Érdekes kategória
212
éve
186
éve
1840 – Először készült sikeres fotó a Holdról.
Az első fennmaradt fotográfiát a Holdról John W. Draper angol tudós készítette, ezzel megteremtetve az asztrofotózást.
57
éve
139
éve
1887 – Megalakult a budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, a mai mentőszolgálat elődje.
Kresz Géza orvos alapította 1887. március 27-én. Az egyesület az év május 10-én, a még épülő Szent István Bazilika tövében, a Lipót bazár tér 47.szám alatti épület szűk kis helyiségében kezdte meg működését. Személyzete kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentőből állt. Az első napon lépett szolgálatba a bécsi mentőktől ajándékba kapott első, lóvontatású, hordággyal felszerelt, zárt mentőkocsi, mely az akkori idő szerint korszerűnek volt mondható. A jármű nyitott bakján a kocsis és még egy személy, a belsejében pedig az orvos és a segédje foglaltak helyet. A mentőkocsi az egyébként engedélyezettnél nagyobb sebességgel haladhatott, de csengetéssel kellett jeleznie jöttét, hogy a közlekedés más résztvevői neki szabad utat engedhessenek. Az egyesület, működése első napján két hívást kapott. Az emberek azonban hamar megismerték a hasznos feladatot ellátó intézményt, és rövidesen már napi 25 hívásnak kellett eleget tennie a fővárosban. Több mutatása
117
éve
1909 – Bánki Donát bejelentette szabadalmát a hydrokompresszorra.
A Budapesti Műegyetem építészmérnöki szakának elvégzése után Bánki Donát egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a MÁV-nál és 1899-ig a Ganznál volt szerkesztőmérnök. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Csonka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. Bánki 1899-től haláláig a Műegyetemen oktatott. A Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben Bánki-emlékérem néven 3 fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztásra kerülő műszaki kitüntetést alapított. Több mutatása
155
éve
229
éve
250
éve
Óraátállítás. A nyári időszámítás kezdete.
Magyarországon 1980 óta március utolsó vasárnapján hajnali 2-kor 3-ra állítjuk az órákat. Az óraátállítás célja az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek az emberek megszokott ébrenléti idejével, ami átlagosan reggel héttől este tízig tart. Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A lépést azzal indokolták, hogy az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. A nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart. A vélemények ma már megoszlanak a téli-nyári időszámítás kapcsán, mivel energiafogyasztási szokásaink nagymértékben megváltoztak. A legújabb számítások szerint már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. Több mutatása
178
éve