36
éve
Meghalt kategória
36
éve
1990 – Megszületett Berczelly Tibor háromszoros olimpiai bajnok vívó.
1929 és 1932 között a Ludovika Akadémia hallgatója. 1930-tól a Honvéd Tiszti Vívó Klub vívója. Vívóként valamennyi fegyvernemben versenyzett. 1930-tól a honvédség tisztje, 1944-ben őrnagyi rangban leszerelt. 1934-től a magyar kardvívó válogatott tagja. 1940-ben vívómesteri oklevelet szerzett. 1945-től a Toldi Miklós SC vívója és sportlövője, 1946-tól a Csepeli MTK, 1954-töl a Budapesti Vörös Meteor vívója. 1947-től 1950-ig a magyar tőrvívó válogatott tagja. 1947-ben bekerült a magyar sportlövő válogatottba is. 1935 és 1957 között összesen huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett. Ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó. Kardvívóként negyvenhétszeres, tőrvívóként háromszoros magyar válogatottságot ért el. 1955-től a Magyar Vívó Szövetség edzője, jelentős szerepe volt a magyar korosztályos versenyek elindításában. 1964-től vívó mesteredzői oklevelet szerzett. 1972-től a Budapesti Vörös Meteor vívószakosztályának edzője. Háromszoros kardcsapat olimpiai bajnok (1936, 1948, 1952), négyszeres kardcsapat világbajnok (1937, 1951, 1953, 1954). Több mutatása
20
éve
16
éve
2010 – Meghalt Hemmert János grafikus, kollázsfestő.
A szegedi művész 1927. január 5-én született Szekszárdon. Tanulmányait a szegedi tanárképző főiskolán végezte. 1988-ig végzett pedagógiai tevékenységéért kitüntetésekben részesült. Az 1950-es évek eleje óta szerepelt különböző tárlatokon. A Szegedi Pedagógiai Főiskolán Vinkler László és Kopasz Márta volt a mestere. 1958-ban miniszteri dicsérő oklevelet, és lengyelországi utazást kapott. A Nowa Huta-i modern festőművész, Kruciak műtermében ismerkedett meg a kollázsfestészettel. Hemmert János 1962-től nyugállományba vonulásáig, 1988-ig a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium rajztanára volt. 1985-ben kiváló lánghegesztő vizsgát tett szoborkészítéshez. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1959), kapott miniszteri dicséretet kiváló munkájáért (1981). Egyéni tárlataival Szeged mellett Szekszárdon, Kiskunhalason, Gödöllőn, Hódmezővásárhelyen és Budapesten is szerepelt. 1990-től a JATE Régészeti Tanszékének külső előadója volt. Több mutatása
16
éve
2010 – Meghalt Johnny Sheffield amerikai gyermekszínész, aki Tarzan kisfiát alakította.
79 éves korában halt meg. Teljes nevén: Jon Matthew Sheffield Cassan
1
éve
2025 – Meghalt Benkő Imre, Kossuth-díjas fotográfus, fotóriporter, egyetemi előadó, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. 2021-ben megkapta a Fotóriporteri Életműdíjat. A MÚOSZ újságíró iskola fotóriporter szakán végzett 1971-ben, évtizedekig dolgozott fotóriporterként többek között az MTI-nél és a HVG-nél is. Több mutatása
42
éve
1984 – Meghalt Ungvári Lajos, Kossuth-díjas szobrászművész.
Síremlékeket, díszítőszobrokat, portré-, illetve emlékszobrokat készített, a második világháborút követő időszakban szovjet hősi emlékműveket és felszabadulási emlékműveket is készített. 1952-ben Kocsis Andrással részt vett a budapesti Kossuth téren álló Kossuth-emlékmű mellékalakjainak mintázásában. Tagja volt a Spirituális Művészek Szövetségének és az Új Művészek Egyesületének. Több mutatása
23
éve
2003 – Meghalt Papp László olimpiai bajnok ökölvívó.
Háromszoros olimpiai, kétszeres Európa-bajnok, és a profik között is Európa elsőszámú öklözője volt. Angyalföldön született, és nőtt fel. Futballistának készült, majd mégis ökölvívó lett, édesapja intése ellenére: "Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!" Érdekesség, hogy Papp Lászlót előbb láthatták külföldön öklözni, mint itthon. 1945. szeptember 13-án Bécsben az 1. menetben kiütötte az osztrák Böhmöt, majd október 6-án következhetett a hazai bemutatkozás, amikor a nézőtérről hívták fel, mert a csepeli Bicsáknak nem volt ellenfele. Kiütéssel győzött a 2. menetben a hatszoros bajnok ellen. A következő két évben sorra jöttek a győzelmek, de ekkor még egy-két vereség is becsúszott. Ezek közül valószínűleg a legfájóbb, az 1947-es dublini Eb, az első világverseny, amelyen indult. 1948-tól négy éven keresztül nem talált legyőzőre. Azokban az időben az számított jó ökölvívónak, aki kibírta ellene kiütés nélkül. A sikerszériába tartozik két megnyert olimpia, két Európa-bajnoki cím és két főiskolai vb-győzelem. Közben még egy súlycsoportváltás is belefért, legyőzni itt sem tudták. 1953-ban aztán becsúszott egy vereség, de ez sem törte meg a lendületét, és a következő két évben, azokon a versenyeken, ahol indult, csak az ő kezét emelték magasba. Harmadik olimpiája előtt (1956-ban) a lengyel Pietrzykowski ellen elszenvedte élete egyetlen kiütéses vereségét. Melbourne a magyar forradalom leverése árnyékában zajlott, de ez sem tudta kizökkenteni a harmadik olimpiai bajnoki címére készülő magyar klasszist. Visszavágott Pietrzykowskinak is, aki már az első menetben a padlón volt. Innentől pedig már sima volt az út, az újabb - harmadik - aranyig. Amatőrként összesen 193 mérkőzésből 183-on győzött 2 döntetlen és 8 vereség mellett. Három olimpia, két Eb-, két főiskolai vb-, 6 magyar bajnokság kapcsolódik a nevéhez. 1957-ben engedélyezték profi pályafutását, 27 diadal, 2 döntetlen, Európa-bajnoki cím a mérlege, amit Chris Christiansentől szerzett meg 1962. május 16-án Bécsben. Hatszor sikerült megvédenie elsőségét. 1965-ben mérkőzhetett volna a vb-övért, de a kommunista vezetés nem engedte küzdeni. Ha kissé késve is, de kárpótlást kapott a boxvilágtól, 1990-ben megkapta a talán legjelentősebb profi bokszszervezet, a WBC "A világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának" járó övét. Papp László edzőként is nagyot alkotott. 1969 és 1992 között kisebb megszakításokkal a magyar amatőr ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánysága alatt a magyar boxolók megszámlálhatatlan ezüst és bronz mellett egy olimpiai, egy vb- és tíz Eb-aranyéremet nyert. 2001-ben Puskás Ferenc és Balczó András mögött harmadik lett az évszázad magyar sportolója szavazáson. Több mutatása
233
éve
1793 – Párizsban 37 éves korában kivégezték Marie Antoinette-t, Mária Terézia lányát, XVI. Lajos feleségét.
A francia udvarban nem XVI. Lajos, hanem a szép, okos, életvidám és léha Marie Antoinette uralkodott. Befolyása alá vonta a királyt, hogy akaratát az udvarnál érvényesítse. Keveset tudott az egyszerű nép életéről, mindig távol tartották tőle. 1789.10.05-én Versailles-ból a nép XVI. Lajossal együtt a forradalmi Párizsba vitte. A királyi családot az alkotmány végleges elfogadásáig akarták Párizsban tartani. 1791.06.21-én XVI. Lajos szökni próbált, de kísérlete nem sikerült. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés döntése alapján a királyt funkcióiban felfüggesztették az alkotmány elfogadásáig. 1792.09.21-én az újonnan választott Nemzeti Konvent megfosztotta trónjától és egyhangúlag elhatározta az alkotmányos monarchia megszüntetését, szeptember 22-én kikiáltotta a Francia Köztársaságot, így a forradalomnak sikerült megvalósítania a monarchiából a köztársaságba való átmenetet. XVI. Lajos pere december 11-én kezdődött el, a harmadik rend üléseinek akadályoztatásával, a Nemzetgyűlés vezetőjének megnyerésével, reakciós minisztérium létrehozásával, szökési kísérlettel, a külföld és a lázadó tartományok felé tanúsított tehetetlen viselkedésével, hanyag magatartással és letartóztatásánál ellenállással vádolták. Halálos ítéletét Maximilien de Robespierre kérte. Az ítéletről több napon át szavaztak, majd 1793.01.21-én a Forradalom terén (Place de la Révolution) kivégezték. Háromnegyed évvel férje halála után, a "gyanúsak" elleni szeptemberi politikai perek eredményeként a volt francia királyné is a guillotine alá indult. Több mutatása
80
éve