177
éve
Történelem kategória
100
éve
1926 – Budapesten felavatták a Batthyány-örökmécsest, amely a szabadság jelképe lett.
Valaha itt volt a hírhedt Újépület árka, s mellette helyezkedett el a legsötétebb börtönök egyike. 1849 októberében itt őrizték, majd az árokban lőtték főbe gróf Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. - 1905-ben vetették fel a fővárosi vezetésben, hogy a kivégzés helyén örökké égő lámpát állítsanak fel. A kiírt pályázatot Pogány Móricz építész nyerte, aki obeliszket tervezett, felső részében, rács mögött égő örökméccsel. A megvalósítás az I. világháború miatt elmaradt. 1925-ben újra felmerült az emlékmű létesítésének ötlete. Pogány Mórictól új tervjavaslatot kértek, s az általa készített változatok közül a klasszicizáló, egyszerű talapzatra helyezett lámpa mellett döntöttek. Az emlékművet a Báthori utca és a Hold utca kereszteződésénél, egy kis tér közepén az utolsó, még élő '48-as honvéd, Lebó István jelenlétében avatták fel az állam vezetői. Több mutatása
75
éve
1951 – Megkezdte rendszeres magyar nyelvű adását a Szabad Európa Rádió.
A rádiót az amerikai kongresszus hozta létre a II. világháború után, a szocialista országok népeinek informálása érdekében. Az amerikai kongresszus által a II. világháború után létrehozott, az elnyomott népek tájékoztatását szolgáló Szabad Európa Rádió 1951-ben kezdte meg rendszeres magyar nyelvű adásait, a Szabad Magyarország hangja néven. - A SZER a legújabbkori magyar történelem egyik jelentős és sajátos eszmei, szellemi, politikai intézménye volt. A kommunista diktatúra négy évtizede alatt fontos szerepet játszott a magyar nép gondolkodásának és magatartásának alakulásában. Rendeltetése volt a szabadság visszatérésébe vetett hit és remény ébrentartása, a hiányzó tájékozódási források pótlása és az önkényuralommal szembeni közvélemény megteremtése, erősítése. A müncheni magyar rádió különös sajátossága volt, hogy amerikaiak alapították és tartották fenn, központja Németországban volt adótornyai Nyugat-Németországból és Portugáliából sugározták aműsort, amelyet magyar emigránsok írtak és adtak elő Magyarország és a határon túli magyarság számára. A SZER 1951októberétől 1990. november 4-ig napi 19 órán át adott magyar műsort, utána napi 11 óra, majd 1991. április 2-től napi 6 óra volt az adásidő. A rádió több mint 40 éven át betöltötte feladatát: a kommunizmus elbukott. A Szabad Európa Rádió 1993.október 31-én szüntette meg magyar adását. Több mutatása
70
éve
1956 – Eltemették Rajk László politikust és társait.
Az 1949-ben törvénytelenül kivégzett Rajk Lászlót és társait akkor egyszerűen elásták a gödöllői országút közelében. A mártírokat 1955 őszén jogilag, 1956 tavaszán pedig politikailag is rehabilitálták, majd újratemetésük ismét napirendre került Rákosi júliusi menesztése után. A közvélemény nyomására végül 1956 szeptemberében az MDP vezetése határozott a nyilvános temetésről. Október 6-án a Kerepesi úti temetőben több mint százezer ember előtt zajló megemlékezésen Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szulai András hamvait díszsírhelybe helyezték. A sorstársak nevében búcsúzó Szász Béla a sztálinizmus korszakának temetéséről beszélt. Az eseményt követően antisztálinista tüntetés zajlott le a Batthyány - örökmécsesnél. Több mutatása
925
éve
1101 – Karthauzi Szt. Brúnó kölni születésű katolikus áldozópap ünnepe, aki a kartauzi rend alapítója.
1032-ben született, 1057-től vezette a reimsi székesegyházi iskolát. Tanítványai közé tartozott többek között a későbbi II. Orbán pápa. 1075-ben érseki kancellár lett Reimsben. 1083-ban engedélyt kapott egy remeteközösség létesítésére, majd 1084-ben egy Grenoble melletti völgyben kápolnát építettek, s e körül laktak. 1090-ben II. Orbán Rómába hívta, de magányra vágyott, ezért 1091-ben Colobriában új közösséget alapított. 1101 október 6-án halt meg. Formálisan sohasem avatták szentté, minthogy a karthauziak rettegnek a hírnévtől, de 1514-ben X. Leó pápa engedélyezte, hogy megüljék Brúnó ünnepnapját, majd 1674-ben X. Kelemen pápa az ünnepet az egyház hivatalos ünnepnapjává nyilvánította. Több mutatása
737
éve
1289 – Megszületett Vencel magyar király (III. Vencel néven cseh és lengyel király)
Károly Róberttel szemben lépett fel trónkövetelőként, majd Ottó bajor herceg javára mondott le a magyar trónról. IV. Béla magyar király ükunokája volt, II. Vencel cseh király és Habsburg Jutta hercegnő fia. 1301-ben, III. András halála után a magyar főurak többsége II. Vencelt akarta a magyar trónra ültetni, aki maga helyett 12 éves fiát javasolta. 1301. augusztus 27-én Hontpázmány nb. János kalocsai érsek koronázta királlyá Székesfehérvárott. A magyarosabb hangzású Lászlóra változtatták a nevét, és az oklevelekben is ezen a néven szerepel. 1302-ben a magyar főurak és a főpapság nagy része őt támogatta Károly Róberttel szemben. Vencel hívei megakadályozták, hogy Budát, a gyermekkirály székhelyét elfoglalja Károly Róbert serege. VIII. Bonifác pápa 1303-ban Vencel és Károly Róbert - a két trónkövetelő - küzdelmében Károly Róbert javára döntött, és Vencelt eltiltotta a királyi cím viselésétől. Apja 1304. júniusában hazavitte Csehországba, Magyarországot pedig Kőszegi Ivánra, a kinevezett kormányzóra bízta. 1305. június 21-én meghalt II. Vencel, és fia Csehország királya lett. 1305. szeptemberében lemondott a magyar trónról Ottó bajor herceg javára. 1306. augusztus 4-én Konrad Potenstein megölte. Több mutatása
567
éve
1459 – Megszületett Martin Behaim felfedező és térképész, az első földgömb megalkotója.
A nürnbergi kereskedőcsaládból származó Behaim tanulmányai elvégzése után Lisszabonba ment, ahol portugál hajósokhoz csatlakozva, részt vett az Indiába vezető tengeri út felkutatásában. 1492-ben, elsőként ábrázolta a Földet gömb formában. Több mutatása
231
éve
1795 – Megszületett Lahner György honvéd tábornok, aradi vértanú, akit 54. születésnapján végeztek ki.
1849. október 6-án, 54. születésnapján végezték ki.
90
éve
1936 – Münchenben, hosszas betegeskedés után meghalt Gömbös Gyula, aki 1932-tól Magyarország miniszterelnöke volt.
A pécsi hadapródiskolában végzett, ahol 1905-ben tisztté avatták, majd a zágrábi 25. honvédezredben szolgált. 1911-től Budapesten felsőbb tiszti tanfolyamot, 1912 és 1914 között a bécsi Hadiiskolát végezte el. A XIII. (zágrábi) hadtest vezérkari osztályára került, az I. világháborúban a szerbiai fronton, majd a Kárpátokban harcolt. 1916. júniusában megsebesült, felgyógyulása után a Honvédelmi Minisztériumba helyezték. 1917-ben kinevezték a hadsereg hadtápügyi főnökének. 1918. novemberében az új magyar Hadügyminisztériumban szolgálattételre jelentkezett, előbb katonai attasé lett, majd a hadműveleti osztály balkáni csoportjának vezetője. Bekapcsolódott a gróf Károlyi Mihály vezette új rendszer megdöntésére indított szervezkedésekbe, és 1919. januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe (MOVE), amelynek elnökévé választották. Eltávolították a Hadügyminisztériumból, és csapatszolgálatra rendelték Nagykanizsára, így nyugdíjaztatta magát. 1919. februárjában az internálás elől Bécsbe menekült, és a Tanácsköztársaság kikiáltása után bekapcsolódott az Antibolsevista Comité tevékenységébe. Kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormánnyal, amelynek hadügyi államtitkára lett. 1919. augusztus végén tért vissza Budapestre, ahol kinevezték a hadsereg tanulmányi és propagandabizottságának vezetőjévé. 1920 elején ismét belevetette magát a politikai életbe, a MOVE szervezésével foglalkozott. A Kisgazdapárt programjával a törökszentmiklósi választókerület képviselője, majd a fajvédők vezére és az úgynevezett szabad királyválasztók egyik vezető egyénisége lett. Követelte egy diktatórikus rendszer megteremtését, zsidóellenes intézkedéseket, valamint könyörtelen leszámolást a forradalmárokkal és a sajtóval. 1921 őszén Nyugat-Magyarország kormánybiztosa és az ottani fegyveres ellenállás egyik vezetője volt. Habsburg- és forradalomellenességével a kormányzó kormányképes politikusnak tartotta. 1922. februárjában az Egységes Párt ügyvezető elnökévé választották. 1922-ben és 1926-ban Abádszalókon szerzett képviselői mandátumot. 1923. augusztusában - ellentétei miatt gróf Bethlen István miniszterelnökkel - kilépett az Egységes Pártból és megalakította a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt). 1928. szeptemberében - a bethleni konszolidáció következményeként - feloszlatta pártját, és visszatért az Egységes Pártba. Ezután Horthy Miklós kormányzó honvédelmi minisztériumi államtitkárrá, 1929. októberében honvédelmi miniszterré nevezte ki, majd szolgálaton kívüli tábornokká léptették elő, és vitézzé avatták. Katonai büntetőjogi reformot hajtott végre, megvalósította a rokkanttörvényt, és a hadsereg megfelelő színvonalának érdekében rendezte a tisztek fizetését. 1931-ben ismét Abádszalók képviselőjévé választották. A gróf Károlyi-kormány lemondása után, 1932.09.29-én Horthy Miklós megbízta a kormányalakítással. Megtartotta magának a honvédelmi tárcát, rövid ideig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1932-től az általa alapított Nemzeti Egység Pártnak is a vezére volt. 1932.10.25-én meghirdette 95 pontból álló "Nemzeti Munkatervét", amelynek célja egy diktatórikus rendszer kialakítása volt. Nem sikerült ugyan olasz-német mintára átalakítania a magyar rendszert, de színezetét a fasizmus irányában módosította. Revízióra irányuló külpolitikát folytatott, Magyarországot a német-olasz tengely középpontjába akarta állítani. Terveiből - a konzervatív körök, a baloldal ellenállása és Gömbös egyre súlyosbodó vesebaja miatt - alig valósult meg valami. Betegszabadsága alatt, 1936. májusától Darányi Kálmán helyettesítette. Egy müncheni klinikán halt meg október elején. Több mutatása
45
éve