Meghalt kategória
1
éve
1
éve
2025 – Meghalt Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, a nemzet művésze.
Érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt.
90
éve
1936 – Meghalt Ivan Pavlov, Nobel-díjas szovjet fiziológus, aki a reflexeket kutatta (Pavlov kutyája).
Teljes nevén: Ivan Petrovics Pavlov, oroszul: Иван Петрович Павлов. 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Nevéhez fűződik a feltételes és nem feltételes reflexek kutatása, kísérletei "Pavlov kutyája" néven váltak ismertté. Több mutatása
161
éve
1865 – Meghalt Jósika Miklós báró író, újságíró, a magyar romantikus regény megteremtője.
Népszerűségét történelmi regényei hozták meg számára, melyek közül kiemelkedik Abafi című műve.
139
éve
1887 – Meghalt Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz tudós és zeneszerző (Igor herceg).
Orvos és kiváló vegyész is volt. Ismert műve a Közép-Ázsia pusztáin című szimfonikus költemény és az Igor herceg opera, melyet halála után Rimszkij-Korszakov és Glazunov fejezett be. Több mutatása
89
éve
1937 – Meghalt Hosteen Klah navaho-amerikai művész, gyógyító, aki dokumentálta ősei hagyományait.
Neve eredeti Navajo változatban: Hastiin Tłʼa. 1867-ben született. Rögzítette a Navaho vallási szertartások rendjét és gyakorlatát. Hagyományos szellemi vezetőként szertartási énekes és mesterszövő volt. Több mutatása
66
éve
1960 – Meghalt Asboth Oszkár magyar repülőmérnök, feltaláló, helikopter konstruktőr.
Az Osztrák-Magyar Monarchiában az arad megyei Pankotán született Asbóth Gyula erdőgondnok és Horváth Terézia fiaként. Aradon végezte gimnáziumi tanulmányait. Családja az 1848–49-es forradalom és szabadságharcból ismert Asbóth Lajos családjától származott. Több mutatása
62
éve
50
éve
1976 – Meghalt Kalocsay Kálmán orvos, egyetemi tanár, eszperantó író és nyelvész.
1920-tól nyugdíjazásáig a László Kórházban dolgozott. Orvosi szakíróként főleg a fertőző betegségekkel foglalkozott, a. diftériával és skarláttal, ezek szérumterápiájával, majd a brucellózissal, dizentériával, hastífusszal. Közben hosszú évekig volt a Literatura Mondo című eszperantó lap főszerkesztője, s jelentős műfordítói tevékenységet végzett. Eszperantóra fordította például Petőfi Sándor János vitézét, és Madách Imre Az ember tragédiáját. Több mutatása
40
éve