65
éve
Született kategória
131
éve
1895 – Megszületett Uray Tivadar Kossuth-díjas színész, kiváló és érdemes művész.
1923-tól játszott Budapesten. Mély jellemábrázoló képesség, tiszta szövegmondás, elegáns fellépés jellemezte.
113
éve
1913 – Megszületett Hedy Lamarr magyar származású amerikai színésznő, feltaláló, az ugrókódos adó-vevő rendszer kitalálója.
Eredeti nevén Hedwig Eva Maria Kiesler. Rendkívül szép nő volt, akit sokan utánoztak. Bécsben született, 1913. november 9-én. Édesapja osztrák, édeasanyja magyar zsidó zongoraművésznő volt. Nem járt iskolába, négyéves korától kezdve házi tanítók nevelték. Tízéves korára már négy nyelven beszélt, kiválóan zongorázott és táncolt. 1933. augusztus 10-én szülei kívánságára feleségül ment Fritz Mandl osztrák fegyvergyároshoz. A háború elől amerikába menekült, ahol sikeres színésznő lett. Újra divatba hozta a kalapviseletet, bár Hedy nemcsak a szó szoros értelmében vett kalapot hordott a fején, hanem mindenféle más fejfedőt, turbánt, sálat, kendőt. Számos kalandja és kapcsolata mellett hatszor ment férjhez. Férjei: Fritz Mandl, Gene Markey, Sir John Loder, Teddy Stauffer, W. Howard Lee és Lewis J. Boles. Szomszédjával, a zongorista George Antheilel mechanikus (lyukszalagos) zongorára írt művekkel foglalkoztak. Hedy első férjével töltött ideje alatt alaposan megismerte a fegyvereket, e két ismeretet ötvözve alkották meg torpedóvezérlő találmányukat, a gyors rádiófrekvencia váltások koordinálását az adónál és vevőnél. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a torpedóvezérlő találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak, bár matematikailag több eset is lehetséges lett volna. A szabadalmat 1942. augusztus 11-én kapták meg. Az Amerikai Szabadalmi Hivatal (United States Patent Office) a 2.292.387-es számon jegyezte be a "Titkos Kommunikációs Rendszer"-t, amely lényege, hogy a ma frekvenciaugratásos adásmódnak nevezett módszer segítségével a torpedókat irányító rádiócsatornát megvédjék a felderítés és a zavarás ellen. Az egyidejű frekvenciaváltást (frequency-hopping) napjainkban a mobiltelefon-rendszereknél, illetve bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazzák. A haditengerészet csak 1985-ben tette hozzáférhetővé a civil alkalmazások számára.Díjat is alapított: Hedy Lamarr-díjat, melyet csak nőknek adnak a hiradástechnika területén végzett különleges teljesítményért. Több mutatása
104
éve
1922 – Megszületett Dorothy Dandridge amerikai színésznő, énekesnő; az első afro-amerikai, akit főszerepért Oscarra jelöltek.
Teljes nevén: Dorothy Jean Dandridge. A Carmen Jones[1] című 1954-es filmben címszereplőként nyújtott alakításáért legjobb női főszereplőnek jelölték BAFTA díjra is; 1959-ben pedig jelöltje volt a Golden Globe-nak a Porgy és Bess női főszerepéért. Több mutatása
100
éve
1926 – Megszületett Piero Cappuccilli olasz bariton operaénekes.
1959-ben a New York-i Metropolitanben kezdte pályafutását, fellépett a londoni Covent Garden, az Arena di Verona és a milánói Scala színpadán; utóbbiban a 60-as és a 70-es évek folyamán tizenkét egymást követő szezon nyitóelőadásában énekelt. Különösen Verdi Rigolettójában és Puccini Toscájában nyújtott emlékezetes alakítást. 1992-től nem lépett fel többé, tanárként dolgozott. Több mutatása
99
éve
1927 – Megszületett Berényi Ferenc festőművész, tanár, az alföldi festészet képviselője.
Tanárai közül Barcsay Jenőt és Domanovszky Endrét tartotta mestereinek. 1961-ben alapító tagja lett a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának. A Szolnoki művésztelepen dolgozott. Képein az alföldi festészet motítivumai dominálnak, konstruktivista elemekkel ötvözve. Az alföldi emberek mindennapjai, szerszámai, falusi udvarok és tájak láthatóak a képeken erősen redukált forma- és színvilágban. Kései alkotásai közel állnak a konstruktivista, néha az absztrakt képformáláshoz. 70. születésnapjára Kurtág György írt zenedarabot, amit Berényi Petra, a festő lánya adott elő cimbalmon. Több mutatása
97
éve
1929 – Budapesten megszületett Kertész Imre, az egyetlen irodalmi Nobel-díjas magyar író.
Gyermekként zsidó származása miatt Budapestről németországi munkatáborokba került. Megjárta és túlélte többek között Auschwitz és Buchenwald koncentrációs táborait. Hazatérte után fizikai munkából és újságírásból tartotta el magát, és 1960-ban elkezdte megírni élményeit. A könyv 1973-ban készült el, és 1975-ben, Sorstalanság címen látott napvilágot. A Holocaust-témájú mű nem talált kedvező fogadtatásra, így Kertész a továbbiakban fordításokból élt. A kilencvenes évek elején kezdtek újra megjelenni könyvei, az 1983-as Füst Milán-díj után pedig egyre több hazai és nemzetközi elismerésben részesült. Megkapta többek közt 1995-ben a Brandenburgi Irodalmi Díjat, 1997-ben pedig a Lipcsei Könyvvásár díját és a Kossuth-díjat, valamint a legmagasabb magyar állami kitüntetés, a Szent István Rend (2014) tulajdonosa. A Svéd Akadémia 2002-ben a következő indoklással ítélte Kertész Imrének és Sorstalanság című könyvének az irodalmi Nobel-díjat: "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". Több mutatása
89
éve
1937 – Megszületett Papachristos Andreas, Munkácsy Mihály-díjas görög származású magyar szobrászművész.
1948-ban érkezett húgával, Olgával Magyarországra, édesapját, Vangeliszt kivégezték, édesanyja Görögországban maradt. 1953–57 között a budapesti Kisképzőben Matzon Frigyes, Somogyi József (szobrász), Miskolczi László (festő) voltak a tanárai. 1962-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Mikus Sándor volt. 1965-től állított ki. 1969-től szentendrei új művésztelepen dolgozott, 1982 óta felváltva élt Görögországban és Magyarországon. Főként kőszobrokat, a klasszikus görög szobrászat által ihletett stilizált figurákat, figuraegyütteseket, portrékat készített. Műveit kis vázlatok alapján közvetlenül kőbe faragta. Több mutatása
82
éve
1944 – 35 éves korában agyonlőtték Radnóti Miklós költőt (Nem tudhatom).
21 társával együtt agyonlőtték és tömegsírban helyezték el a Győr mellet Abda község határában.Asszimilálódott zsidó családba született, eredeti neve: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi. Nevét a Felvidéken található Nemesradnót nevű faluról választotta, ahol nagyapja született. Édesanyja és ikertestvére meghaltak a születése során. Nevelőanyjával és hugával, a szintén íróvá lett Erdélyi Ágnessel nagyon jó kapcsolata volt, ők mindketten Auschwitzban haltak meg, 1944-ben.Magyar-francia szakos középiskolai tanár volt. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.35 éves korában halt meg, munkaszolgálatról hazatérőben lőtték agyon.Felesége, Gyarmati Fanni 102 éves koráig élt, nagy gonddal őrizte és kezelte Radnóti műveit. Több mutatása
208
éve