75
éve
Magyar kategória
168
éve
1858 – Megszületett Tóth András szobrász, Tóth Árpád költő édesapja.
Aradon egyaránt készített portrészobrokat és színpadi díszleteket, majd 1889 tavaszán Debrecenbe költözött, haláláig ott is élt. Műveiből: Igazságügyi Minisztérium Hadászat és Építészet című allegorikus szobra, a Puszta Fia című szobor az alcsúti kastély előcsarnokában. Ő készítette Amerika számára az első Kossuth Lajos-szobrot. Több mutatása
120
éve
1906 – Meghalt Hőgyes Endre orvos, egyetemi tanár, akadémikus.
Hőgyes előbb a pesti egyetemen, majd Kolozsvárott tanított, s 1883-tól haláláig ismét a budapesti egyetemen az általánoskór - és gyógytan, valamint a bakteriológia tanára volt. Egyike volt a legkiemelkedőbb magyar orvoskutatóknak. Háromkötetes művében elsőként írta le az egyensúlyérzés reflexívét, s annak forgatásra, valamint elektromos ingerlésre bekövetkező reakcióját. Nagy érdeme, hogy módosította Pasteur veszettség elleni védőoltását. Magyarországon az elsők között kezdte el a rendszeres bakterológiai kutatásokat. 1890-ben Magyarországon Pasteur - intézetet és kórházat alapított. Alelnöke volt a budapesti Természettudományi Társulatnak, s 1880-tól haláláig szerkesztette az Orvosi Hetilapot. Tiszteletére az Egészségügyi Tudományos Tanács 1961-ben Hőgyes Endre Emlékérmet alapított. (Született 1847.11.30) Több mutatása
87
éve
79
éve
66
éve
1960 – Meghalt Huszár Vilmos festő, formatervező, aki alapító tagja volt a De Stijl című folyóiratnak.
Eredeti nevén: Herz Vilmos. Alkotó élete nagyrészét Hollandiában töltötte. A stílusirányzatok közül eleinte a naturalizmus és a posztimpresszionizmus, majd a kubizmus és a futurizmus volt rá nagy hatással. Később a dada és a geometrikus absztrakció irányába fordult. Több mutatása
52
éve
40
éve
1986 – Meghalt Hatlaczky Ferenc olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó, építészmérnök.
1950-től a Budapesti Építők kajakozója volt. 1953-tól szerepelt a magyar válogatottban. Legjobb eredményeit kajak egyes tízezer méteren érte el. Ebben a számban 1954-ben világbajnok lett és az 1956. évi olimpián is csak a svéd "kajakkirály" Gert Fredriksson tudta legyőzni. Az olimpia után fel akart hagyni a versenyzéssel, de végül mégis folytatta és 1958-ban még két világbajnoki ezüstérmet, 1959-ben egy Európa-bajnoki címet szerzett. 1959-ben visszavonult és a Gödi SE edzője lett. 1952-ben a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát. Visszavonulása után építész-tervezőként dolgozott. Közreműködött a dunavarsányi vízi edzőtábor terveinek elkészítésében. A miskolci Domus lakberendezési áruház terveinek elkészítéséért nívódíjat kapott. A hazai élvonalbeli kajakozók számára hajók és evezőlapátok tervezésével is foglalkozott. Több mutatása
32
éve
1994 – Meghalt Szentágothai János, Kossuth-díjas orvos, politikus, a magyar szkeptikus mozgalom atyja.
Eredeti nevén: Schimert János. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
11
éve