Nő kategória
226
éve
158
éve
1868 – Meghalt Szendrey Júlia író, költő, fordító, Petőfi Sándor felesége, aki az Andersen meséket magyarra fordította.
Később Horvát Árpád történész felesége volt. Koppenhágában köztéri szobrot állítottak neki, ez a szobor a legészakibb köztéri szobor, amely magyar személynek állít emléket. Több mutatása
157
éve
1869 – Megszületett Jane Addams amerikai szociális gondozó, nőmozgalmi vezető, az első amerikai nő, aki Nobel-békedíjat kapott.
Nagyszabású reformküzdelmet folytatott, harcolt a nők választójogáért, a tisztességes átmeneti szállások létesítéséért, fellépett a gyermekmunka ellen, az egészségvédelemért, az internacionalizmus és a béke érdekében. 1889-ben Ellen Gates Starr-ral együtt kezdeményezte az Észak-Amerikában úttörő szerepet játszó "Hull House" elnevezésű szociális központ építését, főként új bevándorlók számára. Jelentős szerepet játszott a nemzetközi békemozgalomban. 1919-től a "Nemzetközi Nőszövetség a Békéért és Szabadságért" nevű szervezet elnöke volt. 1931-ben kapott Nobel-díjat. Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Gombaszögi Frida színésznő, akinek mindhárom lánytestvére szintén színésznő volt.
Eredeti nevén: Grün Friderika Vilma. Gombaszögi Ella, Irén és Margit testvére, akik mind színésznők voltak. Frida és Ella lett igazán híres. Frida drámai színésznő volt, Ella elsősorban komika. Több mutatása
29
éve
1997 – Meghalt Zsurzs Éva Kossuth-díjas filmrendező, érdemes művész.
Eredeti neve: Steinhercz Éva. Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, Zsurzs Kati színésznő. Több mutatása
22
éve
2004 – Meghalt Szerencsi Éva, Déryné-díjas színésznő.
Legismertebb alakítása Vitay Georgina szerepe a Szabó Magda regénye alapján készült Abigél című négyrészes tévésorozatban.
12
éve
2014 – Meghalt Balogh Emese színésznő (Nápolyt látni és...; A kőszívű ember fiai, Bogáncs).
Budapesten született. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom; Villám (1981); Az Isten is János; Móricz Zsigmond: Házasságtörés; Mata Hari; Gyerekrablás a Palánk utcában; Színes tintákról álmodom Több mutatása
51
éve
493
éve
1533 – Londonban megszületett I. Erzsébet angol uralkodó, a Tudor-ház utolsó sarja. Hozzá fűződik Anglia virágkora.
1558-tól 1603-ig volt Anglia királynője. Az ő nevéhez - Erzsébet korához - fűződik Anglia virágkora, nagyhatalmi helyzetének megszilárdítása. 1558-ban, I. (Katolikus) Mária halála után VIII. Henrik és Boleyn Anna leányaként lépett Anglia trónjára. II. Henrik francia király Erzsébetet trónbitorlónak nyilvánította, és menyét, Stuart Máriát, Skócia királynőjét ismerte el angol királynőnek.Erzsébet királynőnek nem volt könnyű dolga, mivel belpolitikailag - vallásilag, politikailag és nemzetileg is - megosztott volt az ország, külpolitikailag pedig mélyponton állt. Uralkodása mégis az angol tengerhajózás és a kereskedelem felvirágzásának időszaka volt. Politikájával, amelyben 40 éven át nagy segítséget jelentett minisztere és tanácsadója, William Cecil (Lord Burghley, meghalt 1598-ban) irányítása, a kereskedelem és az ipar fejlődését, így a polgárság és a polgárosodó köznemesség erősödését segítette elő. 1570-ben létrejött a londoni tőzsde (Royal Exchange), a Hanza londoni bezárása után (1598) sorra létesültek a kereskedőtársaságok. Anglia új kereskedelmi útvonalakat keresett, gyarmatosított és kalózkodott a spanyol gyarmatokon. A spanyolok elől menekülő németalföldi takácsok bevándorlásával fellendült az angol posztóipar. 1588-ban angol győzelemmel végződött a döntő összecsapás Spanyolországgal, amelyben a spanyol armada teljesen megsemmisült. I. Erzsébetnek sikerült Angliát vezető tengeri hatalommá tennie és megszilárdítania a protestantizmust Európában. Több mutatása
166
éve