Ma Mária névnapja van

Meghalt kategória

95 éve

1931 – Meghalt Boldog Batthyány-Strattmann László főnemes, szemorvos, a "szegények orvosa".

Teljes nevén: Boldog németújvári herceg Batthyány-Strattmann László Antal János Lajos. 1915-től herceg, császári és királyi kamarás, az Aranygyapjas rend lovagja, Vas vármegye örökös főispánja. 1902-ben nyitotta meg Magyarország első korszerűen felszerelt vidéki kórházát Köpcsényben (ma Ausztria). A felírt receptjeit és a szemüvegeket ingyen beváltották a gyógyszerészek és látszerészek, a számlákat minden hónap végén rendezte, vagyonának nagy részét a szegények gyógyítására áldozta. A trianoni békediktátum következtében birtokainak többsége a határokon túl rekedt, kórházépítésbe már nem kezdhetett, saját kastélyában rendezett be kórházát. Naponta 80-100 beteget látott el, sokat operált, felesége volt az asszisztense. A műtétek előtt és közben mindig imádkozott. 11 gyermeket nevelt fel szeretetben. II. János Pál pápa 2003. március 23-án Rómában avatta boldoggá. Több mutatása

Teljes esemény 0

1931. 01. 22. Meghalt Történelem Tudomány Magyar

83 éve

1943 – Meghalt Peidl Gyula, aki a Tanácsköztársaság kormányának lemondása után alakított új, szociáldemokrata kormányt.

Budapesten 69 éves korában halt meg. Az 1920-as években a szociáldemokrata mozgalom egyik legtekintélyesebb vezetőjének számított. 1886 és 1890 között Budapesten kitanulta a betűszedő szakmát a Franklin Társulat könyvnyomdájában, majd beutazta Magyarországot, Ausztriában, Németországban és Svájcban is dolgozott nyomdákban. Megtanult németül, közben kapcsolatba került a szociáldemokrata mozgalommal. Hazatérése után betűszedőként dolgozott, 1900-tól a "Typographia" című nyomdász szaklap szerkesztője és 1908-ig a nyomdászszakszervezet elnöke, 1908-09-ben az Általános Fogyasztási Szövetkezet titkára volt, szerkesztette a "Szövetkezeti Értesítő" című lapot. 1909-től ismét a nyomdászszakszervezet vezetője lett, beválasztották az MSZDP vezetőségébe, valamint az Országos Munkásbiztosító Pénztár elnökségébe. 1919.01.19-én bekerült Berinkey Dénes kormányába munkaügyi és népjóléti miniszterként. Elutasította a proletárdiktatúrát, elvetette a pártegyesülést a kommunistákkal és a Tanácsköztársaság kikiáltását, így március 21-én lemondott minden tisztségéről és visszavonult. Az antant bécsi megbízottai biztosították támogatásukról egy leendő demokratikus fordulat esetén. Miután Kun Béla és Rónai Zoltán a Budapesti Munkástanács ülésén bejelentette a Magyar Tanácsköztársaság kormányának lemondását, Peidl Gyulát nevezték ki az új kormány elnökévé, amelyben kizárólag szociáldemokraták foglaltak helyet. Politikájának célja a polgári demokratikus rendszer megteremtése és a magántulajdon visszaállítása volt. A bécsi antantmegbízottak ígérete ellenére kormányát nem ismerték el, a konzervatív körök, a parasztság és a kispolgárság képviselői pedig nem akartak vele együttműködni. A román csapatok eközben kihasználták a magyar hadsereg teljes felbomlását, és gyors ütemben nyomultak előre, augusztus elején már Budapestet is megszállták. Fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett a románokkal, akik súlyos feltételeket támasztottak, de megtárgyalni már nem maradt ideje, mert kormányát ellenforradalmi puccs útján augusztus 6-án megdöntötték. Ezután újra a nyomdászszakszervezet elnöke lett, és az MSZDP újjáalakításában játszott döntő szerepet. Egyre súlyosabb fenyegetések érték a szélsőjobboldal részéről, így november 18-án külföldre menekült. 1921. novemberében tért vissza Budapestre, átvette a nyomdászszakszervezet és az Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetését, valamint az MSZDP vezetőségének tagja lett. 1922-től 1931-ig nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő és a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője volt. Az 1931. évi választásokon már nem indult, visszavonult az aktív politizálástól, tisztségei közül csak a szövetkezet vezetését tartotta meg. Több mutatása

Teljes esemény 1

1943. 01. 22. Meghalt Magyar

50 éve

1976 – Meghalt Dajbukát Ilona, örmény származású magyar színésznő, aki gyakran szerepelt paraszttárgyú darabokban.

Hevesi Sándor tanítványaként a Thália Társaságban lépett először színpadra 1906-ban, majd 1919-ben ismét játszani kezdett. A főváros szinte valamennyi színházában fellépett. Férjével, Bársony Istvánnal főként parasztszerepeket alakított. 1945-től 1947-ig a Fővárosi Operett, 1949-től a Madách Színház tagja volt. Németországban és Olaszországban is turnézott. Megnyerő szépsége és kitűnő humora paraszttárgyú darabok hősnőinek megformálására tették alkalmassá, de alakításainak skálája a Madách Színházban jelentősen bővült. 1949-ben nyugdíjba ment. F.Sz. Mari szolgáló(Török R.: Testamentom); Kati (Szép E.: Patika); Szalayné (Barta L.: Szerelem); Donna Peppenella (de Filippo: Milliomos Nápoly); Sztyepanida (Gorkij: Kispolgárok) Több mutatása

Teljes esemény 0

1976. 01. 22. Meghalt Magyar Színház

32 éve

1994 – Meghalt Jean-Louis Barrault francia színész, pantomimművész, rendező, színigazgató (A szerelmek városa).

A történet Párizs külvárosi némajáték-színházi világába vezet el bennünket, főhőse Pierrot, az álmodozó pantomimművész, aki egy rejtélyes szépasszonyba szerelmes. A sokszálú cselekmény e különös szerelem lélektanát járja körül. A filmet 1990-ben minden idők legjobb francia filmjének választották. Több mutatása

Teljes esemény 0

1994. 01. 22. Meghalt Film/Média Színház

27 éve

1999 – Meghalt Carelli Gábor tenor operaénekes, aki a New York-i Metropolitan Opera tagja volt.

Eredeti nevén: Krausz GáborJogi és zenei tanulmányait Bp.-en végezte, majd 1936-tól 1939-ig Benjamino Gigli növendéke volt Rómában. 1939-től az USA-ban élt, 1951-ben lett a New York-i Metropolitan Opera tagja, ahol egyike volt a legtöbbet foglalkoztatott lírai, majd comprimario-tenoroknak. 1966-tól a Manhattan School of Music tanára volt. Önéletrajza Utam a Metropolitanbe címmel jelent meg (1979). Több mutatása

Teljes esemény 0

1999. 01. 22. Meghalt Zene Magyar