Ma Ede névnapja van

Meghalt kategória

13 éve

2013 – Meghalt Szokolay Sándor, Kossuth-díjas zeneszerző, zenetanár.

Szokolay Sándor alkotásai meghatározóak a magyar zenei életben. Legismertebb színpadi művei a Vérnász, a Hamlet, Az áldozat és a Margit. Zeneszerzői munkásságát már korán elismerték, harmincöt évesen Kossuth-díjas lett, később minden jelentős elismerést megkapott, mint az Erkel Ferenc-, a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj, a Magyar Művészetért Díj és a Corvin-lánc. A Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a Fészek Művészklub alelnöke (1980), a budapesti Operabarátok kuratóriumi elnöke (1985), a Magyar Zenei Kamara elnöke (1991-92), a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke (1991–92), a Magyar Művészeti Akadémia tagja (1992). Opusainak száma felül van a négyszázon. Kórusműveiben több mint harminc magyar költő versét zenésítette meg. Szövegválasztása szinte missziót teljesít. Számos művét történelmi múltunk ihlette. Szokolay Sándor rendkívül sokat tett azért, hogy az ifjúság komolyzene iránti érdeklődése a könnyűzene térhódítása mellett is megmaradjon. Több mutatása

Teljes esemény 0

2013. 12. 08. Meghalt Zene Magyar

589 éve

1437 – Meghalt Zsigmond magyar király, egyidejűleg német és cseh király, német-római császár.

A csehországi Znojmóban 69 éves korában halt meg. Uralkodása legvégén tört ki a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés. 1368-ban született Nürnbergben. A Luxemburg-ház tagja, IV. Károly német-római császár, cseh király és Pomerániai Erzsébet hercegnő gyermeke volt. 1385-ben vette feleségül Máriát, I. (Nagy) Lajos magyar király leányát. Az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak (Kis Károly), az Anjou-család utolsó férfi tagjának ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyre gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly december 31-én megrendezett székesfehérvári koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. A kedélyek azonban így sem csillapodtak le, a királynők személyesen mentek le a Délvidékre, hogy leszereljék a lázadókat. 1386. július 25-én fogságba estek, és a dalmáciai Novigrad várába zárták őket. Az anyakirálynét megfojtották, Mária pedig 1387. június 4-én szabadult ki egy velencei hajóhad segítségével. A hatalmat ismét elvesztette, mert férjét, Zsigmondot már március 31-én Székesfehérvárott királlyá koronázták. Mária gyermeket várt, de egy vadászat alkalmával leesett a lováról, és koraszülött gyermekével együtt meghalt. 1405-ben nősült meg másodszor, Cillei Borbálát, gróf Cillei Hermann leányát vette nőül, akitől egyetlen gyermeke, Erzsébet született. 1391-ben a délvidéki főurak Kis Károly fiát, Lászlót léptették föl trónkövetelőként Zsigmonddal szemben. Garai Miklós 1394-ben leverte a lázadást, és Horvátországot, valamint a dalmát városokat Zsigmond hűségére kényszerítette. 1403-ban számolt le végleg ellenfeleivel, többé nem fenyegette uralmát belső lázadás. A Sárkány-rendbe fogta össze 22 leghűségesebb támogatóját, amelynek tagjait örök hűségre kötelezte a dinasztia és egymás iránt. A törökök ellen megpróbálta felvenni a küzdelmet, de az 1396-os nikápolyi vereség után a támadás helyett védekezésre rendezkedett be. A telekkatonaság törvénybe iktatásával a nemességet birtokai arányában fegyveresek kiállítására kötelezte. Saját ellenőrzése alá vonta az egyházat, megadóztatta az egyházi vagyonokat. A városok politikai és gazdasági súlyát jelentősen növelte. Német-római császárként nagyhatalmi politikát is folytatott, Velencével több sikertelen háborút vívott Dalmácia birtoklásáért. A nagy egyházszakadás felszámolásának érdekében 1414-ben öszehívta a konstanzi zsinatot, amelyen a birodalom fejeként csaknem végig elnökölt. Husz János kivégzése után kezdetben fegyverrel próbált győzedelmeskedni a huszita háborúkban, végül kiegyezett a huszita mozgalom mérsékeltebb irányzatával, a kelyhesekkel. 1434-ben a katolikusokkal és a kelyhesekkel összefogva a lipanyi csatában megsemmisítő vereséget mért a táboritákra. 1419-től jogilag cseh király volt, de csak 1436-ban tudott bevonulni Prágába és elfoglalni a cseh trónt. Budán pazar épületeket emeltetett, egész Európában híre ment az újonnan épített palota pompájának. Tatán vadászkastélya volt, a pozsonyi várat átépíttette, ahová székhelyét is áthelyezte, hogy a német és csehországi ügyeket jobban ellenőrizhesse. 1437-ben halt meg Csehországban, de kívánsága szerint Váradon temették el első felesége mellé. Több mutatása

Teljes esemény 0

1437. 12. 09. Meghalt Történelem Magyar

385 éve

1641 – Meghalt Sir Anthonis van Dyck flamand festő, a barokk festészet egyik legjelentősebb képviselője.

Londonban 42 éves korában halt meg. Pieter Pauwel Rubensszel szintén jelentős barokk festő volt. Van Dyck többek között Rubens műhelyében folytatta tanulmányait. Itáliai utazása után vallási témájú képeket festett a jezsuita rend számára, amelynek ő is tagja volt. 1632-ben Londonba költözött, ahol I. Károly angol király udvari festője lett. Itt bontakozott ki portréfestészete, amelyben jelentős műveket alkotott. A Házaspár című alkotása a Szépművészeti Múzeum tulajdona. Több mutatása

Teljes esemény 0

1641. 12. 09. Meghalt Történelem Alkotás

158 éve

1868 – Budapesten meghalt Balassa János orvos, a korszerű magyar sebészet megteremtője.

Balassa János Bécsben fejezte orvosi tanulmányait, majd hosszú időn át külföldön dolgozott. A szabadságharc után ő indította el a haladó magyar orvosok összefogására irányuló szakmai mozgalmat, ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megjelentetését, valamint az Országos Közegészségügyi Tanács kialakítását. Szakmájában Balassa nevéhez fűződik a korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtése, hazánkban ő használt először étert érzéstelenítő-kábítószerként. Úttörő jelentőségűek a hasi sérvekkel és a gégetükrözéssel kapcsolatos szakmai munkái, de a plasztikai sebészet területén is sok új eljárást alkalmazott. Balassa emlékére a Magyar Sebésztársaság 1906-ban "Balassa János emlékérem" elnevezésű kitüntetést alapított, amelyet 1943-ig minden évben kiosztottak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1868. 12. 09. Meghalt Tudomány Magyar

131 éve

1895 – Kunágotán meghalt Bereczki Máté tudós, gyümölcsnemesítő.

A Bagyinszki Máté néven született tudós eredetileg jogot tanult Budapesten. Egyike volt a márcusi ifjaknak, a Kossuth-féle szabadcsapatban tiszti rangot érdemelt ki. A szabadságharc bukása után sokáig bujdosott, de 1857-ben végül közkegyelemben részesült. Ezt követően magántanítóként kezdett dolgozni, és az őt alkalmazó család lepusztult kertjének köszönheti, hogy a gyümölcsfákkal kezdett foglalkozni. Minden fellelhető szakkönyvből képezte magát, vásárolt egy kertet, és külföldről származó gyümölcsfákból kialakította az akkori Magyarország egyetlen hiteles fajtagyűjteményét. Munkássága során 472 körte-, 423 alma-, 136 szilva-, 27 cseresznye- és 17 meggy-fajtát különböztetett meg, az ő nevéhez fűződik a jonatán első hazai ismertetése is. Őt tekintették a hazai gyümölcsnemesítés és-termesztés atyjának és tanítómesterének, tapasztalatait és tudását nemzetközileg is elismerték. Több mutatása

Teljes esemény 0

1895. 12. 09. Meghalt Magyar