253
éve
Született kategória
229
éve
1797 – Megszületett Mary Wollstonecraft Shelley angol írónő, Frankenstein megalkotója.
Londonban született. Születési nevén: Mary Wollstonecraft Godwin Percy Bysshe Shelley romantikus angol költő felesége. Apja, William Godwin nagy hatású író-filozófus, anyja, Mary Wollstonecraft pedig az újkori nőjogi mozgalmak elindítója volt Angliában, akinek az "A Vindication of the Rights of Woman" című női egyenjogúságot hirdető írása nagy feltűnést keltett Londonban. Hírneves irodalmi szalon működött otthonukban, ahol minden olyan kérdést megvitattak, ami akkoriban foglalkoztatta az embereket: filozófiai, tudományos és valláserkölcsi problémát egyaránt. Anyja Mary születése után néhány nappal meghalt, apját túlságosan lekötötte saját munkája, így a kislány nevelése a szalon vendégeire: írókra, filozófusokra, költőkre, illetve a könyvekre hárult. A korra jellemző szokványos női sorsok helyett élete inkább romantikus, olykor a kissé romlott erkölcsű regényhősökére emlékeztető volt. Függetlensége és az ismeretlen iránti vágyakozása miatt a valóságos életben őt sem érdekelték a morális korlátok, így szeretett bele 16 évesen a szalonjukban feltűnt ígéretes ifjú költőbe, Percy Bysshe Shelleybe, aki nála csupán 5 évvel volt idősebb, sőt már házas és több gyermek apja. Még azt sem tartotta fontosnak, hogy kapcsolatukat eltitkolják, ami a puritán Angliában nagy botrányt okozott. Mary összeveszett apjával, majd szerelmével Franciaországba utazott, ahol azonban nem tudtak megélni, és egy év múlva visszatértek Londonba. Még abban az évben, 1816-ban megszületett a kisfiuk és később kislányuk is, aki azonban hamar meghalt. Shelley törvényes felesége vízbe fojtotta magát, ezért a férfi börtönbe került, Mary pedig megírta első - és mint utóbb kiderült -, legfőbb művét, a "Frankenstein - avagy modern Prometheus" című regényt. A mű Lord Byron, a kétes erkölcsű arisztokrata, szívtipró és költő svájci villájában született, ahová meghívta Shelleyt és Maryt. Minden romantikus kellék adott volt: vadregényes villa, távol a világ zajától, szerelmes fiatalok. A környékbeliek hamarosan mindenfélét híreszteltek a villában történő dolgokról. A féktelen mulatozások, szeánszok és az akkoriban divatos és elterjedt ópiumszívás mellett egészen biztosan itt történt, hogy megszületett Frankenstein. A villa lakói a német gótikus regények olvasgatásán kívül a kor legújabb tudományos eredményeit is megvitatták, amelyek - például Galvani elektromossággal kapcsolatos kísérletei - sokak szemében a mágia határát súrolták. Ezekből merítette Mary az ihletet, hogy írjanak közösen egy igazi, őket foglalkoztató regényt, amiben romantika, borzadály, végzetes szenvedélyek és az új, titokzatos, ördögi, tudományos felfedezések is szerepelnek. Mary végül egyedül írta meg azt művet, amelyben a tudós erkölcsi felelősségének problémája első ízben fordult elő. Az irodalomkutató többsége szerint ezzel a regénnyel indult el a tudományos-fantasztikus műfaj. 1818-ban adták ki először a könyvet álnéven, Mary a második kiadáshoz előszót is írt: "Valami olyasmit szerettem volna létrehozni, ami az olvasót saját belső lidérceihez kalauzolja el, ami rettegést hoz létre a lelkében. Azt a rettegést, amely arra késztet, hogy elhaló szívvel körülnézzen az üres szobában, és amely megfagyasztja a vért az erekben..." Mary Wollstonecraft Shelley elérte a célját, hiszen regénye már két évszázada fagyasztja a vért az olvasók ereiben. Több mutatása
180
éve
1846 – Megszületett Kresz Géza orvos, a budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, a mai mentőszolgálat elődjének megalapítója.
Az 1887. március 27-én alapított egyesület az év május 10-én, a még épülő Szent István Bazilika tövében, a Lipót bazár tér 47.szám alatti épület szűk kis helyiségében kezdte meg működését. Személyzete kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentőből állt. Az első napon lépett szolgálatba a bécsi mentőktől ajándékba kapott első, lóvontatású, hordággyal felszerelt, zárt mentőkocsi, mely az akkori idő szerint korszerűnek volt mondható. A jármű nyitott bakján a kocsis és még egy személy, a belsejében pedig az orvos és a segédje foglaltak helyet. A mentőkocsi az egyébként engedélyezettnél nagyobb sebességgel haladhatott, de csengetéssel kellett jeleznie jöttét, hogy a közlekedés más résztvevői neki szabad utat engedhessenek.Az egyesület, működése első napján két hívást kapott. Az emberek azonban hamar megismerték a hasznos feladatot ellátó intézményt, és rövidesen már napi 25 hívásnak kellett eleget tennie a fővárosban. Több mutatása
155
éve
1871 – Megszületett Ernest Rutherford Nobel-díjas brit atomfizikus, aki elsőként hajtott végre atommagátalakítást.
Az Új-Zélandi Nelsonban született. 1897-ben sikerült elkülönítenie az alfa- és a béta-sugarakat, felfedezte a radioaktív bomlás törvényszerűségeit. 1908-ban kémiai Nobel-díjat kapott. 1911-ben dolgozta ki a róla elnevezett Rutherford-atomhéjmodellt, majd 1919-ben alfa-részek segítségével végrehajtotta az első mesterséges atommagátalakítást, amelynek során nitrogénből oxigént állított elő. Több mutatása
143
éve
1883 – Megszületett Theo van Doesburg holland festő, építész, író és költő, az avantgarde művészeti mozgalom szervezője.
Eredeti neve: Christian Emil Marie Küpper. A De Stijl című folyóirat alapítója, mely nagy hatással volt a művészetek fejlődésére Nyugat-Európában.A De Stijl ("A stílus") holland képzőművészeti és építészeti csoport és folyóirat, melynek központi alakja Piet Mondrian volt, és számos festő, szobrász, építész, író csatlakozott. A modern művészetben a harmóniát és a rendet tartották fontosnak, amely a tiszta absztrakcióban fejeződik ki. Hangsúlyozták a függőlegesek és vízszintesek és a tiszta színek elsődlegességét. Az építészetben a funkciót tartották a legfontosabbnak. Több mutatása
116
éve
1910 – Megszületett Vágó Péter (Pierre Vago) magyar származású világhírű francia építész.
Vágó Péter 1932-ben megszervezte az építészek Első nemzetközi összejövetelét Moszkvában. Ebből a kezdeményezésből alakult ki az Építészek Nemzetközi Szövetsége, melynek főtitkára lett. Sok lakótelepet, iskolát, templomot, nyomdát, bankot, klinikai épületet tervezett. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Stewart Francis Alexander alezredes, amerikai katonai orvos, aki mustárgázmérgezést kezelve véletlenül felfedezte a ma használt kemoterápia alapjait.
A vegyi fegyverek hatásainak felismerése volt a szakterülete. 1943 decemberében, német légitámadás során történt robbanás áldozatainak ellátására vezényelték ki. Az első világháborúban elhíresült, rendkívül mérgező mustárgáz szállítmány egy amerikai hajó fedélzetén felrobbant, amely súlyos vegyi szennyezést okozott. A mustárgázzal érintkező 628 ember közül 83-an haltak meg. Alexander felfedezte, hogy a vegyi anyag az olajjal keveredve felszívódott a katonák bőrén keresztül. Kutatásai kimutatták, hogy a mustárgáz súlyosan károsította a fehérvérsejtek termelődését, ami megalapozta a későbbi kemoterápiás kezeléseket.A szövetségesek kezdetben tagadták a gáz jelenlétét. A mustárgáz és más vegyi fegyverek használata az első világháborúban elterjedt, de az 1925-ös genfi jegyzőkönyv és az 1993-as Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény betiltotta ezek fejlesztését, gyártását és felhasználását, helyenként és időnként még utána is használták hadi célokra. Alexander jelentését titkosították, felfedezései máig hatással vannak az orvostudományra. Több mutatása
104
éve
102
éve
1924 – Megszületett Kisfaludy Lajos állami-díjas vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a Cavinton előállítója.
Kisfaludy 1956-től haláláig a kőbányai gyógyszergyárban dolgozott. Számos ismert gyógyszer előállítása fűződött a nevéhez, például Seduxen, Eunoctin, Oxitocin, Suprastin, Cavinton. Ipari kutatási eredményeit közel 80 szabadalom védi. 1965-66-ban New Yorkban a St. John's University vendégkutatója volt. (Meghalt 1988.10.30) Több mutatása
96
éve