Ma Gál névnapja van

Meghalt kategória

644 éve

1382 – Meghalt I. (Nagy) Lajos magyar király, az első európai uralkodó, aki nagy győzelmet aratott a törökök felett.

Nagyszombaton 56 éves korában, súlyos betegség következtében halt meg. I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az "Erdély hercege" címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására erős akaratú anyja. 1345-ben meghódolásra kényszerítette Horvátországot, 1346-ban a Velencei Köztársaság ellen indított - majdnem haláláig tartó - háborút, amelyben időnként alulmaradt. 1358-ban megkapta egész Dalmáciát, a szigetekkel együtt. Érvényesíteni akarta a magyar Anjouk itáliai trónigényét, valamint megbosszulni öccse, András herceg meggyilkolását, így 1347-48-ban és 1350-ben is személyesen vezetett hadjáratot Nápolyba Johanna királynő ellen. Végül 1352-ben véglegesen feladta itáliai terveit. Több hódító hadjáratot vezetett a Balkán félszigetre, végül sikerült Szerbiát a vazallusává tennie. A Keleti-Kárpátokon túl is viselt hadat. Nagybátyjával, III. Kázmér lengyel királlyal többször részt vett a litvánok és a tatárok elleni hadjáratokban. 1370-ben, Kázmér halála után megörökölte a lengyel trónt, ahol először anyja, majd Oppelni László herceg kormányzott. 1372-ben oroszországi vajdaság néven birodalmához csatolta Halicsot is. 1377-ben, az európai uralkodók közül elsőként délre küldött serege nagy győzelmet aratott I. Murád szultán serege fölött, és egy évtizedre megállította a törököket. 1378-ban Mariazellben templomot építtetett a győzelem emlékére, valamint a magyar zarándokok által rendszeresen felkeresett aacheni kápolnát is gazdagon megajándékozta. A magyar királyok között leginkább ő képviselte a lovagi eszméket, uralkodása idején nagyobb mértékben terjedtek el a lovagi szokások, a Szent László- és a Nagy Sándor-kultusz. 1367-ben megalapította a pécsi egyetemet. Élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett, amelyet türelemmel és keresztényi alázattal viselt. Az általa építtetett Katalin-kápolnában temették el Székesfehérvárott. Több mutatása

Teljes esemény 1

1382. 09. 10. Meghalt Történelem Magyar

80 éve

1946 – Meghalt Halasy/Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sportoló.

Halasy tagja volt az 1932. évi los angelesi és az 1936. évi berlini olimpián aranyérmet nyert vízilabdacsapatnak. Részese volt 1931-ben a párizsi, 1934-ben a magdeburgi és 1938-ban a londoni Európa-bajnokságokon elért győzelmeknek. 91-szeres válogatott volt. Emellett úszásban is jelentős sikereket ért el: 1931-ben Párizsban az 1500 méteres gyorsúszásban lett Európa - bajnok, 1926-38 kő-zött tucatnál is több országos bajnoki címet szerzett. Eredményeinek sportértékét külön növelte, hogy gyermekkori közlekedési baleset következtében egyik lába csonka volt. 1946-ban szovjet katonak gyilkoltak meg. Több mutatása

Teljes esemény 0

1946. 09. 10. Meghalt Sport Magyar

65 éve

1961 – A Formula-1 legnagyobb balesete során meghalt Wolfgang von Trips autóversenyző és 13 néző.

A Formula–1 olasz nagydíjon Wolfgang von Trips összeütközött Jim Clark versenyautójával, kocsija a tömegbe rohant és 13 néző mellett ő maga is a helyszínen életét vesztette. A szervezők nem állították meg a futamot, a versenyt Phil Hill nyerte, és ezzel a győzelemmel eldőlt az is, hogy ő lett az év egyéni bajnoka is, de senki sem ünnepelt Monzában azon a vasárnapon. Több mutatása

Teljes esemény 0

1961. 09. 10. Meghalt Katasztrófa Sport

12 éve

2014 – Meghalt Sándor Károly (Csikar) labdarúgó, az Aranycsapat tagja.

Kiváló szélső csatár volt, aki gyors felfutásairól és éles szögből elért góljairól volt híres. Az Aranycsapat idején Budai volt a riválisa a poszton. Sebes Gusztáv a Honvéd szélsőjét favorizálta, aki kiválóan összeszokott Kocsissal. Így lemaradt az 1952-es olmpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt és az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. Becenevét saját bevallása szerint onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, kicsikarni. 1949 és 1964 között 75 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben és 27 gólt szerzett. Az ötvenes évek elején többnyire tartalék volt. 1957-től a válogatott csapatkapitánya volt. Részt vett a 1958-as svédországi és 1962-es chilei világbajnokságon. Több mutatása

Teljes esemény 0

2014. 09. 10. Meghalt Sport Magyar

310 éve

1716 – Nagyenyeden meghalt Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója.

Pápai Páriz Erdélyben és Lipcsében folytatott orvosi tanulmányokat, majd a svájci Bázelben 1674-ben kapott orvosi diplomát. Orvosi területen hatalmas tudással rendelkezett, emellett egyéb tudományos, valamint irodalmi és művelődéspolitikai témákban is komoly szaktekintélynek számított. 1680-ban a nagyenyedi kollégium rektora lett, ebben a pozíciójában megújította a teljes hazai értelmiségi- és tudósképzést. Első orvosi könyvét, az 1690-ben megjelent A test békessége című művét a köznépnek szánta, ebben fellelhető volt minden akkoriban ismert betegség összes tünete és lehetséges gyógymódja. Ez a munkája a következő 85 év során tizenegy kiadást ért meg. Orvosi munkáin túl írt történelmi-vallási és béke-központú, filozofikus műveket is. Úttörő szerepe volt a címertani munkák közzétételében, és az ő nevéhez fűződik többek közt az 1708-ban megjelent latin-magyar, valamint magyar-latin-német szótár is. Pápai Páriz az akkori átlaghoz képest hosszú életű volt, 67 éves korában hunyt el Nagyenyeden. Több mutatása

Teljes esemény 0

1716. 09. 10. Meghalt Tudomány Magyar

229 éve

1797 – Meghalt Mary Wollstonecraft angol írónő, a női egyenjogúság szószólója.

Gyermekágyi lázban halt meg. Lánya Mary Wollstonecraft Godwin, később Mary Shelley néven vált anyjánál ismertebb íróvá, amikor kitalálta Frankenstein alakját. Rövid pályafutása alatt írt regényeket, értekezéseket, egy utazási elbeszélést, a nagy francia forradalom történetét, egy viselkedéskönyvet, és egy gyerekkönyvet. Több mutatása

Teljes esemény 0

1797. 09. 10. Meghalt Történelem Nő Irodalom

149 éve

1877 – Meghalt Marschalkó János szobrász, aki a Lánchíd kőoroszlánjait készítette.

Teljes nevén: Marschalkó János Sámuel. Marschalkó János Pál jogász apja. Felesége, Giergl Hedvig (1830-1916) révén rokonságba került a Györgyi-Giergl művészcsaláddal. A legenda szerint hídfőket díszítő oroszlánoknak nincs nyelvük, s ezért annyit csúfolták a szobrászt, hogy az a Dunába ugrott. Valójában még több mint 20 évig élt, az oroszlánoknak van nyelvük, csak alulról, a járda szintjéről nem látszik. További számos alkotása látható ma is, többek között a Rudas fürdő, a Magyar Tudományos Akadémia és a Vigadó épületét is díszítik szobrai. Több mutatása

Teljes esemény 0

1877. 09. 10. Meghalt Alkotás Magyar