38
éve
Meghalt kategória
37
éve
1989 – Budapesten 77 éves korában meghalt Kádár János, aki 32 évig volt az MSZMP vezetője.
Eredeti nevén: Csermanek János Édesanyja, Csermanek Borbála után kapta a nevét, édesapjáról nem tudunk. 1929-ben a polgári iskola elvégzése után, írógépműszerészként szabadult fel Budapesten. Tagja lett a vasas szakszervezet ifjúsági csoportjának, 1930. szeptemberében belépett a Kommunista Ifjúmunkások Szövetségébe (KIMSZ) és a Kommunista Pártba (KMP), majd novemberben letartóztatták, bizonyítékok hiányában szabadon engedték, de rendőri felügyelet alatt állt. 1932-ben bekerült a KIMSZ Északi Kerületi Bizottságába, 1933-ban a Titkárságába, majd ismét letartóztatták és 2 évi fegyházbüntetésre ítélték. A szegedi Csillagbörtönben töltötte büntetésének második felét, itt ismerkedett meg Rákosi Mátyással. Miután kiszabadult, pártutasítása 1935-ben belépett az MSZDP Budapest VI. kerületi szervezetébe, 1940-ben a végrehajtó bizottság tagja és az ifjúsági csoport vezetője lett. 1941. tavaszán bekerült a KMP Budapesti Területi Bizottságába, 1942. májusában megválasztották az újjászervezett párt Központi Bizottságának (KB) tagjává, decemberben a KB Titkárság tagja, majd vezető titkára lett. 1943. júniusában, a Komintern megszüntetése után feloszlatta a KMP-t és helyette megszervezte a Békepártot. 1944. márciusában, a német megszállás után vezető szerepet játszott a Magyar Front katonai bizottságának megalakításában. Miközben áprilisban pártutasításra Jugoszláviába indult, ismét letartóztatták a határon mint katonaszökevényt. Nem tudták megállapítani a személyazonosságát, így szökési kísérletért csak 2 évi börtönbüntetést kapott. 1944. novemberében Németországba akarták szállítani, de sikerült megszöknie. Visszatért Budapestre, bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, 1945. januárjában Gerő Ernőtől átvette a KB vezető titkárának tisztségét, majd Budapest helyettes rendőrkapitánya lett. Áprilisban a Központi Vezetőség (KV) Titkárságának tagjává választották, megbízták a káderosztály vezetésével, valamint a Budapesti Területi Bizottság titkára lett, bekerült a Politikai Bizottságba (PB) és a KV Titkárságába is. 1947-ben nemzetgyűlési képviselővé választották, 1948. augusztusáig a pártbizottság élén állt, kinevezték belügyminiszterré, de továbbra is a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) KV Titkárságának tagja maradt. 1950. májusában az MDP Szervező Bizottságának tagja és a KV párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője lett, júniusban saját kérésére mentették fel belügyminiszteri tisztségéből. 1951. áprilisában letartóztatták és kizárták minden párttestületből, 1952. 12. 26-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. 1954. júliusában szabadon engedték, az MDP Budapest XIII. kerületi, majd a Pest megyei Bizottságának első titkárává nevezték ki, 1956-ban a pártellenzék egyik meghatározó személyiségévé vált. Ismét bekerült a PB-be, valamint a KV titkára lett. 1956. 10. 25-én a párt első titkárává, 28-án a KV Elnökségének elnökévé választották. Nagy Imre kormányának államminisztereként látszólag azonosult a forradalommal. Október 30-án az újonnan megalakult Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Intéző Bizottságának tagja lett. November 2-án Moszkvába vitték, ahol több kommunista ország és a KP vezetői a magyarországi helyzetről tárgyaltak. November 4-én az ország élére állították, Szolnokon megalakította a "forradalmi munkás-paraszt kormány"-t. A forradalom leverése után kezdetét vette a megtorlás és a forradalom eredményeinek felszámolása. Az új rendszer ellen az egész társadalmat átható ellenállás bontakozott ki, a tüntetésekre és sztrájkokra az új hatalom sortüzekkel válaszolt, bevetette az újonnan szervezett munkásőrséget, bevezették a rögtönbíráskodást, tömeges perek kezdődtek. Egyidejűleg bevezettek "népszerűségszerző" intézkedéseket is: a gyermektelenségi adót eltörölték, a húsvét hétfőt, a karácsony mindkét napját munkaszüneti nappá nyilvánították, stb. Kádár János az 1956-os forradalom leverése óta folyamatosan az MSZMP vezetője, 1956-tól 1958-ig a kormány elnöke, 1961. és 1965. között a minisztertanács elnöke volt. Más keleti tömbhöz tartozó államokkal összehasonlítva, némi belpolitikai szabadságra tett szert az ország, fellazult nemzetközi elszigeteltsége. Visszalépésének oka a Mihail Gorbacsov-féle reformpolitika elutasítása volt. 1988. 05. 23-án váltották le a pártelnöki posztról, helyét Grósz Károly miniszterelnök vette át. Kádár évtizedekig Magyarország politikájának meghatározó egyénisége és irányítója volt. Nagy Imre legfelsőbb bírósági rehabilitásának napján hunyt el. Több mutatása
491
éve
1535 – Meghalt Morus Tamás (Sir Thomas More) szentté avatott angol jogász, író, költő, államférfi, vértanú.
Számos magas hivatali tisztséget töltött be, 1529 és 1532 között a lordkancellár címet is viselte. Jelentős befolyással volt az angol jogra, főképp az egyenlőség előtérbe helyezésével. Ő alkotta az utópia szót, amelyet egy ideális elképzelt sziget népére használt, melynek politikai rendszerét egy 1516-ban megjelent könyvben ír le. Visszautasította VIII. Henrik felkérését, hogy vezesse az anglikán egyházat. Ennek következtében politikai karrierje véget ért, majd árulásért kivégezték. A katolikus egyház 1935-ben avatta szentté, az anglikán egyház 1980-ban vette fel szentjei közé. Több mutatása
172
éve
157
éve
1869 – Meghalt Haraszthy Ágoston földbirtokos, a kaliforniai szőlőtermesztés és borászat megalapítója.
Az 1830-as évektől a nemesség kapcsolata megromlott az uralkodó Habsburg házzal, Haraszthy barátságban volt Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal. Amerikai tanulmányútja után 1840-ben családjával együtt végleg kivándorolt az Egyesült Államokba, és először Wisconsin államban telepedett le, ahol megalapította Haraszthy-falvát, más források szerint Széptájat, ami ma Sauk City(wd) néven ismert. Európából hozott szőlőtőkékkel szőlészetet is alapított, de több év próbálkozás után sem volt megelégedve a termelt bor minőségével, a párás éghajlat az asztmájának sem tett jót. Így hát orvosa javaslatára és egy jobb bortermő vidék megtalálása reményében 1848-ban Kaliforniába költözött. Előbb az akkor 650 lelkes San Diegóban vállalt üzleti és politikai szerepet, majd végül 1857-ben találta meg a megfelelő adottságú területet a szőlőtermesztéshez, a Sonoma-völgyben (en). Borászatát Buena Vistá-nak keresztelte, ez a borászat a mai napig aktív. Több mutatása
133
éve
1893 – Meghalt Guy de Maupassant francia író, a modern novella atyja (A szépfiú, Egy asszony élete).
Néhány év betegeskedés után, negyvenhárom évesen, elmegyógyintézetben hunyt el. Teljes nevén: Henri René Albert Guy de Maupassant. A tömör és a lényegre törő stílus mestere. Műveiben figyelemre méltó realizmusa, ugyanakkor megjelenik a fantasztikum és a pesszimizmus is. Aktív irodalmi karrierje csupán egy évtizedig tartott (1880-1890), ezalatt hat regényt, közel 300 elbeszélést, néhány útleírást és egy verseskötetet írt. Több mutatása
89
éve
1937 – Meghalt ifj. Bókay János gyermekgyógyász, egyetemi tanár.
Nevéhez fűződik a diftéria intubációs kezelésének bevezetése.
64
éve
60
éve
49
éve