90
éve
Meghalt kategória
81
éve
1945 – Meghalt Selényi Pál, Kossuth-díjas kísérleti fizikus, mérnök, feltaláló, aki a szkennelés és fénymásolás alapjait dolgozta ki.
1899-ig Schlesinger Pál. Számos területen ért el kiemelkedő eredményeket, a fénymérés és a képátvitel tudósa volt.. Találmányai, szabadalmai nemzetközi jelentőségűek. Az MTA levelező tagja volt. Több mutatása
67
éve
1959 – Meghalt Mansfeld Péter, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata.
Budapest, 1941. március 10. – Budapest, 1959. március 21.Vasesztergályosszakmunkás-tanuló, a „pesti srácok” egyike, a forradalom mártírja. Személyét a kommunista rezsim annak a propagandának az erősítésére használta fel, amely a forradalmat köztörvényes bűnözők lázadásaként állította be. Életsorsának feldolgozása máig tartó folyamat. Több mutatása
64
éve
1962 – Meghalt Sándor Erzsi szoprán opera-énekesnő, az első magyar cs. és kir. kamaraénekesnő.
Teljes nevén: Lókodi Sándor Erzsi. Férje felsőpataki Bosnyák Zoltán (1861–1948) drámaíró, gyámjogi szakértő, testvére Sándor Mária mezzoszoprán, sógora Környey Béla tenorista. Több mutatása
41
éve
1985 – Meghalt Sir Michael Redgrave angol színész, színházi rendező és író.
Teljes nevén Michael Scudamore Redgrave. Vanessa Redgrave, Corin Redgrave és Lynn Redgrave színészek édesapja, Natasha Richardson és Joely Richardson nagyapja. Több mutatása
35
éve
1991 – Meghalt Leo Fender hangszertervező, a Fender cég alapítója.
Teljes nevén: Clarence Leonidas Fender
10
éve
2016 – Meghalt Gróf András István magyar-amerikai mérnök, üzletember, az Intel társalapítója, aki a mikropchip és a személyi számítógépek megalkotásánál végzett jelentős munkát.
Más nevén: Andrew Steven Grove, születési nevén Gróf András István. 20 éves korában menekült az Egyesült Államokba, ott szerezte meg diplomáját. Az Intel társalapítójaként, meghatározó szerepet játszott a társaság átalakításában, melynek köszönhetően az a világ legnagyobb félvezetőinek gyártójává vált.Az Intelnél végzett munkája eredményeként, könyveivel és szakmai cikkeivel együtt jelentős befolyással volt az elektronikai gyártóiparra világszerte. 1997-ben a Time magazin Az év emberévé választotta, mivel "ő az a személy, aki a legtöbbet tett a mikrocsip hatalmának és innovatív potenciáljának lenyűgöző növekedéséért". Több mutatása
194
éve
1832 – Meghalt Johann Wolfgang von Goethe német költő, író (Faust).
Goethe Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom - és művészelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. Első korszaka, a "Sturm und Drang" a zseni - elmélet irodalmi megjelenítése. Ezt követte a strassburgi "áttörés", akkor írt verseiben az fejeződött ki, hogy korlátnak érzi kora társadalmát. 1794-ben barátságot kötött Schillerrel, kapcsolatukat termékeny együttműködés és nemes versengés jellemezte. 1805-től, Schiller halála után életét az egyetemességre való törekvés hatotta át. Életműve annyira kiemelkedő a líra, a dráma, az epika és az esszéirodalom területén, hogy neve mindazt felidézi, amit írt. Legfontosabb műveinek felsorolása alig áttekinthető: Az ifjú Werther szenvedései szentimentális levélregény, hatása egész Európára kiterjedt, és Goethét végig a Werther szerzőjeként tisztelték. A vándor vihardala, a Mohamed éneke, a Prométheusz, a Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Következő nagy műve a Római elégiák, ezek az antik szerelem erotikáját, az érett férfi életörömét fejezik ki. Híres balladái (A villikirály, Az isten és a bajadér, A bűvészinas, A korinthusi menyasszony), a Schillerrel való versengés során keletkeztek, témájuk régi és távoli forrásokból származik, melyek Goethe feldolgozásában mély erkölcsi és mítikus tartalommal telítődtek. Ismert műve még a Wilhelm Meister tanulóévei, a Hermann és Dorothea, a Vonzások és választások. Késői szerelmének csodás terméke a Marienbadi elégia, amely búcsú is az élettől. Halála előtt befejezte félbehagyott műveit, az Utazás Itáliábant, a Költészet és valóság önéletrajzi köteteit, s lezárta főművét, a Faustot, a "világkölteménynek" szánt tragédiát, amely élete főműve lett. Több mutatása
339
éve
1687 – Meghalt Jean-Baptiste de Lully firenzei születésű, a francia udvarban alkotó barokk zeneszerző.
Másnéven: Giovanni Battista Lulli. A francia operastílus, az udvari balett és a zenés vígjáték megalkotója.
75
éve