45
éve
Meghalt kategória
440
éve
1586 – Meghalt Báthory István erdélyi fejedelem, Lengyelország királya.
Teljes nevén: somlyai Báthory (Báthori) IstvánA későbbi erdélyi fejedelmek őt, mint a Hunyadi Mátyás óta legsikeresebb magyar politikust tekintették példaképüknek, követték azon koncepcióját, hogy Magyarországot Erdélyből kiindulva is lehet egyesíteni. Több mutatása
105
éve
1921 – New Yorkban meghalt Jacobi Viktor zeneszerző (Leányvásár, Sybill).
1903-1905 között volt a Zeneakadémián Koessler János zeneszerzés-növendéke, Szirmai Alberttel és Weiner Leóval együtt. Még tanulóévei alatt (1904) mutatták be első, Jakabfi Viktor néven írt operettjét, A rátartós királykisasszonyt. Ettől kezdve egészen 1914-ig majdnem minden évben egy-egy új operettel jelentkezett, leggyakoribb szövegírója Martos Ferenc volt. Sikereinek csúcspontját jelentette a Leányvásár (bemutatták 1911-ben a Király Színházban Rátkai Márton és Fedák Sári közreműködésével) és a Sybill (1914), amelyekkel nemzetközi hírnevet szerzett. 1914-ben Londonba, majd az I. világháború elől az USA-ba távozott, ahol Almavirág címmel Fritz Kreislerrel közösen írt operettet. 1920-ban járt utoljára Európában. Kitűnő színpadi érzéke, nagy melodikus gazdagsága – tragikus rövidségű életútja ellenére – a legkiválóbb magyar operettkomponisták sorába emeli. Legsikerültebb művei máig nagy népszerűségnek örvendnek. – M. A legvitézebb huszár (1905); A tengerszem tündére (1906); Tüskerózsa (Jókai elbeszélése nyomán, 1907); Van, de nincs (1908); Jánoska (1909). – Szi. Kellér Andor: A bal 4-es páholy (Bp., 1960). Több mutatása
33
éve
1993 – Meghalt Antall József történész és politikus, az MDF elnöke, miniszterelnök.
Hosszú betegség után 61 éves korában halt meg. Teljes nevén: Dörgicsei és kisjenei Ifjabb Antall József Tihamér A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett 1954-ben történelem-magyar szakos középiskolai tanári szakon, majd 1962-ben levéltáros, könyvtáros és muzeológus, 1968-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1954-55-ben a Magyar Országos Levéltár munkatársa, 1954 és 1957 között a Pedagógiai Tudományos Intézet kutatója, majd a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára volt. Az 1956. évi forradalom idején az FKgP újjászervezésében és a Keresztény Ifjúsági Szövetség megalapításában vett részt, megválasztották az Eötvös József Gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé. A forradalom leverése után letartóztatták, majd szabadon engedték, többször kihallgatták és vizsgálatot folytattak ellene. 1957-ben a Toldy Ferenc Gimnáziumba helyezték át fegyelmi úton, publikációs tilalom alá került, 1959-ben eltiltották a tanítástól politikai magatartása miatt. 1960-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott könyvtárosként, 1962-től részt vehetett a felnőttoktatásban, 1963-tól ismét publikálhatott. 1964-ben a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba került tudományos kutatóként, amelynek főmunkatársa, igazgatóhelyettese, 1974-től megbízott, 1984-től kinevezett főigazgatója volt. 1968 és 1990 között a Nemzetközi Orvostörténeti Társaság alelnöke és az "Orvostörténeti Közlemények" szerkesztője, majd főszerkesztője volt. A Nemzetközi Orvos- és Gyógyszertörténeti Akadémia tagjává választották, 1982-től főtitkára, majd elnöke volt a Magyar Orvostörténeti Társaságnak. Az 1980-as évek végén újította fel politikai tevékenységét, 1988-tól a Magyar Demokrata Fórum (MDF) rendezvényein, az FKgP és a Kereszténydemokrata Néppárt újjászervezésében vett részt, szeptemberben az MDF alapító tagja lett. 1989-ben az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, októberben az MDF elnökévé választották. Ugyanebben az évben a genfi Európa Mozgalom alelnökévé is megválasztották, valamint megalapította a párizsi Emberi Jogok Magyar Ligájának budapesti tagozatát. 1990.03.25-én Magyarországon 43 év után először ismét megnyílták a szavazóhelyiségek, szabad, többpárti országgyűlési választásokat tartottak. 1990.04.29-én a két legeredményesebb párt, az MDF és az SZDSZ megállapodást kötött, amelynek "személyi részeként" a köztársasági elnöki posztot az SZDSZ, a házelnöki tisztséget pedig az MDF kapta. A közvetett elnökválasztás mellett szavazott mindkét párt. Antall József kormányzása alatt Magyarország visszanyerte szuverenitását, 1991.06.19-én befejeződött a szovjet csapatok kivonása az országból, kialakult és megszilárdult a demokratikus politikai intézményrendszer. Magyarországot felvették az Európa Tanácsba és társult az Európai Közösséghez, ami elindította az európai integrációs folyamatokba való betagozódás folyamatát. Politikai nézeteit gyakran a kompromisszumos megoldások jellemezték. 1990-től az Európai Mozgalom magyar tanácsának tiszteletbeli elnöke, az Európai Demokrata Pártok Uniójának alelnöke és az általa alapított Magyar Piarista Diákszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Weszprémi István-, Semmelweis Ignác-, Móra Ferenc- és Zsámboki János-emlékérmet kapott. 1991-ben Robert Schumann-díjjal tüntették ki az Európa egységéért, valamint Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért végzett munkájáért. 1993.12.12-én hosszú betegség után hunyt el. Országos részvéttel, ünnepélyes külsőségek között temették el. Utódjául Boross Péter belügyminisztert választották. Több mutatása
27
éve
1999 – Meghalt Joseph Heller, Médici-díjas amerikai író (22-es csapdája).
Pályáját 1950-ben a Pennsylvaniai Egyetem előadójaként kezdte, majd 1952-től a "Time", 1956-tól a "Look" magazin reklámírója volt. "McCall's" magazin reklámfőnökeként dolgozott 1958-tól 1961-ig. Irodalom tanár volt a Yale, a Pennsylvaniai és a New York-i Városi egyetemen. Magyar nyelven is megjelent műveiből: "A 22-es csapdája", "Megbombáztuk New Havent", "Valami történt", "Gold a mennybe megy", "Isten tudja", "Képzeljétek el". Több mutatása
184
éve
1842 – Meghalt Megyeri Károly színész, drámaíró, fordító, a Nemzeti Színház első komikusa.
Eredeti nevén: Stand Károly. Születésnapja más források szerint 1798 január 24, az évszám máshol 1799. Vándortársulatokkal bejárta az egész országot. Sikereit bohózatok komikus szerepeiben aratta, de játszott tragikus szerepeket is, például Lear királyt. Több mutatása
87
éve
1939 – Meghalt id. Douglas Fairbanks amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező, némafilmek sztárja (Zorro, A három muskétás, a Robin Hood, A bagdadi tolvaj).
Teljes nevén: Douglas Elton Fairbanks Sr., született Douglas Elton Thomas Ullman. A némafilm korszak legendája, többek között a Zorro jele (1920), A három muskétás (1921), a Robin Hood (1922), A bagdadi tolvaj (1924) és A fekete kalóz (1926) című filmek főszereplője. A stúdiók, hogy letörjék hatalmas fizetésüket, megpróbálták teljesen irányításuk alá vonni és monopolizálni a filmterjesztést, illetve a filmbemutatókat, ezért Fairbanks filmstúdiót többször is saját alapított, az egyiket Charlie Chaplinnel. Több mutatása
63
éve
1963 – Meghalt Rősler Endre tenor operaénekes.
Teljes nevén: Rősler Endre Flórián József, neve más írásmóddal: Rösler Endre, Andreas Rösler.
20
éve
8
éve