14
éve
Meghalt kategória
10
éve
2016 – Meghalt Psota Irén, a nemzet színésze, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.
Érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Kezdetben Dávid Irén néven szerepelt.1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, leghosszabb ideig a Madách Színháznál dolgozott, partnerei voltak Pécsi Sándor, Kiss Manyi, Tolnay Klári, Gábor Miklós. Minden műfajban otthon érzte magát, szerepei a tragédiától, a musicalen át, a vígjátékokig terjedt. A tragédiákban finoman meg tudta csillogtatni a humort, a vígjátéki szerepeiben a rejtőzködő tragédiát, a csak rá jellemző egyedi, utánozhatatlan gesztusaival, senkivel össze nem téveszthető orgánumával. Számos filmben nyújtott felejthetetlen alakítást. Emlékére Almási Éva 2017-ben megalapította a Psota Irén-díjat, melyet minden évben egy olyan színésznőnek adományoznak, aki színpadi sokszínűségével és kiemelkedő képességeivel Psota örökségéhez méltó. Több mutatása
115
éve
1911 – Meghalt Fritz von Uhde német festő, a plein air és a realizmus egyik legerőteljesebb német képviselője.
Fő művei biblikus kompozíciói és impresszionisztikus zsánerképei. Legismertebb alkotásai: Énekesnő; Leány a zongoránál; Holland varrószoba; Verandán. Több mutatása
79
éve
1947 – Budapesten meghalt Tihanyi Kálmán fizikus, a katódsugaras képbontó, vagyis a televízió magyar feltalálója.
Tihanyi Kálmán szaktanulmányait Pozsonyban és Budapesten végezte. Legfontosabb találmányai a korszerű televízió alapelvére és felépítésére vonatkoztak. 1926-ban szabadalmazta teljesen elektronikus televizió-rendszerét, és 1928-ban kapott szabadalmat katódsugaras képbontója, azaz televíziója. 1929-től már a televízió-irányítású légvédelmen dolgozott, majd az angol Légügyi Minisztérium részére elkészítette egy robotrepülőgép prototípusát. 1940-ig kidolgozott egy 5-8 km hatótávolságúra tervezett ultrahang sugárzó készüléket is. Több mutatása
256
éve
160
éve
1866 – Meghalt Gaál József költő, drámaíró.
Tanulmányai befejeztével a budai helytartóságnál kapott tisztviselői állást. 1848-ban Szatmár vármegye főjegyzőjének választotta. 1849-ben, a Szabadságharc idején Damjanich János honvédtábornok titkára lett. Versei az 1830-as évek elejétől jelentek meg, regényeket, színdarabokat is írt. Novelláiban gyakran szerepelteti a szegénylegényeket, haramiákat, akikről a 19. század embere szívesen olvasott. Általa lettek ismertek Csillag Bandi, Zöld Marci csínytevései. Mint népies hangvételű társasági elbeszélő országos hírre tett szert. A nemes udvarházak összejövetelein éppúgy rajongtak érte, mint a pest-budai vendéglőkben. 1837-ben az Akadémia levelező tagjának választotta. 1838-ban a Pesti Magyar Színházban (későbbi Nemzeti Színház) mutatták be A peleskei nótárius című háromfelvonásos bohózatát, mellyel nagy sikert aratott. Művei többek közt: Öröm-dal (Pest, 1829), A király Ludason (Pest, 1837): Az ötfelvonásos történelmi vígjáték az Akadémia dicséretét érdemelte ki, Pazar fösvények (Pest, 1840) Szvatopluk (Pest, 1843), Rontó Pál élete és viszontagságai (Pest, 1857). Több mutatása
148
éve
88
éve
1938 – Meghalt Jalsoviczky Géza, aki a Magyar Általános Gépgyár Rt.-t alapította.
Az Rt. Az első világháború idején motorokat, automobilokat és repülőgépeket gyártott. Jalsoviczkyt a papírgyártás kérdése is foglalkoztatta, erről szóló értekezését Papírgyártás címmel írta meg. Másik munkája A gőzgépek szerkezete és kezelése. Több mutatása
85
éve
1941 – 56 éves korában meghalt Lux Elek szobrászművész.
Lux Alice szobrász nagybátyja. Számos alkotásának – Fésülködő nő, Ludas Matyi, Matyó Madonna – porcelánmásolatát a Herendi Porcelángyár sokszorosította. Az 1930-as években a pécsi Zsolnay porcelángyár vásárolt tőle szoborterveket. A Magyar Nemzeti Galéria kilenc szobrát őrzi. Több mutatása
81
éve