35
éve
Technika kategória
95
éve
168
éve
165
éve
1861 – Johann Philipp Reis német fizikus bemutatta a telefont.
A hangok elektromos közvetítésére szolgáló eszközt találta fel, amit elnevezett telefonnak. Frankfurt am Mainban, a Fizikai Egylet ülésén mutatta be készülékét, ami a zenét jobban közvetítette, mint a beszédet, így nem terjedt el. Az első használható telefonra 1876.02.14-én az amerikai Alexander Graham Bell jelentett be szabadalmat, és egy 8,5 km hosszú próbaszakaszt készített el. A telefon felfedezésének alapja a hanghullámok elektromos rezgéssé való átalakíthatósága és az a lehetőség, hogy elektromos vezetékeken keresztül közvetíthetők. Több mutatása
88
éve
1938 – A DuPont bemutatott egy új szintetikus anyagot, amit ma nejlonnak (nylon) nevezünk.
Wallace Hume Carothers amerikai vegyész 1937. február 16-án szabadalmaztatta a nylont kilenc évnyi munka után. 1928-ban kezdte ez irányú kutatáait, 1932-ben sikerült először a nylont szintetikusan előállítania. A DuPont cég 10 évig dolgozott 27 millió dolláros ráfordítással, mire az első nylon-harisnyákat elő tudta állítani. A nylont első ízben a New York-i világkiállításon mutatták be, így az eredeti elnevezés állítólag a "New York Pylon", azaz a kiállítás védjegyéül is szolgáló híres szabadságszobor nevéből származott. Az angolszász világban makacsul tartja magát az a névmagyarázat is (valójában csak legenda), hogy a nylon szó a New York (NY) és London (Lon) szavak összevonásából ered. Valószínűbbnek tetszik az a szófejtés, mely szerint a nylon nevét az anyagot előállító kutatóvegyészek feleségeinek kezdőbetűiből - Nancy, Yvonne, Lovella, Olivia, Niha - állították össze a figyelmes férjek. Más elképzelés szerint az elnevezés a Now You Lousy Old Nipponese! (Nesztek, ti tetves vén japánok!) szavak kezdőbetűinek összevonásából keletkezett. Carothers ezzel azt akarta kifejezni, hogy a műszál a valódi japán selyemmel versenyképes lesz. A tréfás rövidítés lehetséges, hogy később, az első tömeges felhasználás során, a második világháborúban jött létre, amikor az amerikai pilóták ejtőernyő selymét nejlonból készítették, mivel a japánok nem szállítottak nekik selymet. 1954 óta a nylon minőségi megjelölése a lineáris, alifás poliamidoknak. Magyarországon néhány éve megváltoztatták a nylon írásmódját, így ma már a fonetikus nejlon alakot használjuk. Több mutatása
122
éve
87
éve
1939 – Budapesten meghalt Csonka János mérnök, az autókban használatos porlasztó feltalálója.
Gépész tanulmányait külföldön végezte. 1924-ben, a Műszaki Egyetem műhelyfőnökeként halt meg, ahonnan 72 évesen ment nyugdíjba. Igen leleményesen úgy kötött megállapodást az egyetemmel, hogy nyáron bérmentve használhatta a műhelyt saját kísérletei céljából. Bár felsőfokú végzettséggel nem rendelkezett, munkája elismeréseként feljogosították a gépészmérnöki cím viselésére. Kiválóan beszélt a latin és a német mellett franciául is. Ott volt a Magyar Automobil Club alapítói között. 1883. Kifejlesztette a kettős tüzelőanyag ellátású motort, mely gáz-petróleum keverékével működött és 3 Le-t teljesített. 1889. Bánki Donáttal közösen leszerződött a Ganzzal és ezzel kezdetét vette a magyar motorgyártás. 1893. február 11. a párizsi világkiállításon bemutatták Bánikval ketten az "Újítások petróleum motorokon" című tanulmányt, mellyel aranyérmet nyertek. Művükkel forradalmasították a motorizációt és annak elterjedését. Ez volt a porlasztó. 1900-ban leszerződött a Magyar Postával 2 db levélgyűjtő tricikli tervezésére. Több mutatása
195
éve
71
éve
73
éve