Október 13.
Ma Ede névnapja van

Magyar kategória

90 éve

1936 – Megszületett Egri János jégkorongozó, televíziós személyiség.

Magyar Televízió sportszerkesztőségének dolgozott, a jégkorong-világbajnokságokat, valamint az 1972-es müncheni olimpia ökölvívó-mérkőzéseit kommentálta. 1972-től 25 éven át vetélkedő műsorokat vezetett az MTV-nél, köztük a Lehet egy kérdéssel több?, a Játék a betűkkel, a Keresztkérdés, a Kérdezz, felelek, valamint az Elmebajnokság című műsorokat. Több mutatása

Teljes esemény 0

1936. 11. 10. Született Sport Magyar

57 éve

1969 – Megszületett Téglás Zoltán magyar származású amerikai énekes, dalszerző és producer.

Az Ignite és a Pennywise együttes frontembere. Ideiglenesen együttműködött a The Misfits és a Motörhead zenekarokkal. A magyar Blind Myself együttessel 2006-ban turnézott együtt az Amerikai Egyesült Államokban, segítette őket a külföldi fellépések alatt. Van egy róla elnevezett bandája is, az akusztikus zenét játszó Zoli Band. Több mutatása

Teljes esemény 0

1969. 11. 10. Született Zene Magyar

582 éve

1444 – A törökök elleni hadjárat során, a várnai csatában 20 éves korában meghalt I. Ulászló magyar király.

Lengyelország királya 1434-től, Magyarország királya 1440-től haláláig. 1424-ben született Krakkóban II. Ulászló lengyel király és Hedvig magyar hercegnő gyermekeként, a Jagelló-dinasztia tagja volt, az első Jagelló a magyar trónon. 1439-ben, Albert halála után a magyar főurak egy csoportja I. Ulászló megválasztását támogatta. Rozgonyi Simon püspök vezetésével küldöttség kereste fel Krakkóban, hogy fogadja el felkérésüket. A másik csoport, Garai László nádor és Szécsi Dénes esztergomi érsek vezetésével az özvegy Erzsébet királynét és a születendő gyermek király trónra kerülését akarta. A két párt között hossza alkudozás kezdődött, közben az anyakirályné ellopatta Visegrádról a Szent Koronát, amellyel a csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót Székesfehérvárott királlyá koronáztatta. Válaszul 1440. május 21-én I. Ulászló bevonult Budára, majd július 17-én a fehérvári bazilikában a Szent István ereklyetartójáról levett koronával Magyarország királyává avatták. Ekkor Erzsébet királyné a fiával együtt III. Frigyes német-római császárhoz menekült. 1441. január elején hadvezére, Hunyadi János Bátaszéknél döntő győzelmet aratott Erzsébet támogatóinak serege fölött, így I. Ulászló uralma az egész országban megszilárdult. A fenyegető török veszély elhárítására törekedett. Hunyadi már többször győzelmet aratott a törökök fölött, sikereit az 1443-44-es Balkán-félszigetre vezetett "hosszú hadjárat"-tal tetőzte be. I. Ulászló sereget gyűjtött, hogy egy sikeres hadjárattal véget vessen a törökök európai uralmának. Meghirdette az új hadjáratot, amikor a szultán követei a béke fejében Szerbia, Moldva és Havasalföld visszaadását ígérték. A felajánlott feltételek mellett, Hunyadi tanácsára 1444. augusztus 15-én meg is kötötte a 10 évre szóló váradi békét. Nem sokkal ezután Velence, a pápa és több keresztény uralkodó a háború folytatására buzdította, Giuliano Cesarini bíboros, pápai követ pedig a békére tett esküje alól oldotta fel. 1444. szeptemberében megindult a hadjárat a király, Hunyadi és Cesarini vezetésével. A Fekete-tengerig szinte akadálytalanul nyomult előre a 20 000 fős sereg, de Várnánál megtudták, hogy elárulta őket a segítségükre rendelt olasz hajóhad, amely az ellenük felvonuló török sereget átszállította a Boszporusz-szoroson. Hunyadi figyelmeztetése ellenére a király rohamot vezetett a janicsárok ellen, ahol rövid küzdelem után a király elesett. A magyar seregben pánik tört ki, a csata elveszett. A királyon kívül - többek között - Cesarini, Rozgonyi Simon püspök is életét vesztette a csatatéren. Hunyadi is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni. Több mutatása

Teljes esemény 0

1444. 11. 10. Meghalt Történelem Magyar