart. Az amerikai kontinensen az Egyesült Államok és Kanada már 1883. 11. 18-án bevezette az egységesített időmérést. Több mutatása
128
éve
1898 – Megszületett William James Sidis amerikai csodagyerek, aki 16 évesen végzett a Harvardon.
Ukrajnából áttelepült szülei mindig felnőttként kezelték a zseninek nevelték. Hároméves korára már írt-olvasott, hatéves korára pedig már elvileg beszélt oroszul, franciául, németül, héberül, örményül és törökül, latinul és angolul. 1914-ben, 16 éves korában ő volt az egyetem legfiatalabb diplomása. Az egyetemen társai gyakran gúnyolták, és érzelmi kapcsolatai sem alakultak ki. Szinte állandóan a média figyelmének középpontjában élt. 1925-ben megjelent leghíresebb könyve, a The Animate and the Inanimate, amiben többek között olyanról is írt, amiket mi ma fekete lyukakként ismerünk. Írt egy 1200 oldalas értekezést az USA történelméről és egy rövidebb könyvet a villamosjegyekről, amiket gyűjtött. Városról városra költözött és álneveket használt. álnevek miatt nem tudni, pontosan hány könyve jelent meg. A 30-as évek elejétől több olyan állása is volt, ami nem igényelt komoly szellemi munkát, ezért gyakran hozták fel példaként arra, hogy a csodagyerekek nem mindig aknázzák ki a zsenialitásukat. 1944-ben 46 évesen agyvérzésben halt meg. Több mutatása
121
éve
1905 – Megszületett Clara McBride Hale amerikai társadalomújító.
"Mother Hale" alapította 1969-ben Harlemben a "Hale" Házat, hogy kábítószerfüggő anyák gyermekeiről gondoskodjon. 1986-ban "Living Legacy"-díjat kapott. Több mutatása
301
éve
1725 – Megszületett Giacomo Casanova, velencei kalandor, író.
Teljes nevén: Giacomo Girolamo Casanova de Seingalt. Az előkelő származású, művelt Casanova rendkívül mozgalmas és kalandos életet élt, volt jogász, pap, bűvész, csodadoktor, hegedűművész, lutri igazgató, könyvtáros, nemes társaságok kedvelt vendége és börtönök lakója, és mindenekelőtt ellenállhatatlan nőcsábász. Több mutatása
234
éve
108
éve