Augusztus 14.
Ma Marcell névnapja van

Történelem kategória

90 éve

1936 – Münchenben, hosszas betegeskedés után meghalt Gömbös Gyula, aki 1932-tól Magyarország miniszterelnöke volt.

A pécsi hadapródiskolában végzett, ahol 1905-ben tisztté avatták, majd a zágrábi 25. honvédezredben szolgált. 1911-től Budapesten felsőbb tiszti tanfolyamot, 1912 és 1914 között a bécsi Hadiiskolát végezte el. A XIII. (zágrábi) hadtest vezérkari osztályára került, az I. világháborúban a szerbiai fronton, majd a Kárpátokban harcolt. 1916. júniusában megsebesült, felgyógyulása után a Honvédelmi Minisztériumba helyezték. 1917-ben kinevezték a hadsereg hadtápügyi főnökének. 1918. novemberében az új magyar Hadügyminisztériumban szolgálattételre jelentkezett, előbb katonai attasé lett, majd a hadműveleti osztály balkáni csoportjának vezetője. Bekapcsolódott a gróf Károlyi Mihály vezette új rendszer megdöntésére indított szervezkedésekbe, és 1919. januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe (MOVE), amelynek elnökévé választották. Eltávolították a Hadügyminisztériumból, és csapatszolgálatra rendelték Nagykanizsára, így nyugdíjaztatta magát. 1919. februárjában az internálás elől Bécsbe menekült, és a Tanácsköztársaság kikiáltása után bekapcsolódott az Antibolsevista Comité tevékenységébe. Kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormánnyal, amelynek hadügyi államtitkára lett. 1919. augusztus végén tért vissza Budapestre, ahol kinevezték a hadsereg tanulmányi és propagandabizottságának vezetőjévé. 1920 elején ismét belevetette magát a politikai életbe, a MOVE szervezésével foglalkozott. A Kisgazdapárt programjával a törökszentmiklósi választókerület képviselője, majd a fajvédők vezére és az úgynevezett szabad királyválasztók egyik vezető egyénisége lett. Követelte egy diktatórikus rendszer megteremtését, zsidóellenes intézkedéseket, valamint könyörtelen leszámolást a forradalmárokkal és a sajtóval. 1921 őszén Nyugat-Magyarország kormánybiztosa és az ottani fegyveres ellenállás egyik vezetője volt. Habsburg- és forradalomellenességével a kormányzó kormányképes politikusnak tartotta. 1922. februárjában az Egységes Párt ügyvezető elnökévé választották. 1922-ben és 1926-ban Abádszalókon szerzett képviselői mandátumot. 1923. augusztusában - ellentétei miatt gróf Bethlen István miniszterelnökkel - kilépett az Egységes Pártból és megalakította a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt). 1928. szeptemberében - a bethleni konszolidáció következményeként - feloszlatta pártját, és visszatért az Egységes Pártba. Ezután Horthy Miklós kormányzó honvédelmi minisztériumi államtitkárrá, 1929. októberében honvédelmi miniszterré nevezte ki, majd szolgálaton kívüli tábornokká léptették elő, és vitézzé avatták. Katonai büntetőjogi reformot hajtott végre, megvalósította a rokkanttörvényt, és a hadsereg megfelelő színvonalának érdekében rendezte a tisztek fizetését. 1931-ben ismét Abádszalók képviselőjévé választották. A gróf Károlyi-kormány lemondása után, 1932.09.29-én Horthy Miklós megbízta a kormányalakítással. Megtartotta magának a honvédelmi tárcát, rövid ideig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1932-től az általa alapított Nemzeti Egység Pártnak is a vezére volt. 1932.10.25-én meghirdette 95 pontból álló "Nemzeti Munkatervét", amelynek célja egy diktatórikus rendszer kialakítása volt. Nem sikerült ugyan olasz-német mintára átalakítania a magyar rendszert, de színezetét a fasizmus irányában módosította. Revízióra irányuló külpolitikát folytatott, Magyarországot a német-olasz tengely középpontjába akarta állítani. Terveiből - a konzervatív körök, a baloldal ellenállása és Gömbös egyre súlyosbodó vesebaja miatt - alig valósult meg valami. Betegszabadsága alatt, 1936. májusától Darányi Kálmán helyettesítette. Egy müncheni klinikán halt meg október elején. Több mutatása

Teljes esemény 0

1936. 10. 06. Meghalt Történelem Magyar

45 éve

1981 – Meghalt Anvar Szadat Nobel-békedíjas egyiptomi politikus, államfő.

Szadat 1950-ben csatlakozott Gamal Abdel Nasszer Szabad Tisztjeinek szervezetéhez, s részt vett a Faruk király hatalmát megdöntő 1952-es katonai államcsínyben. Támogatta Nasszert mint kormányfőt és szorgalmazta államfővé való megválasztását is. Fontos állami és társadalmi tisztségeket töltött be, de mindvégig Nasszer árnyékában maradt. 1969-ben köztársasági alelnökké nevezték ki, majd Nasszer halála után, 1970-ben Egyiptom államfője lett. Elnöksége idején folytak az egyiptomi - izraeli - amerikai tárgyalások, majd 1978. szeptember 17-én egyiptomi részről ő kötötte a Camp David - i különbékét Izraellel. A történelmi jelentőségű békekötésért 1978-ban Nobel - békedíjjal tüntették ki. Tettét azonban több arab ország elítélte, s végül 1981-ben, egy katonai díszszemlén merénylet áldozata lett. Több mutatása

Teljes esemény 0

1981. 10. 06. Meghalt Történelem

178 éve

1848 – Bécsben kitört az októberi forradalom, a harmadik bécsi felkelés.

A felkelés során megölték a hadügyminisztert, Theodor Baillet de Latour grófot. Latour hadügyminiszter volt a fő szervezője a magyar szabadságharc elleni akcióknak. A felkelők kezébe került Bécs nagy része. Latourt a minisztériuma előtt felkötötték, az udvar Olmützbe menekült. A császárváros forradalmárai kérték a magyar haderő segítségét, de a császári csapatok főparancsnoka, Alfred Windischgraetz herceg, osztrák tábornagy október 30-án Schwechátnál vereséget mért a megkésett magyar hadseregre, majd elfoglalta Bécset. Kegyetlen megtorlás vette kezdetét: Windischgraetz bevezette a rögtönbíráskodást és kivégeztette a vezető forradalmárokat. Több mutatása

Teljes esemény 0

1848. 10. 06. Történelem

11 éve

2015 – 94 éves korában meghalt Göncz Árpád író, műfordító, politikus, a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök.

Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, 1963-ban szabadult. A második világháborút követően kisgazda, majd a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa volt. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé is választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották. Tisztségét 2000-ig viselte. Több mutatása

Teljes esemény 0

2015. 10. 06. Meghalt Történelem Magyar