Ma Ábrahám névnapja van

Meghalt kategória

37 éve

1989 – Meghalt Konrad Lorenz osztrák etológus.

Osztrák zoológus, a modern etológia megalapítója. Lorenz már gyerekkorában rendkívüli érdeklődést mutatott az állatok iránt, parkvárosi házukban voltak kutyái, macskái, nyulai, halai, különböző madarai, majmai. Gyakran cipelt haza állatokat vidéki kirándulásaikról is. Már egészen fiatalon naplót vezetett madarai viselkedéséről. Miután 1922-ben leérettségizett, apja a New York-i Columbia Egyetemre küldte, hogy orvosi tanulmányokat folytasson. Valódi célja az volt, hogy elszakítsa fiát szerelmétől, a nem megfelelő partinak tartott Gretl Gebharttól. Lorenz a Columbián azonban hanyagolta tanulmányait, helyette inkább a tengerparti élővilágot tanulmányozta. Lorenz másik szenvedélye a motorsport volt. Hazatérése után hivatásos motorkerékpár-versenyző lett. Közben persze az állatok viselkedésének kutatását sem hanyagolta, 1927-ben publikálta első jelentős ornitológiai tanulmányát, melyben a csókák tanulmányozása során szerezett tapasztalatait tette közzé. 1989. február 27-én halt meg altenbergi otthonában. Több mutatása

Teljes esemény 0

1989. 02. 27. Meghalt Irodalom

20 éve

2006 – Meghalt Bene Ferenc sokszoros válogatott labdarúgó, olimpikon (1964).

Marcali és Kaposvár csapataiban játszott. 17 évesen került az Újpesthez 1961-ben, és 17 éven át, 1978-ig az Újpesti Dózsa játékosa volt. Később játszott a Volán, a finn Seinäjoki, a Soroksár és a Kecskeméti SC csapataiban. Edzőként Újpesten, Norvégiában, a női válogatottnál, az olimpiai csapatnál tevékenykedett. 418 bajnoki mérkőzésen szerepelt, 303 gólt szerzett ezeken. Ötször lett magyar gólkirály. Nyolcszor nyert magyar bajnoki címet, háromszor Magyar Kupát. 1974-ben BEK-elődöntőt játszott a Bayern München ellen. 1975-ben a nyolcaddöntőben a Benfica ellen egy szenzációs gólt szerzett, amit az akkori kupaforduló legszebb góljának választották Nyugat Európában. Az 1964-s tokiói olimpián aranyérmet nyert. Tizenkét góljával nagymértékben járult hozzá a magyar csapat olimpiai bajnokságához. A válogatottban hetvenhat mérkőzésen játszott, és az angliai világbajnokságon jutott a csúcsra. Több mutatása

Teljes esemény 0

2006. 02. 27. Meghalt Sport Magyar

80 éve

1946 – Háborús főbűnösként kivégezték az 54 éves Imrédy Béla volt miniszterelnököt.

A budapesti Markó utcai fegyház udvarán végezték ki. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1913-ban jogtudományi doktori oklevelet szerzett, utána Nyugat-Európában tett hosszabb külföldi tanulmányutat. Az I. világháborúban az 5. huszárezred tartalékos hadnagyaként, majd főhadnagyaként teljesített katonai szolgálatot. 1915-től pénzügyi gyakornokként dolgozott, 1918-ban pénzügyi szakvizsgát tett. 1919-től a Pénzügyminisztérium tisztveselője volt, 1921-ben kinevezték pénzügyi titkárrá. 1922-ben a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) titkára, 1924-ben főtitkára lett. Gyors előrejutását Weiss Fülöp pártfogásának - a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnökének - köszönhette. 1926-ban a Magyar Nemzeti Bankhoz került igazgatóhelyettesként, majd a közgazdasági tanulmányi és statisztikai osztályt vezette, 1928-ban igazgató és az üzletvezetőség tagja lett. 1928 és 1932 között szakértőként vagy tanácsadóként képviselte Magyarországot több nemzetközi gazdasági konferencián. 1932-ben Gömbös Gyula "Nemzeti munkaterve" és kormányprogramja gazdasági-pénzügyi vonatkozásait dolgozta ki, októberben a Gömbös-kormány pénzügyminisztere és legbefolyásosabb tagja lett. Legjelentősebb intézkedésével rendezte a gazdák adósságát és védelmet nyújtott a parasztgazdaságoknak. 1933-ban kormánypárti programjával országgyűlési képviselővé választották a jászberényi választókerületben, 1935-ben a Magyar Nemzeti Bank elnökévé nevezték ki, a felsőház tagja lett. Bankelnökként fő feladatának tekintette az ország fizetési mérlegének egyensúlyát és a bank devizakészletének növelését. Az ország gazdaságpolitikájának egységes irányítására 1938.03.09-én kinevezték tárca nélküli közgazdasági miniszterré, majd Darányi Kálmán lemondása után, május 14-én a miniszterelnöki székbe került. Rövidebb időszakokra betöltötte a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a külügyminiszteri tisztséget. 1938-39-ben a kormánypárt, a Magyar Élet Pártjának elnöke volt. 1938. május végén a keresztény középrétegek igényeinek kielégítésére, a zsidó nagytőke érdekei mellett elfogadtatta az országgyűléssel a Darányi-kormány által kidolgozott I. zsidótörvényt, valamint megtiltotta a közalkalmazottaknak, hogy az MSZDP és a Nyilaskeresztes Párt tagjai legyenek. Az államrend felforgatására irányuló tevékenység vádjával letartóztatták és 3 évi fegyházbüntetésre ítélték Szálasi Ferencet. 1938. augusztusában Horthy Miklós kormányzóval látogatást tett Németországban, amely döntő hatással volt politikai nézeteinek a szélsőjobboldal felé fordulásában. Ettől kezdve külpolitikáját a németbarátság, belpolitikáját a diktatúra kiépítésére irányuló törekvés, a parlamentarizmus megszüntetése jellemezte. 1938. novemberében 62 képviselő lépett ki a kormánypártból a házszabályok tervezett megszigorítása miatt, így leszavazták a miniszterelnököt, aki - mivel más lehetőség nem volt - a helyén maradt és programjának megvalósításába kezdett. Engedélyezte a magyarországi németek összefogó nyíltan náci szervezet, a Volksbund működését. Tovább erősítette németbarát politikáját az első bécsi döntés, amelynek értelmében visszacsatolták Szlovákia magyar lakta területeit. 1939.01.06-án megalapította a fasiszta típusú Magyar Élet Mozgalmat. Az alkotmányvédők Imrédy haladéktalan leváltását követelték, aki végül februárban benyújtotta lemondását. Pécs képviselőjeként, kormánypárti programmal még 1939-ben bekerült a parlamentbe, nem tudott belenyugodni vereségébe és a hatalom elvesztésébe. 1940. október elején kilépett a kormánypártból és megalapította a nyíltan szélsőjobboldali Magyar Megújulás Pártját, amelynek célja a magyar állam náci jellegű átszervezése volt. A németekkel és a magyarországi nyilas pártokkal létesített kapcsolatot, 1940-től pártja országgyűlési képviselője volt. Magyarország német megszállása után miniszterelnöki kinevezése Horthy elenállásán megbukott, így Sztójay Döme kormányának tárca nélküli közgazdasági minisztere lett, valamint 1944. májusától a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségének elnöke. 1944.10.16-án támogatta a nyilasok hatalom átvételét, majd a háború végén Németországba menekült. 1945.10.03-án az amerikaiak visszaszállították Budapestre, ahol a Népbíróság november 23-án háborús főbűnösként kötél általi halálra ítélte, amelyet golyó általi halálra változtattak a feljebbviteli tárgyaláson. Több mutatása

Teljes esemény 1

1946. 02. 28. Meghalt Történelem Magyar