0
éve
Meghalt kategória
299
éve
1727 – Meghalt Sir Isaac Newton, angol fizikus matematikus és csillagász, a gravitáció és a tömegvonzás felismerője.
Felismerte, rendszerezte és leírta a mechanikai alaptörvényeit.
132
éve
1894 – Meghalt Kossuth Lajos, szabadságharcos, államfő.
Kossuth a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott XIX. századi küzdelem legnagyobb alakja volt. Nevéhez fűződött az Iparegylet megalakítása, valamint a gazdasági önállóság előmozdítására az első magyar Iparműkiállítás megszervezése. Kezdeményezője volt a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság és a Védegylet megalakításának. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere, majd 1848. októberétől a Honvédelmi Bizottmány elnöke. A kormány lemondása után, 1848. novemberétől a végrehajtó hatalom a Bizottmányra szállt, amely őt választotta elnökévé. Így a szabadságharc alatt döntő befolyást gyakorolt az események menetére. A Habsburg-ház 1849. április 14-i trónfosztása után ő lett Magyarország kormányzója, ideiglenes államfője. 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott és Görgeyre ruházta a hatalmat, majd az augusztus 13-i világosi fegyverletétel után emigrációba kényszerült, de élete végéig harcolt a magyar ügyért. Több mutatása
407
éve
1619 – Bécsben 62 éves korában meghalt II. Mátyás magyar király (I. Mátyás néven német-római császár és cseh király).
Igyekezett megszilárdítani irodalma külső és belső helyzetét mind a törökkel, mind a Bethlen Gáborral megkötött békével. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő gyermeke. 1577-ben, a németalföldi felkelés idején átvette a helytartóságot, azonban tényleges hatalmat nem tudott szerezni. Végül 1581-ben teljes kudarcot vallott, Orániai Vilmos hívei kerekedtek felül, így el kellett hagynia Németalföldet. Linzben telepedett le, majd 1593-ban Alsó- és Felső-Ausztria helytartója lett. A protestánsokkal szemben erélyesen lépett fel, ebben Melchior Khlesl bíboros volt a fő támogatója és mindenható tanácsadója. A tizenötéves háború idején teljesen megromlott a viszonya császári bátyjával, az üldözési mániában szenvedő Rudolffal. 1606-ra a törökökkel vívott háború és a Bocskai-felkelés a szakadék szélére juttatta a birodalmat, így békét kötött mindkét ellenséggel. Így jött létre a Bocskai-felkelést lezáró bécsi béke és a tizenötéves háborút befejező zsitvatoroki béke. 1608-ban az osztrák, a morva és a magyar rendek nyílt katonai fenyegetéssel arra kényszerítették I. Rudolf magyar királyt (II. Rudolf néven német-római császár és cseh király), hogy mondjon le Ausztria, Magyarország és Morvaország trónjáról öccse, Mátyás főherceg javára. Ugyanebben az évben, november 19-én Pozsonyban, a Szent Márton templomban Forgách Ferenc prímás és báró Illésházy István nádor fényes külsőségek között megkoronázta. Az országgyűlés választotta királlyá, kötelezte a rendi jogok szavatolására és a vallásszabadság biztosítására. 1611-ben a cseh tróntól is sikerült megfosztania császári bátyját, majd annak halála után, 1612. júniusában német-római császárrá választotta a frankfurti gyűlés és meg is koronázta. Hosszú viszálykodása Rudolffal teljesen kimerítette, egyre több betegséggel kínlódott, így Khlesl kormányzott helyette, de Mátyás elvárásai szerint. 1612-ben az Erdély megszerzésére irányuló törekvése meghiúsult, majd Báthori Gábort támogatta Bethlen Gáborral szemben. A külpolitikai helyzetet a béke meghosszabbításáról a törökökkel megkötött 1615. évi bécsi szerződés, valamint a Bethlen Gáborral megkötött nagyszombati béke stabilizálta. Gyermeke nem volt, utódjául unokaöccsét, Ferdinándot jelölte meg, és hozzájárult ahhoz, hogy 1617-ben cseh, majd 1618-ban magyar királlyá válasszák. Ferdinánd azonban összejátszott Mátyás öccsével, Miksával, megfosztották hatalmától, Khleslt pedig elfogatták. Testben és lélekben megtörve halt meg, a bécsi kapucinusok kriptájában temették el. Több mutatása
324
éve
214
éve
1812 – Meghalt Jan Ladislav Dussek cseh zongorista és zeneszerző.
Neve további írásmódokkal: Václav Jan Dusík, Duschek, Düssek Dussek az első zongoristák egyike, akik már éneklővé tudták varázsolni a zongora hangját. Szintén nagy vívmánya, hogy kottáiban a pedálkezelést pontosan jelölte. Két operát, egy misét, tizenegy zongoraversenyt és egy kettősversenyt, nyolcvan hegedűszonátát, két- és négykezes zongoraszonátákat, valamint számtalan kisebb zongoradarabot komponált. Művei átmenetet képeznek a klasszika és a romantika között. 1796-ban írott zongoraiskolája angol, német és francia nyelven jelent meg. Több mutatása
128
éve
1898 – Elhunyt Ivan Ivanovics Siskin orosz festő (Fenyőerdő).
A XIX. század egyik legjelentősebb orosz tájképfestője. Ismertebb alkotásai a Rozs; a Fenyőerdő és a Reggel a fenyvesben.
116
éve
1910 – Meghalt Nadar francia fotográfus, újságíró, grafikus, a világ első légifelvételének készítője.
Halála más források szerint március 21 vagy 23. A Párizs egyik külvárosát ábrázoló képet 1858-ban, egy léggömbről készítette, Villacoublay közelében. Eredeti nevén: Gaspard-Félix Tournachon. Több mutatása
97
éve
1929 – Meghalt Ferdinand Foch francia katonai vezető, marsall, aki visszaszerezte Elszászt és Lotharingiát Franciaországnak.
Katonai tanulmányainak befejezése után a harcászat elméletét oktatta a Katonai Főiskolán, mint professzor. Később különböző csapattiszti és törzskari beosztásokban szolgált. 1908-ban már dandártábornok volt, és Clemenceau kormányfő az iskola parancsnokává nevezte ki. 1911-ben hadosztályparancsnok lett, 1913. augusztusában a lotharingiai határt védő XX. hadtest parancsnokává nevezték ki. Az első világháború elején a Marne mellett harcolt, s állhatatossága tette lehetővé, hogy a franciák megakadályozták a német áttörést. Az yser-i és ypres-i csatákban összehangolva a francia, angol és belga csapatok erőfeszítéseit, sikereket ért el. 1917. májusában kinevezték a hadügyminiszter vezérkari főnökévé, ez főleg tanácsadói poszt volt. 1918. márciusában a francia és angol vezetők megbízták a szövetséges hadseregek koordinálásával, később hatáskörét kiterjesztették az olasz frontra is, májusban pedig hivatalosan az antant főparancsnoka lett. 1918. nyarán a marnere-i és az amiens-i páncélos támadással visszaszorította a németeket. Ezután kinevezték marsallnak. 1918. november 8-11. között Compiegne-ban a németekkel szemben ő szabta meg a fegyverszünet feltételeit. Ezzel elérte életcélját: visszaszerezte Elzászt és Lotharingiát Franciaországnak. Nevét Párizs egyik nagy sugárútja viseli. Több mutatása
44
éve