205
éve
Meghalt kategória
29
éve
1997 – Meghalt Barényi Béla mérnök, feltaláló, az autós törési teszt és a gyűrődési zóna kifejlesztője.
"Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkodni." Bécs mellett született, a bécsi műszaki egyetem szerzett diplomát, s a 20-as évek elején kezdett az autóiparban dolgozni. Összesen 2500 (!) találmány és technikai vívmány fűződik nevéhez, melyek javarésze ma is megtalálható a legtöbb gépkocsiban. Barényi a passzív biztonság atyja. 1925-ben találta fel a biztonsági kormányművet, amely ütközés esetén megvédi a sofőrt a felnyársalódástól. Kevesen tudják, hogy a közhiedelemmel ellentétben a bogárhátút Barényi alkotta meg és nem Porsche. Igazát a bíróság előtt is bizonyította, majd jelképes, 1 német márkás kártérítést kért. Barényi már a húszas évek vége felé előállt egy farmotoros, léghűtéses boxer elrendezéses, két ajtós, és olcsón gyártható autó tervével. Porsche gyakorlatilag ugyanezt csak jó pár évvel később tette meg. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy Porsche tudott-e Barényi terveiről, avagy sem. "Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!" volt az első mondata, mikor a Mercedeshez jelentkezett 1939-ben. Felvették, s innentől kezdve érdemelte ki a Mercedes a világ legbiztonságosabb autója kitüntető címet. Az 1940-es években ő vezette be a törésteszteket, amely nélkül ma már nem készülhet el egyetlen új típus sem. Legfontosabb találmánya az 1951-ben szabadalmaztatott gyűrődési zóna, mellyel egészen napjainkig meghatározta a karosszéria tervezési elvét. 1959-ben az első biztonsági karosszériarendszerrel ellátott típus a 180-as Ponton Mercedes volt. A kocsi utas cellája nagyon kemény- ám a túlnyúlásai jóval puhábbak, így azok karambol esetén összegyűrődnek, ezáltal elnyelik az ütközési energiát. Nem csoda, hogy bekerült a detroiti Autóipar Halhatatlanjainak Csarnokába 1994-ben elsőként és mindmáig egyedüliként még élete folyamán. Sőt, már 1987-ben utcát neveztek el róla Németországban és Olaszországban, csak Magyarországon nem... Több mutatása
122
éve
1904 – Meghalt Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).
Budapesten halt meg. A pápai református kollégiumban és a kecskeméti jogakadémián tanult, joggyakorlatot Komáromban és Pesten folytatott. Már diákként összebarátkozott Petőfivel. 1848-ban a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont fogalmazásában. Beállt nemzetőrnek és elkísérte toborzó körútjára Kossuth Lajost. 1848. augusztusában feleségül vette Laborfalvi Rózát, a kor ünnepelt színésznőjét. A szabadságharc idején követte a kormányt Pestre, Szegedre és Aradra. A világosi fegyverletétel után az önkényuralom bosszújától félve a bükki Tardonán lakott. Felesége szerzett számára menlevelet, így 1850-ben visszatérhetett Pestre. Nagyszabású történelmi regényeinek köszönhetően nagyon hamar a legnépszerűbb író lett, a Kisfaludy Társaság 1860-ban tagjává választotta. A kiegyezést követően írásaiban sokat foglalkozott a kapitalizálódással. A polgárosodó rétegek liberális elveit hirdette. Ötvenéves írói jubileuma alkalmából jelent meg 1894-ben műveinek százkötetes díszkiadása. Laborfalvi Róza halála után 1899-ben újra megházasodott, egy húszéves színésznőt, Nagy Bellát vette el feleségül. Emiatt sokan elfordultak tőle. Élete végéig dolgozott. Főbb művei: Vadon virágai (elb., 1848.); Forradalmi és csataképek 1848. és 1849-ből (elb., 1850.); Egy bujdosó naplója (elb., 1851.); Erdély aranykora (r., 1852.); Török világ Magyarországon (r., 1853.); Egy magyar nábob (r., 1853-1854.); Janicsárok végnapjai (r., 1854.); Kárpáthy Zoltán (r., 1854.); Szegény gazdagok (r., 1860.); Az új földesúr (r., 1863.); Politikai divatok (r., 1862-1864.); Mire megvénülünk (r., 1865.); Szerelem bolondjai (r., 1868-1869.); A kőszívű ember fiai (r., 1869.); Fekete gyémántok (r., 1870.); Eppur si muove. És mégis mozog a föld (r., 1872-1873.); Az aranyember (r., 1872.); A jövő század regénye (r., 1872-1874.); Enyém, tied, övé (r., 1875.); Az élet komédiásai (r., 1876.); Egy az Isten (r., 1877.); Névtelen vár (r., 1877.); Rab Ráby (r., 1879.); Szeretve mind a vérpadig (r., 1882.); A lőcsei fehér asszony (r., 1885.); A cigánybáró (r., 1885.); A tengerszemű hölgy (r., 1890.); Gazdag szegények (r., 1890.); Sárga rózsa (r., 1893.); Fráter György (r., 1893.). Több mutatása
104
éve
1922 – Meghalt ifj. Bobula János építészmérnök (Városháza, Munkács).
Bobula Ida történész apja. Elsősorban templomokat és kórházakat, valamint középületeket tervezett. A Magyar Építőművészek Szövetsége egyik alapítója volt. Egy ideig a Budapesti Építészeti Szemle szerkesztőjeként működött. Több mutatása
88
éve
1938 – Meghalt Nagy Endre író, konferanszié, a magyar kabaré megteremtője.
A Nagyszőlősön született Nagy Endre, a politikai konferansz legkíválóbb hazai képviselője. Jogot végzett, majd újságírói pályára lépett. Mint konferanszié 1907. május 1-én, a Teréz körúton megnyílt "Fővárosi Cabaret Bonbonniére"-ben mutatkozott be, ahová a tulajdonos, Kondor Ernő szerződtette.1908-ban megalapította "Modern Színpad" néven az első modern magyar kabarét, amelyet 1913-ig vezetett.A politikai aktualitások, szatirikus szúrások és a közismert személyek kifigurázása mellett a magyar költészetet - Adyt, Szép Ernőt, Kosztolányit stb. - is népszerűsítette. Több mutatása
87
éve
82
éve
1944 – 95 éves korában meghalt Bertha Benz, aki először vezetett autót hosszú távon.
Lánykori nevén Bertha Ringer. Felesége és üzlettársa volt az autót fejlesztő Karl Benznek. 1888-ban 106 km-t vezetett Mannheimből Pforzheimbe majd vissza. Több mutatása
81
éve
1945 – Meghalt Goldberger Leó textilgyáros, a magyar textilipar egyik nevezetes alakja.
Teljes nevén: dr. Buday-Goldberger LeóA 20. század első évtizedeiben a hazai textilipar korszerűsítésében igen nagy szerepet vállalt. Bátyja és atyja halála után, 1913-ban ő vette át az Óbudán működő, nehéz gazdasági helyzetben lévő vállalatot. Az I. világháború alatt tovább romlott a helyzet, 1919-ben pedig, a Tanácsköztársaság kikiáltása után családjával Svájcba menekült. Az emigráció éveit arra használta fel, hogy szakmai ismereteket szerezzen. Hazatérte után, 1923-ban megalapította a kelenföldi szövődét, és modernizálta az óbudai üzemet. Új gyártóberendezéseket, licenceket vásárolt, külföldi szakembereket, mérnököket, iparművészeket alkalmazott. Magyarországon ő vezette be a filmnyomást, és megkezdte a műselyem feldolgozást is. Sikerének számottevő tényzője volt az első magyar textilipari laboratórium létrehozása. A Műegyetemen textilkémiai tanszéket létesítettek 35000 pengős alapítványa segítségével.1944. március 19-én, az ország német megszállásának első napján a Gestapo letartóztatta és Mauthausenbe hurcolták. Bár megérte a tábor felszabadulását, 1945. május 5-én éhhalál következtében elhunyt. Több mutatása
71
éve
1955 – Meghalt Fedák Sári színésznő, operett primadonna.
Teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária, Beregszászon született. Molnár Ferenc író második felesége volt. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt, a legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt kiemelkedően jó hangja. A vörösök, majd a nácik oldalán is agitált, később ezek miatt börtönbüntetésre ítélték, a szerepléstől eltiltoták. Több mutatása
65
éve