Ma Helén névnapja van

Meghalt kategória

52 éve

1974 – Meghalt Barankovics István hírlapíró, a Demokrata Néppárt elnöke.

A Demokrata Néppárt elnöke 1945-től annak 1949. évi önfeloszlatásáig. A II. világháborút követő 1947-es országgyűlési választásokat követően pártja a legerősebb ellenzéki erő volt. A Rákosi-rendszer kiépülésével emigrációba kényszerült. Többek között az Ország Útja, a Kis Újság, a Magyar Nemzet, s aHazánk című újságokat szerkesztette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1974. 03. 13. Meghalt Történelem Magyar

32 éve

1994 – Budapesten meghalt Benda Kálmán történész, a XV-XVIII. századi magyar és egyetemes történelem kutatója.

Az MTA rendes tagja (1990), a II. oszt. elnöke (1993). A budapesti tudomány egyetem elvégzése után tanár, majd a népfőiskolák előadója volt, a VKM-ben (1941-1942). 1945. és 1949. között a Történelem Tudományi Intézet igazgató helyettese volt, miután elvesztette állását.1 957-ben került vissza az intézetbe. 1988-ban a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke, 1990-ben a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke volt. 1993-tól a Károli Gáspár Református Egyetem rektora volt. Munkásságának jelentős eredménye volt a művészet történeti, a pedagógia és iskolatörténeti adatok feltárása, feldolgozása. Több mutatása

Teljes esemény 0

1994. 03. 13. Meghalt Történelem Tudomány Magyar

2 éve

2024 – Meghalt Gát György rendező, forgatókönyvíró, producer, színész és dramaturg.

Gát György a Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott, az MTV világosítója, kábelese, kameramanja, rendezőasszisztense, majd rendezője, producere volt. 1993–1999 között a TNG Rt. elnök-vezérigazgatója volt, majd 1999–től a New TNG Productions Kft. ügyvezető igazgatója lett, emellett az ELTE Bölcsészettudományi Kar esztétika-média tanszékén tanított. Filmjeiből: Az utolsó autóbusz, Szegény Avroszimov, Lapzárta előtt, Egy golyó a szívbe, Linda I-XVII., Angyalbőrben I-XIII. felesége Görbe Nóra színésznő volt, gyermekei Anna (1983) és Márton (1989). Több mutatása

Teljes esemény 0

2024. 03. 13. Meghalt Film/Média Irodalom Magyar Színház

455 éve

1571 – 30 éves korában meghalt János Zsigmond erdélyi fejedelem, a szabad vallásgyakorlás támogatója.

Gyulafehérváron halt meg. II. János néven Magyarország választott királya. Uralkodásának utolsó évében a tordai országgyűlés mondta ki - Európában elsőként -, a bevett vallások szabad gyakorlását. I. (Szapolyai) János magyar király és Izabella lengyel hercegnő egyetlen gyermeke volt. Két hónapos korában - apja végakaratának megfelelően - 1540. szeptember 13-án a Rákos mezején választották királlyá, Fráter Györgyöt és Petrovics Pétert jelölték gyámjául. 1541. augusztus 29-én, a II. Szulejmán szultánnak való bemutatásakor foglalták el csellel a törökök a budai várat. Ezután anyjával, Izabella királynéval és gyámjaival Lippára kellett mennie, majd az erdélyiek meghívására Dévára, onnan pedig Gyulafehérvárra költözött. 1551-től 1556-ig Lengyelországban élt. 1556. szeptemberében hívta haza az erdélyi országgyűlés, hogy vegye át az uralkodást. Tényleges a kormányzást csak anyja halála után, 1559. szeptember 15-én vehette át. Uralkodása alatt I. Ferdinánddal folytatott állandó küzdelmet a kelet-magyarországi és tiszántúli megyék birtoklásáért. 1566-ban II. Szulejmán szultán megelégelte a bécsi udvar terjeszkedését Erdély rovására, így hatalmas sereggel indult Magyarország ellen. János Zsigmondot biztosította teljes támogatásáról és védelméről, valamint évi 10 000 forint adó fejében megerősítette fejedelemségében. Az 1568. évi drinápolyi béke is szavatolta Erdély területi épségét és a szabad fejedelemválasztást. 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a királyi címről I. Miksa javára, így fejedelemként uralkodhatott Erdély és a Partium fölött. 1567-től már sokat betegeskedett, így nem volt teljesen váratlan a halála. Vele halt ki a Szapolyai-ház. Anyja mellé temették a gyulafehérvári székesegyházban. Több mutatása

Teljes esemény 0

1571. 03. 14. Meghalt Történelem Magyar