63
éve
Meghalt kategória
41
éve
1985 – Los Angelesben 70 éves korában meghalt Orson Welles amerikai filmrendező és színművész (Aranypolgár, Világok harca).
Jómódú családból származott, szüleit korán elvesztette, így gyámság alatt nőtt fel. A woodstocki magániskola elvégzése után járt Írországban, Marokkóban és Spanyolországban. 1934-ben vándorszínészként Tybolt szerepében tűnt fel a Broadwayn. 1937-ben megalapította a Mercury Theatert, ahol a "Világok harca" című elhíresült rádiójátékát is bemutatták. A botrányt kavaró hangjáték hatására amerikaiak százai sereglettek az utcára, mert komolyan vették a marslakók Föld elleni invázióját. 1941-ben készítette az "Aranypolgár" című klasszikus filmjét, amely a teljes anyagi bukás mellett kivívta a szakma elismerését, a világ egyik legjobb filmjeként tartják számon. "Az óra körbejár", "A sanghaji asszony" és a "Macbeth" is anyagi csődöt jelentett szerzőjüknek, de végül tankönyvi anyaggá váltak. Welles háromszor nősült, 1943-ban Rita Hayworth-t, a híres dívát vette feleségül, akivel házassága 1948-ig tartott. 1958-ban Európába költözött, ahol megrendezte a "Gonosz érintése" című filmet, amely szintén megbukott financiálisan, de a filmszakma egyik leghíresebb film noir-ja lett. Anyagi helyzetére való tekintettel sokszor másod- vagy harmadrangú szerepeket vállalt, néhány kiemelkedő alakítása: a "Harmadik ember", a "Tizedik nap", "Rogopag", "Moby Dick" és "Compulsion", amelyért megkapta Cannes-ban a legjobb színésznek járó díjat. Életmű díjakkal jutalmazták filmtörténeti jelentőségét: 1966-ban Cannes-ban, 1970-ben Velencében, 1971-ben pedig az amerikai filmakadémia is elismerte. Több mutatása
22
éve
189
éve
1837 – Meghalt Charles Fourier francia társadalomfilozófus (Az új ipari és szocietárius világ).
Párizsban 65 éves korában halt meg. A korai vagy utópista szocializmus képviselője. A korai vagy utópista szocialisták élesen bírálták a fennálló társadalmat, elutasították az egyenlőtlenségeket, az elnyomást és a kizsákmányolást. Utópisztikus társadalmi modelleket állítottak fel. Fourier elképzelése szerint a szocialista társadalmat autonóm mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetekre osztotta, amelyekben falansztert (önálló életközösséget) alkotott minden 300 család. Célul tűzte ki az emberek önmegvalósítását, a harmónia megteremtésével a munka élvezetté alakítását. Több mutatása
177
éve
1849 – Meghalt Csány László miniszter, Erdély kormánybiztosa, a '48-49-es szabadságharc vértanúja.
Az Országos Honvédelmi Bizottmány minisztere volt. Az 1848-49-es szabadságharc vértanúja. Több mutatása
177
éve
1849 – Meghalt Jeszenák János politikus, kormánybiztos az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.
Teljes nevén: Királyfiai báró Jeszenák János. Főispán, evangélikus egyházkerületi felügyelő volt.
102
éve
1924 – Meghalt Dobos C. József cukrász, szakácsmester, szakíró, a dobostorta megalkotója.
Szakácsdinasztia leszármazottja, 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben megalkotta és az 1885-ben Budapesten, a mai Városligetben megrendezett Első Budapesti Országos Általános Kiállításon be is mutatta a dobostortát, mely azóta világszerte ismertté vált. A kiállításon egyébként egy előkelő vendéglőt üzemeltetett, igen borsos árakkal, ahol 80 pincér, 10 szakács és 10 mosogatónő dolgozott. Az élelmiszerek között tartósított ételeit is felvonultatta: spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast, továbbá Tokaji-ecetet és vadhúsecetet. A reprezentatív pavilont még a császári pár is meglátogatta és természetesen meg is kóstolták az akkori szokásoktól igen eltérő Dobos tortát. Szakíróként is kiváló volt. Több könyvet is megjelentetett, de a legismertebb a Magyar–franczia szakácskönyv (1881) volt. Pavilonja volt az 1896-os kiállításon is. Üzletét 1906-ban adta fel, a Dobostorta receptjét ebben az évben átadta az Ipartestületnek. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így 1924-ben Budapesten, 77 évesen szegényen halt meg. Több mutatása
99
éve
47
éve
41
éve