13
éve
Zene kategória
13
éve
391
éve
1635 – Megszületett Galánthai gróf Esterházy Pál Magyarország nádora, költő és zeneszerző.
Tevékenyen részt vett a török elleni harcokban, különösen az 1663–64-es török háborúban, majd a török kiűzésénél. Zrínyi Miklós, horvát bán alatt a magyar csapatok élén vett részt az ún. téli hadjáratban. Egy 5000 fős lovasság élén vonultak Eszéknek, ahol a törökök utánpótlását biztosító Dráva feletti hidat felgyújtották, így a hadjárat teljes keresztény győzelemmel végződött. 1668-ban kinevezték bányavidéki és dunáninneni főkapitánnyá, később Csobánc kapitánya lett. Végig hű maradt a Habsburg uralkodóhoz.1681-es soproni országgyűlésen nádorrá, s ebből kifolyólag Pest-Pilis-Solt vármegye örökös főispánjává tették, valamint az Aranygyapjas rend tagja lett. A magyarországi barokk költészet kiemelkedő alakja, történeti szempontból latin nyelvű emlékiratai is jelentősek. Buzgó katolikus volt, ennek jegyében szerzett kantátákat, melyek a korai magyar zenetörténet értékes emlékei. Teológiai tárgyú írásai és imádságai is ismertek. Neves műpártoló és műgyűjtő volt. Több mutatása
185
éve
1841 – Megszületett Antonín Leopold Dvořák cseh zeneszerző.
kiejtés: kb. dvorzsák [ˈdvɔr̝ɑːk]
176
éve
1850 – Megszületett Blaha Lujza színésznő, a nemzet csalogánya.
Rimaszombatban született. A Riedl Lujza néven született primadonna anyja és apja is vándorszínész volt. Kölesi Lujza néven először gyerekszerepeket játszot Győrött, majd Budára és Szabadkára szerződött. 1866-ban feleségül vette Blaha János karmester, aki sokat foglalkozott neje zenei képzésével. Férje 1871-es halála után Blaha Lujza még kétszer kötött házasságot, először egy földbirtokossal kötötte össze az életét, majd válásuk után Splényi Ödön báróhoz ment feleségül. 1872-ben a Nemzeti Színházhoz került, 1875-től megszűnéséig pedig a Népszínházban játszott, de 1901-ben a Nemzeti örökös tagja lett. A Népszínház neki köszönheti, hogy méltó vetélytársa lett a pesti német színháznak, játékstílusa tökéletesen alkalmas volt a magyar népszínművek előadásához. Utolsó nagy sikerét a Nagymama című operettben aratta 1908-ban, 1910-ben végleg visszavonult a színjátszástól. 1893-ban villát vásárolt Balatonfüreden, ahol 1916-ig igen sok időt töltött; az épület a mai napig áll a róla elnevezett utcában. Több mutatása
78
éve
1948 – Megszületett Kincses Veronika, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas lírai szoprán operaénekesnő.
Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán és Rómában, az Accademia di Santa Cecilián végezte. 1973 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese. Liszt Ferenc-, Kossuth- és Erzsébet-díjat kapott, valamint Székely Mihály Emlékplakettet és Párizsban a nemzetközi hanglemezdíjat. A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, egyetemi tanár.Három szólólemeze jelent meg. Szerepeiből: Susanna (Figaro házassága), Fiordiligi (Cos fan tutte), Mimi (Bohémélet), Zerlina, Donna Elvira (Don Giovanni), Micaela (Carmen), Pillangókisasszony. Több mutatása
75
éve
1951 – Megszületett Ránki Dezső kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, kiváló művész.
Ránki a Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál tanítványa volt. Főként Chopin, Mozart, Bartók, Schumann műveinek előadója. 1969-ben elnyerte a zwickaui Schumann zongoraverseny I. díját, azóta rendszeresen koncertezik világszene. A Zeneművészeti Főiskola tanára.Kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kíváló művész, Bartók és Pásztory-díjas, Pima Primissima díjas. Több mutatása
413
éve
1613 – Meghalt Carlo Gesualdo itáliai zeneszerző.
Elsősorban madrigálokat szerzett, valamint vallásos énekeket komponált. 1960-ban Igor Sztravinszkij Monumentum pro Gesualdo di Venosa (ad CD annum) című művében Gesualdo három madrigálját hangszerelte meg. Életét Passuth László Madrigál című regényében dolgozta fel. Több mutatása
77
éve
1949 – Meghalt Richard Strauss, német zeneszerző, karmester, operaház igazgató.
Késő romantikus zeneszerző, főleg szimfonikus programzenéiről (Don Juan, Halál és megdicsőülés, Till Eulenspiegel vidám csínyjei, Imigyen szóla Zarathustra, Hősi élet, Symphonia Domestica, és az Alpesi szimfónia); operáiról (A rózsalovag, Elektra, Az árnyék nélküli asszony és Salome) és dalairól ismert. Strauss kora jelentős karmesterei közé tartozott, a Bajor Állami Operaház és a Berlini Állami Operaház főzeneigazgatója, a Bécsi Operaház igazgatója volt. Több mutatása
47
éve