38
éve
Született kategória
79
éve
56
éve
54
éve
216
éve
1810 – Megszületett Erkel Ferenc zeneszerző, a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője (Bánk Bán).
Gyulán született, édesapja egyházi karnagy is volt. Nagyváradi és pozsonyi tanulmányai után 18 évesen Kolozsvárra szegődött házi zenetanárnak. 1834-ben került Pestre, ahol több színháznál volt karnagy, majd 1837-től harminc éven át első karmester és zenei vezető volt a Pesti Magyar (később Nemzeti) színháznál. Első operája, a Bátori Mária 1840-ben készült, 1844-ben mutatták be a Hunyadi Lászlót, majd megnyerte azt a pályázatot, amelynek köszönhetően ő zenésíthette meg Kölcsey Himnuszát. 1853-ban az ő vezetésével alakult meg a Filharmóniai Társaság, 1861-ben pedig bemutatták leghíresebb operáját, a Bánk Bánt. 1875-ben közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál, főzeneigazgatója lett az 1884-ben megnyílt Operaháznak. Mindemellett nemzetközi hírű sakkozó is volt. Több mutatása
159
éve
1867 – Varsóban megszületett Marie Curie lengyel származású Nobej-díjas francia vegyész és fizikus.
Eredeti nevén: Sklodowska 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Antoine Becquerellel megosztva fizikai Nobel-díjat, 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott. 1898-ban fedezte fel a tórium radioaktivitását, férjével közösen pedig a polónium és a rádium nevű radioaktív elemeket. 1906-ban Párizsban egy lovaskocsi halálra gázolta Pierre Curie-t, akinek tanszékét Marie Curie átvette a Sorbonne-on. 1910-ben sikerült munkatársaival tiszta állapotban rádiumot előállítania. 1914-ben a párizsi Institut du Radium vezetésével bízták meg. 1934.07.04-én egy addig ismeretlen betegségben halt meg. Több mutatása
113
éve
113
éve
1913 – Megszületett Áron Nagy Lajos, kétszeres Munkácsy Mihály-díjas festő.
Elsősorban tájképeket és portrékat festett poszt-impresszionista stílusban. Képei láthatóak a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban.
99
éve
1927 – Megszületett Dévényi Tibor író, aki szatirikus hangvételű novellái helyszínéül a világűrt választotta..
Budapesten született. A Pázmány Péter Tudományegyetem Természettudományi Karán végzett vegyészként 1949-ben. 1950-85-ig a MTA Biokémiai Intézetében dolgozott, 1973-ban Állami díjat kapott az aminosavak kutatása terén végzett tudományos munkája elismeréseként Írói pályafutásának első sikere az önéletrajzi ihletettségű Dr. Ezésez Géza karrierje c. szatirikus regény. Első tudományos-fantasztikus kötete 1981-ben jelent meg. 1983-tól kezdve a Galaktika c. folyóiratban rendszeresen jelennek meg rövid novellái. Kivétel nélkül szatirikus hangvételű novellái, kisregényei a 21. század Magyarországán, ill. magyar űrállomásain játszódnak. A gúny forrása bennük az, hogy a jellegzetes mai magyar problémákat vetíti ki jövőbeli körülmények közé eltúlozva és kiélezve. Tudományos képzettsége erős hatással van műveire. Eleinte különböző (kutató)intézetek életét kísérhetjük nyomon egy-egy rendkívüli fölfedezés idején. Később egyre többször ír csodálatos technikai szerkezetekről, amelyek mindenre használhatók, csak arra nem, amire tervezték őket. Végül kimerészkedik az űrbe, és a magyar űrállomások életét mutatja be. Gyakran visszatérő műfaja a levél-novella, amelyben az űrállomáson dolgozó férj meséli el otthon maradt feleségének gondjait, és viszont. Néhány kisregénye a krimi nyomozó módszereit alkalmazza. Regényei egységes világban játszódnak. Néha föltűnnek idegenek is, ám végül általában nem lehetünk biztosak afelől, hogy tényleg léteznek-e. Szívesen játszik a nevekkel. Hőseinek és technikai szerkezeteinek beszélő nevük van, szintén a humor és a szatíra szolgálatában. 2003-ban elhunyt, utolsó írását az Átjáró magazin közölte a halála után. Több mutatása
96
éve