Magyar kategória
194
éve
142
éve
1884 – Ünnepélyes keretek között megnyílt a budapesti operaház.
A Magyar Állami Operaház (Budapest, Andrássy út 22.) Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek működtek közre, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. A nyitóelőadáson Ferenc József császár jelenlétében a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő, Erkel vezényletével. 1984-ben ugyanezen a napon szintén díszelőadással nyították meg a felújított, 100 éves Operaházat. Több mutatása
121
éve
117
éve
1909 – Megszületett Amerigo Tot magyar származású olasz szobrászművész.
Eredeti nevén: Tóth Imre, Fehérvárcsurgón született.
105
éve
1921 – Vácon megszületett Jancsó Miklós, Kossuth-díjas filmrendező (Szegénylegények, Utolsó vacsora).
Jogot, néprajzot és művészettörténetet tanult a kolozsvári egyetemen, majd 1950-ben Budapesten a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakán is végzett. Az ötvenes években híradófilmek készítésével kezdte pályáját, 1958-ban pedig megrendezte első saját játékfilmjét, A harangok Rómába mentek címmel. Későbbi filmje, a XIX. századi betyártörténetet feldolgozó Szegénylegények rengeteg fesztiválon nyert díjat, illetve kapott jelölést. Az 1970-es évek elején Olaszországban élt, 1975-től pedig színházi darabokat is rendezett. A komoly témák után a gegekkel teli új stílus felé fordult (Anyád!... a szúnyogok; Utolsó vacsora, Nekem lámpást adott). 1988-től címzetes tanár a Színház-és Filmművészeti Egyetemen, a kilencvenes évek elején pedig a Harvard Egyetemen is tanított. Jól felismerhető, egyedi képi stílusa miatt több külföldi rendező is példaképének tartja. A Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művészt nemzetközi és hazai fesztiválokon is kitüntették Életmű-díjjal. Több mutatása
95
éve
1931 – Megszületett Daróci Bárdos Tamás zeneszerző, karnagy, zenetanár, a Szaffi és a Lúdas Matyi zeneszerzője.
2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki munkásságáért.
86
éve
1940 – Meghalt Székely Aladár fényképész, aki többek között Ady Endrét, Rippl-Rónait, Bartók Bélát, Eötvös Lorándot is fotózta.
Eredeti nevén: született Bleier Aladár Áron, Bleyer Aladár. 1908-ban elsőként nyitott utcára nyíló kirakatos műtermet a József körúton, majd az Andrássy úton és a Váci utcában is volt műterme. Nevezetesek a 20. század elején készült portréi, melyek a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjait ábrázolják. A Nyugat íróit is fotózta, albumához Ady Endre és Ignotus írtak előszót. Ady különösen nagyra becsülte művészetét, számos mell- és egész alakos képet készített róla, hét eredeti Ady-arcképet tartalmazó albumához Móricz Zsigmond írt előszót. Több mutatása
79
éve
1947 – Megszületett Maros Gábor színész, színházi rendező, filmszínész, szinkronszínész, operaénekes.
Karrierje a fővárosi Operettszínházban indult, ahol 1971–1973 között, valamint 1976–1981 között játszott. Elsősorban musicalek és operettek tenorszerepeit játszotta el, de prózai művekben is megállta a helyét. Nemzetközi turnéi során Bécsben, Münchenben, Zürichben, Amszterdamban, Sydney-ben, New Yorkban és Jeruzsálemben is fellépett. Több mutatása
75
éve
64
éve