107
éve
Magyar kategória
78
éve
1948 – Meghalt Bíró Lajos író, újságíró, politikus (Szegények országa).
Bíró Lajos Ady pályatársa, költői nagyságának egyik felismerője és hirdetője volt. Publicisztikája és irodalmi munkássága a magyar polgári radikális irodalom kiemelkedő képviselőjévé avatta. Dolgozott Az Újság vezécikkírójaként, majd rövig ideig főszerkesztőjeként is. A Károlyi - kormány idején külügyi államtitkár, majd a tanácsköztársaság idején az írói szakszervezet elnöke volt. 1919 után emigrált, Londonban telepedett le. Az emigrációban sikeres forgatókönyveket írt, 1932-ben Korda Sándorral megalapította a "London Film Production"-t. Pályája első felének legmaradandóbb alkotása a Szegények országa című novellája, s az ebből írt Sárga liliom című drámája. Többi művét is időről időre felújítják. Regényei terjedelmesebb novellákra emlékeztetnek. Több mutatása
52
éve
44
éve
39
éve
1987 – Meghalt Garai Gábor, Kossuth-díjas költő, író, műfordító, kritikus.
Eredeti neve: virtsológi Rupprecht Gábor.
128
éve
1898 – Erzsébet (Sissi) osztrák császárné és magyar királyné a Genfi-tó partján merénylet áldozatául esett.
Séta közben Luigi Luccheni olasz anarchista megtámadta és leszúrta. A németek népszerű "Sissi" hercegnője a Wittelsbach-családból származó Miksa bajor herceg második leánya volt. Erzsébet hercegnő 1854-ben ment hozzá Ferenc József osztrák császárhoz. Szépségével és kedvességével nagy népszerűségnek örvendett. A családot ért tragédiák - többek között fiának, Rudolf hercegnek az öngyilkossága - súlyos depressziót okoztak nála, amelyet hosszabb európai utazásokkal próbált enyhíteni. Nehezen viselte a szigorú bécsi udvari etikettet, ezért többnyire Korfun az Achilleion kastélyban, vagy Magyarországon, Gödöllőn tartózkodott. Több mutatása
107
éve
1919 – Ausztria aláírta a Szent Germain-i békét. Nyugat-Magyarország egy része, Burgenland osztrák terület lett.
A szövetségesek elismerték Ausztriát mint független államot. Jelentős területeket vesztett az egykor soknemzetiségű állam: Dél-Tirol a Brenner hágóig, Görz, Trieszt és Isztria Olaszországhoz került, Karintiában határkiigazításhoz jutott Jugoszlávia. Ausztria megkapta Nyugat-Magyarország többségében német lakosságú részét, Burgenlandot. El kellett ismernie Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia állami önállóságát. A Saint-Germain-i békeszerződés megtiltotta Ausztria csatlakozását Németországhoz (Anschluss-tilalom), valamint a legkisebb mértékűre korlátozták haderejét - éppúgy, mint Németországban -, és szintén jóvátétel megfizetésére kötelezték. Több mutatása
37
éve
1989 – Horn Gyula külügyminiszter bejelentette, hogy az NDK állampolgárai szabadon távozhatnak az NSZK felé.
Az MTV "A Hét" c. műsorában jelentette be a magyar kormány döntését, miszerint aznap 24 órakor megnyitják a magyar határokat az eltávozni kívánó NDK állampolgárok előtt minden olyan államba, amely hajlandó számukra a be- vagy átutazást engedélyezni. Több mutatása
644
éve
1382 – Meghalt I. (Nagy) Lajos magyar király, az első európai uralkodó, aki nagy győzelmet aratott a törökök felett.
Nagyszombaton 56 éves korában, súlyos betegség következtében halt meg. I. Károly (Róbert) és Erzsébet lengyel hercegnő gyermekeként két bátyja korai halála után, 3 éves korában trónörökös lett. A nyilvánosság előtt 1335-ben, a visegrádi kongresszuson szerepelt először, majd megkapta az "Erdély hercege" címet. Apja halála után, 1342. július 16-án lépett trónra, és július 21-én koronázták királlyá Székesfehérvárott. Jelentős befolyást gyakorolt a kormányzására erős akaratú anyja. 1345-ben meghódolásra kényszerítette Horvátországot, 1346-ban a Velencei Köztársaság ellen indított - majdnem haláláig tartó - háborút, amelyben időnként alulmaradt. 1358-ban megkapta egész Dalmáciát, a szigetekkel együtt. Érvényesíteni akarta a magyar Anjouk itáliai trónigényét, valamint megbosszulni öccse, András herceg meggyilkolását, így 1347-48-ban és 1350-ben is személyesen vezetett hadjáratot Nápolyba Johanna királynő ellen. Végül 1352-ben véglegesen feladta itáliai terveit. Több hódító hadjáratot vezetett a Balkán félszigetre, végül sikerült Szerbiát a vazallusává tennie. A Keleti-Kárpátokon túl is viselt hadat. Nagybátyjával, III. Kázmér lengyel királlyal többször részt vett a litvánok és a tatárok elleni hadjáratokban. 1370-ben, Kázmér halála után megörökölte a lengyel trónt, ahol először anyja, majd Oppelni László herceg kormányzott. 1372-ben oroszországi vajdaság néven birodalmához csatolta Halicsot is. 1377-ben, az európai uralkodók közül elsőként délre küldött serege nagy győzelmet aratott I. Murád szultán serege fölött, és egy évtizedre megállította a törököket. 1378-ban Mariazellben templomot építtetett a győzelem emlékére, valamint a magyar zarándokok által rendszeresen felkeresett aacheni kápolnát is gazdagon megajándékozta. A magyar királyok között leginkább ő képviselte a lovagi eszméket, uralkodása idején nagyobb mértékben terjedtek el a lovagi szokások, a Szent László- és a Nagy Sándor-kultusz. 1367-ben megalapította a pécsi egyetemet. Élete utolsó éveiben a leprához hasonló betegségben szenvedett, amelyet türelemmel és keresztényi alázattal viselt. Az általa építtetett Katalin-kápolnában temették el Székesfehérvárott. Több mutatása
166
éve
1860 – Megszületett Márkus Emília színésznő, az első magyar film főszereplője.
Márkus József Budapest főpolgármesterének húga. 1901-ben készült az első magyar film, az "A táncz" címmel forgatott némafilm.
1860. 09. 10. Született Érdekes Film/Média Nő Magyar Színház