Október 17.
Ma Hedvig névnapja van

Magyar kategória

21 éve

2005 – Meghalt Mácsai István, Munkácsy Mihály-díjas festő.

Mácsai János zenetörténész és Mácsai Pál színművész édesapja. Kezdetben az életképek, a portrék, a csendéletek, szimbolikus alkotások, később az ember épített környezete, lakóhelye, Budapest volt képeinek tárgya. A szürnaturalista, fotórealista, hiperrealista festészet és az objektív kiemelés mögött emocionális indíttatás jellemzte művészetét. Több mutatása

Teljes esemény 0

2005. 09. 16. Meghalt Alkotás Magyar

20 éve

2006 – Meghalt Körmöczy Zsuzsa, minden idők legeredményesebb magyar női teniszezője.

Tizenkilencszer magyar bajnok, ötször főiskolai világbajnok volt. 1958-ban a női tenisz világranglistán második volt, és egy évtizeden át szerepelt a legjobb tíz között. 1958-ban első és máig egyetlen magyar nőként megnyerte a Roland Garrost.Ugyancsak 1958-ban Wimbledonban bronzérmet szerzett. 1959-ben ismét döntős volt a Roland Garroson, de csak ezüstérmes lett. 1960-ban győzött az olasz és a francia nemzetközi bajnokságban. Hatszor nyerte meg a monte-carlói nemzetközi versenyt. Több mutatása

Teljes esemény 0

2006. 09. 16. Meghalt Nő Sport Magyar

182 éve

1844 – Megszületett Puskás Tivadar, Európa első telefonközpontjának megalkotója, a telefonhírmondó feltalálója.

Puskás Tivadar a bécsi és a pesti Műegyetemen folytatott tanulmányai után Londonban és Amerikában élt hosszú évekig, ahol megismerkedett a vezetékes távíróval és az Edison-féle szénmikrofonnal. 1876-ban visszatért Európába, hogy Bell vadonatúj találmányát kihasználva telefonközpontot létesítsen, amely több vonalat épes összekapcsolni. Pénzért és kísérleti lehetőségért Edisonhoz fordult New Yorkban. 1877-re elkészült a telefonközpont terve, 1878-tól Párizsban irányította az első telefonhálózat és -központ építési munkáit. Budapesten saját tőkéből valósította meg 1881-re a világ negyedik telefonközpontját. 1884-ben átvette a Budapesti Telefonhálózatot, de a további fejlesztések vagyona java részét felemésztették. Új fellendülés jött azonban 1892-ben, mikor az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában és még 18 országban bejelentette a vezetékes rádió ősének tartható telefonhírmondó szabadalmát. A sikert sajnos nem élvezhette sokáig, egy hónappal a szolgálat beindulása után, 49 évesen szívrohamban meghalt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1844. 09. 17. Született Technika Magyar

644 éve

1382 – Székesfehérvárott megkoronázták Máriát, aki helyett az uralmat anyja, Erzsébet királyné gyakorolta.

Apja, I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király halála után koronázták meg. 1371-ben született I. (Nagy) Lajos magyar - egyidejűleg lengyel - király és Kotromanic Erzsébet boszniai hercegnő gyermekeként. 1378-ban nővére, Katalin halála után trónörökös lett, amit 1379-ben Kassán a lengyel rendek el is ismertek, és még Nagy Lajos halála előtt, 1382 júliusában felesküdtek Máriára. A király halála után a lengyel trónt mégsem foglalhatta el, azt húga, Hedvig kapta meg. 1382-ben magyar királynővé koronázták, de a tényleges hatalom anyja és Garai Miklós nádor kezében volt. A nemesség egy része ellenezte a nőuralmat, mert a magyar örökösödési hagyományoktól idegennek tartotta. 1385. november 1-jén kikényszerítették a házasságkötését Luxemburgi Zsigmonddal. Az új uralom ellen lázadó délvidéki főurak II. Károlynak (Kis Károly), az Anjou-család utolsó férfi tagjának ajánlották fel a koronát, amelyet elfogadott. December elején indult meg Buda felé, közben egyre gyarapodott támogatóinak a száma. Mária és Erzsébet szorult helyzetükben a megalázkodást választották, II. Károly elé mentek és ünnepélyesen köszöntötték. A hatalmat azonban elvesztették, így Mária kénytelen volt lemondani a trónról, és anyjával együtt részt kellett vennie II. Károly december 31-én megrendezett székesfehérvári koronázásán. Erzsébet királyné és Garai nádor összeesküvést szőttek a meggyilkolására, amelynek időpontját február 7-ére tűzték ki. Birtokadomány fejében Forgách Balázs, Erzsébet királyné pohárnokmestere vállalkozott a merényletre. Tőrrel támadt a királyra, majd a párviadalban mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. II. Károlyt a Visegrádi várba hurcolták, ezzel Mária visszanyerte hatalmát. II. Károly nem sokáig raboskodott Visegrádon, mert két hét múlva meghalt. A kedélyek azonban így sem csillapodtak le, a királynők személyesen mentek le a Délvidékre, hogy leszereljék a lázadókat. 1386. július 25-én fogságba estek, és a dalmáciai Novigrad várába zárták őket. Az anyakirálynét megfojtották, Mária pedig 1387. június 4-én szabadult ki egy velencei hajóhad segítségével. A hatalmat ismét elvesztette, mert férjét, Zsigmondot már március 31-én Székesfehérvárott királlyá koronázták.1395-ben Mária gyermeket várt, de egy vadászat alkalmával leesett a lováról, és koraszülött gyermekével együtt meghalt. Váradon temették el. Több mutatása

Teljes esemény 0

1382. 09. 17. Történelem Nő Magyar