42
éve
Meghalt kategória
23
éve
2003 – 95 éves korában meghalt Teller Ede atomfizikus.
A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium nevű nukleáris fegyverkutató intézet közölése szerint. Az intézet 1952-es megalapításában nagy szerepe volt az atomtudósnak, és amelynek Teller 1958 és 1960 között igazgatója volt. 1908. január 15-én született Budapesten. A Trefort utcai gimnáziumban érettségizett, és Budapesten kezdte meg egyetemi tanulmányait, de az erősödő antiszemitizmus miatt a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizikai karán tanult tovább. Müncheni tanulmányai idején villamosbaleset következtében elvesztette a jobb lábfejét. 22 éves korában szerzett doktorátust Lipcsében, Werner Karl Heisenbergnél, aki tehetségét felismerve komoly feladattal bízta meg: a hidrogénmolekula energiaszintjével foglalkozó cikkek ellentmondásait kellett megvizsgálnia. Disszertációjának témája a hidrogénion volt, munkájával segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait. Göttingenben kezdte pályáját, ahol Max Born vezetésével Heisenberg, Wolfgang Pauli, Neumann János, Wigner Jenő és Julius Robert Oppenheimer is dolgozott. 1933-ban a zsidóüldözés miatt elvesztette munkahelyét. Szilárd Leó ekkor már Angliában élt, és Teller részben az ő támogatásával kapott állást a londoni egyetemen, majd Niels Bohrhoz ment Koppenhágába. 1934-ben Budapesten megnősült, majd Londonba költözött, ahol Rockefeller-ösztöndíjat nyert. 1935-ben előadónak hívták Princetonba, s professzornak a George Washington Egyetemre. Teller az utóbbit választotta, ahol magfizikával kezdett foglalkozni. Roosevelt elnök utasítására 1939 októberében létrejött az Uránium Bizottság, s ennek Szilárd és Wigner mellett Teller is tagja lett. Teller 1941-1942-ben a Columbia Egyetemen adott elő, s csatlakozott Enrico Fermi csoportjához a chicagói egyetemen, ahol korszakos kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Tellert eleinte nem engedték a kutatások közelébe, mert rokonai éltek a nácibarát Magyarországon, de Oppenheimer kérésére később mégis megbízhatónak minősítették. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét. Kettejük közt sokszor támadt feszültség, együttműködésük mégis gyümölcsöző volt. Teller a plutóniumtömegek befelé történő robbantással való egyesítésével foglalkozott, kutatásában felmerült a magfúzió lehetősége is. Az ezt felhasználó "szuperbomba" (a hidrogénbomba) is Tellerhez tartozott, az atombomba azonban ekkor még háttérbe szorította ennek kutatását. A háború után szerette volna folytatni a H-bomba kutatását, Hirosima azonban megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, és nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Csak 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. 1951-ig csak kis haladást értek el a termonukleáris eszközök tervezésében. Ekkor Stanislaw Ulam azt javasolta, hogy az atombomba mechanikus lökéshullámát használják fel a fúziós töltet sűrítésére és a robbanás létrehozására. Teller inkább az atombomba robbanásából származó sugárzást ajánlotta a sűrítéshez és a fúziós folyamat beindításához. Az e két elgondolásból ötvöződött megoldás, a kétfokozatú berobbantás Teller-Ulam konfigurációként ismeretes, ennek alapján valósult meg a hidrogénbomba. Az elmélet és gyakorlat összehangolása céljából Teller és Frederic de Hoffmann kísérleti robbantást szervezett a csendes-óceáni Eniwetok-szigeten, 1951-ben. A Greenhouse nevű akció sikere lehetővé tette a hidrogénbomba megtervezését. Egy újabb nagyméretű - 10 millió tonna TNT erejű - robbantással 1952-ben Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről. 1951-ben visszatért a chicagói egyetemre. A kormány 1954-ben vizsgálatot indított Oppenheimer megbízhatósága ügyében, mert gyanakodott rá baloldali kapcsolatai miatt, s Teller nem épp kedvezően nyilatkozott volt főnökéről. Bár a vallomás nem volt perdöntő, az amerikai fizikusok sokáig nem bocsátották meg Teller szereplését. Később Teller a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. Ellenezte az 1963-as atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. A 70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI) - vagyis egy védekező rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen. 2003. július 23-án George W. Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet adományozta neki. 1991-ben látogatott először haza. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztje a csillaggal kitüntetést kapott. 1997-ben a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét. Több mutatása
125
éve
1901 – Meghalt Henri de Toulouse-Lautrec francia festőművész, grafikus, a posztimpresszionizmus mestere.
Teljes nevén Henri Marie Raymond de Toulouse-Lautrec Monfa.
107
éve
1919 – 86 éves korában elhunyt Hopp Ferenc optikus, műgyűjtő, múzeumalapító.
Morvaországban született. 13 évesen már optikustanoncként dolgozott Calderoni Istvánnál, akinek felesége szintén Fulnekből származott. Calderoni, mivel nem volt fiúörököse, felkarolta és Bécsben majd New Yorkban taníttatta. 1864-ben átvette a céget, Calderoni és Társa cégnév megtartásával a vállalkozást továbbfejlesztette, optikai műszerek, fényképezőgépek készítése, forgalmazása mellett meghonosította Magyarországon az iskolai szemléltetőeszköz-gyártást. Híressé vált üzlete a Deák Ferenc és a Váci utca sarkán állt, s még a híres Ázsia-kutató, Stein Aurél is vásárolt itt fényképezőgépet.1882 és 1914 között öt Föld körüli utazása volt, elsősorban Kelet-Ázsia, főképp Kína és Japán érdekelte, utazásai során jó érzékkel vásárolt műtárgyakat. A Magyar Földrajzi Társaság ülésein sorozatosan előadásokat tartott utazásairól, több útibeszámolója nyomtatásban is megjelent, sok saját készítésű fényképfelvételével. Támogatta több tudományos egyesület működését.Műtárgyait közgyűjteményeknek adományozta, például karthágói – pun – kerámiagyűjteménye ma a Szépművészeti Múzeumban van. Végrendeletében műgyűjteményét, több mint négy és fél ezer darab, túlnyomórészt keleti műtárgyat villájával és kertjével (Budapest VI. kerülete, Andrássy út 103.) együtt az államra hagyta múzeumalapítás céljából, ami ma a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum (japán, kínai, indiai és délkelet-ázsiai gyűjtemény). Több mutatása
78
éve
1948 – Meghalt Bíró Lajos író, újságíró, politikus (Szegények országa).
Bíró Lajos Ady pályatársa, költői nagyságának egyik felismerője és hirdetője volt. Publicisztikája és irodalmi munkássága a magyar polgári radikális irodalom kiemelkedő képviselőjévé avatta. Dolgozott Az Újság vezécikkírójaként, majd rövig ideig főszerkesztőjeként is. A Károlyi - kormány idején külügyi államtitkár, majd a tanácsköztársaság idején az írói szakszervezet elnöke volt. 1919 után emigrált, Londonban telepedett le. Az emigrációban sikeres forgatókönyveket írt, 1932-ben Korda Sándorral megalapította a "London Film Production"-t. Pályája első felének legmaradandóbb alkotása a Szegények országa című novellája, s az ebből írt Sárga liliom című drámája. Többi művét is időről időre felújítják. Regényei terjedelmesebb novellákra emlékeztetnek. Több mutatása
39
éve
1987 – Meghalt Garai Gábor, Kossuth-díjas költő, író, műfordító, kritikus.
Eredeti neve: virtsológi Rupprecht Gábor.
31
éve
1995 – Meghalt Richard Furner német űrhajós.
Az 1985-ben felbocsátott Challenger amerikai űrrepülőgép utasa egy régi Messerschmidt 185-ös típusú, egymotoros harci géppel lezuhant és meghalt. Több mutatása
2
éve
66
éve
1960 – Meghalt Jussi Björling operaénekes.
Teljes neve: Johan Jonatan Björling. A 20. század vezető operaénekeseinek egyike volt, éveken át fellépett a Metropolitan Opera előadásain New Yorkban, és Európa legnagyobb operaházaiban, mint a Royal Opera House - London és a milanói Scala. Több mutatása
128
éve