Ma Marcell névnapja van

Született kategória

134 éve

1892 – Megszületett Salamon Ferenc kritikus, történész, szerkesztő, egyetemi tanár, akadémikus.

Az 1848-49-es szabadságharcban honvéd hadnagyként szolgált, majd a világosi fegyverletételt követően, néhány hónapos bujkálás után Nagyváradon süketnéma gyerekek tanításába kezdett. 1851-ben Pestre költözött, ahol a Budapesti Hírlap és a Hölgyfutár munkatársaként dolgozott. 1854-től egy éven keresztül Nagykőrösön tanított, majd visszatérve Pestre a Budapesti Hírlap tárcarovatát vezette. Volt a Pesti Napló, a Budapesti Szemle, Arany János Szépirodalmi Figyelőjének és Koszorújának a munkatársa. Irodalmi érdeklődése azonban egyre inkább a történelem felé fordult. A kiegyezést az irodalmi Deákpárt tagjaként támogatta. 1870-től szerkesztette a Buda - pesti Közlönyt, és párhuzamosan magyar történelmet tanított a pesti egyetemen egészen haláláig. 1860-ban belépett a Kisfaludy Társaságba. Írt elbeszélést, de igazándramaturgiai, kritikai munkássága kiemelkedő. Jelentősek történettudományi művei is: Magyarország a török hódoltság korában, Az első Zrínyiek. Több mutatása

Teljes esemény 0

1892. 08. 29. Született Történelem Magyar

94 éve

1932 – Megszületett Thurzó Tibor újságíró.

Thurzó 1955-56-ban a Néphadsereg című újság munkatársa volt, 1956 október - novemberében pedig a Magyar Honvéd újságírója. Ezután nem kapott újságírói állást, előbb szabadúszóként, később általános iskolai tanárként dolgozott. Négy esztendővel a forradalom után politikai vád alapján elítélték, 1959-61-ben börtönben volt, s 1967-ig ismét csak szabadúszóként tevékenykedhetett. Ezt követően a Népszava, illetve a Magyar Nemzet főmunkatársa lett. A Köztársaság című lapot 1992 áprilisában, a Respublikát pedig 1994 májusában alapította. Ez utóbbit 1995 májusi megszűnéséig jegyezte főszerkesztőként. 1994-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának elnöke volt. 1997-től a Média Hungária című folyóirat főszerkesztője. Több mutatása

Teljes esemény 0

1932. 08. 29. Született Irodalom Magyar

452 éve

1574 – Megszületett Szenczi Molnár Albert református pap, az első magyar-latin szótár készítője.

Szenczi (Szenci) egyházi író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító volt. Életének fő műve az 1603-ban készült latin magyar szótár, amelyet személyesen adott át Rudolf királynak Prágában, ahol egyébként Keplerrel is megismerkedett. Később Móric hesseni fejedelem udvarában, majd Bethlen Gábor pártfogoltjaként élt. 1626-tól haláláig pedig Kolozsváron lakott. Híres latin-magyar szótára nyitotta meg az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé. A szótárt a XIX. század közepéig használták. Írt egy latin nyelvű magyar nyelvtant is. 1607. évi teljes zsoltárfordítása addigi munkásságának betetőzése volt. A 150 zsoltárt 130 dallamra szervezte, kb. ugyanennyi versformára, gazdag rímeléssel. Ezzel a réji magyar költészet formailag egyik legmagasabban poétizált életművét hozta létre. Kiadott egy javított Károlyi bibliát, lefordította Kálvin Institucióját, a Heidelbergi Kátét. Megjelentette az átdolgozott Vizsolyi Bibliát. Több mutatása

Teljes esemény 0

1574. 08. 30. Született Irodalom Magyar

286 éve

1740 – Megszületett David Bushnell, a tengeralattjáró feltalálója.

David Bushnell találmánya az egyszemélyes, faborítású "Teknősbéka" volt. A járművet kézi propeller hajtotta, a hajótestben lévő búvár alig fél órát tölthetett a víz alatt. Az amerikai függetlenségi háború idején az volt a terv, hogy a Teknősbékával az angol flotta hajói alá úszva a búvár megfúrja a gerendákat és aknát helyez el a hajón, de ez többszöri próbálkozásra sem sikerült. 1787-ben Bushnell eltűnt, és csak 1826-ban derült ki, hogy David Bush néven Georgiában élt és tanított haláláig. Több mutatása

Teljes esemény 0

1740. 08. 30. Született Technika

278 éve

1748 – Megszületett Jacques-Louis David francia klasszicista festő, Napóleon udvari festője. (A szabin nők elrablása).

David a francia forradalom híve, a Konvent tagja, majd Napóleon udvari festője volt. A császár bukása után haláláig Brüsszelben élt száműzetésben. A forradalmi polgárság világszemléletének megfelelő klasszicista festészete első megfogalmazója és művelője volt. Leghíresebb műveA Horatiusok esküje című festménye, amelyen a római köztársaság tiszta erkölcseit állította eszményképül. Ismert képe A labdaházi eskü, A szabin nőkelrablása és hatalmas ábrázolása, a Napóleon koronázása. Több mutatása

Teljes esemény 0

1748. 08. 30. Született Alkotás