40
éve
Meghalt kategória
736
éve
1290 – 28 éves korában meggyilkolták IV. (Kun) László magyar királyt, akinek uralkodása alatt meggyengült a királyi hatalom.
Körösszegen gyilkolták meg. Uralkodását az állandósuló anarchia, a bárók hatalmának megerősödése jellemezte. 1262-ben született V. István magyar király és Erzsébet, Szejhán kun fejedelem leányának gyermekeként. 1272. szeptember 3-án királlyá koronázták, de eleinte anyja uralkodott helyette. 1277-ben nyilvánították nagykorúvá. Uralkodása idején végzetesen meggyengült a királyi hatalom, az országot az egymással marakodó bárói csoportok uralták. Próbálkozott a rendi jellegű kormányzás bevezetésével is, ugyanakkor családi kötődése miatt a pogány kunokra támaszkodott, és ez nem volt összeegyeztethető. Rossz viszonyba került az egyházzal, mivel a keresztény erkölcsöket nyíltan semmibe vette és a kunokat feltűnő kedvezményekben részesítette. 1279-ben a kunok megkereszteléséről és letelepedéséről végül törvényt kellett hoznia. Többször összeütközésbe került a főurakkal és a főpapokkal, kétszer az egyházból való kiközösítéssel sújtották. Két alkalommal a trónjától is meg akarták fosztani, trónkövetelőként a Velencéből behívott András herceget (a későbbi III. Andrást) léptették fel. Időnként még a kunokkal is szembekerült, így az állandó belső zűrzavar miatt nem vállalkozhatott külpolitikai akciókra. Utolsó éveit kedvelt kunjai körében töltötte, akik - a sors fintoraként - meggyilkolták. Csanádon temette el Gergely csanádi püspök. Több mutatása
336
éve
1690 – Meghalt Domenico Gabrielli olasz barokk zeneszerző és virtuóz csellista.
Születési időpontja más források szerint 1659. július 10. A velencei Gabrieli családdal nem volt rokonságban. Az 1680-as években Modenában II. Francesco d’Esta herceg zenésze volt 1690-ben bekövetkezett halálig. Számos operát és egyházzenei darabot komponált, azonban elsősorban a csellóművei lettek maradandónak. Több mutatása
175
éve
1851 – Meghalt Louis Daguerre francia feltaláló, tájkép- és dekorációfestő, a fényképezés egyik úttörője.
Teljes nevén: Louis-Jacques-Mandé Daguerre.
74
éve
1952 – Meghalt Mály Gerő örmény származású magyar színművész, komikus.
Eredeti neve: Mály Gergely Árpád. Erdélyben született, a család Aradon élt. Apja tiltása ellenére lett színész, Budapestre költözött. Tíz évig volt vándorszínész, 1913-ban játszott először Budapesten a Vígszínházban és az Angolparkban. 1924 és 1937 között a Vígszínház tagja volt, játszott a Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban, a Budapest Színházban és a Royal Színházban és a Pesti Színházban is. Első hangosfilmje az 1931-ben készült Kék bálvány, utolsó filmje az 1943-ban készült Sári bíró volt. Emlékezetes szerepe a Légy jó mindhalálig című filmben a pedellus. 1946-ban elhagyta az országot, s az USA-ba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy New York-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg 1952 júliusában. Több mutatása
65
éve
1961 – Meghalt Rajnai Gábor színművész, érdemes művész.
Aradon született Joánovics Gábor néven. Rövid ideig Gombaszögi Frida férje volt. Érdemes művész (1955).
53
éve
1973 – Meghalt Somogyi Erzsi, kétszeres Kossuth-díjas színésznő.
Kossuth-díj (1953, 1959), Érdemes művész (1955), Kiváló művész (1962)
46
éve
1980 – Meghalt Egri István színész, színházi és rádiós rendező, főiskolai tanár, író, publicista, érdemes és kiváló művész.
Született: Klein István. Megélhetési gondok miatt nagyszülei nevelték. Egerben járt iskolába, innen lett a művészneve Egri. Fiatalon az izgalomtól dadogni kezdett, saját magát kezelte légzőgyakorlatokkal és lassú olvasással. Mestere, Ódry Árpád a szakmán kívül arra is tanította, hogy az idegrendszert próbáló pályát csak tisztes polgári háttérrel lehet sikeresen művelni. Sikeres színész volt, amikor a zsidótörvények miatt eltiltották a munkától, ekkor publikálni kezdett és színészeket készített fel szerepekre, majd előbb munkaszolgálatra, később Auswitzba vitték, ahonnan nagyon rossz egészségi állapotban, de visszatért.A színházakat államosították, gyakran változott a munkája, több színház vezetője is volt: Pesti színház, Belvárosi színház, a Vígből Néphadsereg színházának átnevezett színház, Petőfi Színház. Határozott személyisége miatt nem könnyen fért össze más vezetőkkel, valamint a politikai háttér szándékai is szerepet játszottak életében. Ahol megfordult, ott erős társulatot formált és jó előadásokat állított színpadra. Később a József Attila színház és a Madách Színház, majd a Nemzeti Színház tagja lett. Emlékezetes rendezése a Bolond lány Domján Edittel a főszerepben.Nyugdíjasként a Madách Színházban játszott és a Zeneakadémián tanította az énekeseke színpadi szereplésre. Több mutatása
44
éve
1982 – Meghalt Jeritza Mária szoprán operaénekesnő.
Neve más írásmóddal: Marie Jedlitzka. Elsősorban operettekben szerepelt, majd Bécsben a Hofoper énekesnője, később a New York-i Metropolitan tagja volt. 1921-30 között sikerrel szerepelt Budapesten, az Operaház ünnepelt primadonnája volt. 1940-től az USA-ban élt. Számos kortárs mű ősbemutatója fűződik nevéhez (1912: R. Strauss Ariadne auf Naxos c. operájában a címszerep, a Die Frau ohne Schatten c. műben a Császárnő). Hangjának hatalmas terjedelme, kivételes színészi adottságai miatt a húszas-harmincas évek világhírű szopránja lett. Több mutatása
26
éve