16
éve
Magyar kategória
6
éve
2020 – 95 éves korában meghalt Udvaros Béla színházi rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója.
Eredeti neve: Unger Béla Felesége: Dévay Camilla színésznő; lányuk, Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő. 2011-ben jelent meg Shakespeare-breviárium című kötete. Több mutatása
5
éve
668
éve
1358 – Ismeretlen szerző megkezdte a Képes Krónika írását.
A Képes krónika (Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, Szerzője feltehetően Kálti Márk. A szöveg elejétől végig egy kéz írása, kalligrafikus könyvírás, minden valószínűség szerint magyar másoló munkája. A budapesti Országos Széchenyi Könyvtárban őrzik. Több mutatása
586
éve
1440 – Erzsébet királyné Székesfehérvárott királlyá koronáztatta csecsemő fiát, V. (Utószülött) Lászlót.
A Visegrádról ellopatott koronával, Szécsi Dénes esztergomi érsek koronázta meg. Albert király és Erzsébet, Zsigmond király leányának gyermekeként született apja halála után, innen kapta "Utószülött" melléknevét. Hatalomvágyó anyja elutasította Ulászló megválasztását, udvarhölgyével ellopatta a Szent Koronát a visegrádi várból, és Székesfehérvárott megkoronáztatta csecsemő fiát. V. László III. Frigyes német-római császárhoz került, ahol kitűnő humanista nevelést kapott és felkészítették az uralkodásra. A magyar rendek 1444-ben elismerték királyságát, de nagykorúságáig Hunyadi János választott kormányzóra bízták a hatalmat. III. Frigyes 1453-ban engedte el, és V. László átvehette az uralkodást. 1453. októberében Csehországban is királlyá koronázták. A vele rokonságban álló Cillei Ulrik lett a főtanácsadója, akinek teljesen a befolyása alá került és felhasználta esküdt ellenségei, a Hunyadiak elleni harcához. Hunyadi László nándorfehérvári kapitány kezéből is ki akarták venni a királyi várat, amit semmiképpen nem akart átadni. 1456. novemberében a király Cilleivel együtt személyesen jelent meg Nándorfehérváron, ahol fegyveres összetűzésre került sor, Hunyadi László és hívei megölték Cillei Ulrikot. A gyilkosságtól megrettent király teljes büntetlenséget ígért Hunyadinak, aki ennek tudatában 1457. márciusában a Hunyadi-párt vezetőivel és híveivel megjelent Budán. V. László ígéretét kényszer hatása alatt tett cselekedetnek nyilvánította, és március 14-én elfogatta Hunyadi Lászlót és kíséretét. A vezetőket halálra ítélte, de közülük csak Hunyadi Lászlót fejeztette le. Tartva a lázadástól május végén először Bécsbe menekült, majd Prágába ment, ahová a fogoly Hunyadi Mátyást is magával vitte. Prágában halt meg teljesen váratlanul valószínűleg fehérvérűségben vagy bubópestisben. A prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása
205
éve
1821 – Megszületett Zsigmondy Vilmos bányamérnök, az artézi kutak fúrásának elterjesztője.
1843-ban Szakolcán kezdte gyakorlatait a bányamérnöki hivatalban, ahol rövidesen az egyik bánya vezetésével bízták meg. Összeállította Ausztria és Magyarország bányászatának statisztikai adatait az 1842 évet megelőző 25 esztendőről. 1848-ban a resicai kerület ideiglenes vezetője lett, 1849 elejétől ugyanitt a magyar kormány ágyú-, kard-, szurony- és bombagyártását irányította. A világosi fegyverletétel után várfogságra ítélték. 1860-tól kezdődően a Resica mellett lévő szekuli kőszénbányát igazgatta, ugyanebben az évben bányaügynöki irodát nyitott Pesten. Ekkor kezdett hévforrásokkal foglalkozni. A magyarországi geotermikus kutatások úttörője volt; nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásai tették ismertté. Részt vett az 1861 évi országbírói értekezleten és aktívan közreműködött a bányajogra vonatkozó elképzelések törvénytervezetbe foglalásában. A Magyar Tudományos akadémia tagja volt. Több mutatása
109
éve
1917 – Magyarország miniszterelnökévé nevezték ki Esterházy Móric grófot.
Tisztségét 1917. 08. 20-ig töltötte be. Tanulmányait 1899. és 1904. között a budapesti és az oxfordi egyetemen végezte, majd hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. 1906-ban alkotmánypárti programmal, a terebesi választókerület országgyűlési képviselőjeként kapcsolódott be a politikai életbe. 1910. és 1918. között szintén ezt a választókerületet képviselte pártonkívüli 67-es programmal. Az I. világháborúban a szerb, majd az orosz fronton harcolt a 9. huszárezred főhadnagyaként. Gróf Tisza István távozása után, 1917. 05. 15-én nevezte ki miniszterelnökké IV. Károly király. Kevés kormányzati tapasztalattal rendelkezett, és világháború okozta egyre nagyobb válságon nem tudott felülkerekedni. A munkapárti parlamenti többség miatt legfőbb célját, a választójogi reformot nem tudta keresztülvinni. Egyedül - a háborúból a békére való átmenet érdekében - 4 tárca nélküli miniszteri tisztség megteremtéséről szóló 1917. évi 11. törvénycikket tudta elfogadtatni. Kilátástalannak ítélve a bel- és külpolitikai helyzetet, augusztus 20-án lemondott a miniszterelnöki tisztségről. Ezután Wekerle Sándor kormányában népegészségügyi miniszter volt, és rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot is vezette, majd visszavonult a politikai élettől. 1931-ben tért vissza ismét, 1939-ig a Keresztény Gazdasági Párt programjával képviselte a tapolcai választókerületet a képviselőházban. 1939. és 1944. között az Egyesült Keresztény Párt színeiben a Magyar Élet Pártja Zala vármegyei listáján volt a képviselőház tagja. A II. világháború idején a háborúból való kiválásra irányuló politika mellett állt. A nyilas hatalomátvétel után, 1944. 10. 16-án letartóztatta a Gestapo és átadta a nyilas hatóságoknak. A budapesti Margit körúti katonai fogházban, majd a sopronkőhidai börtönben tartották fogva. 1945. februárjában a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták a németek, szeptemberben tért vissza Magyarországra. 1951. nyarán kitelepítették Budapestről családjával együtt, és vidéki kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra a kommunista hatóságok. 1956-ban, a forradalom leverése után Bécsben telepedett le. 1916-ban a Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása
73
éve
1953 – Budapesten megszületett Kolczonay Ernő olimpiai ezüst érmes vívó, edző.
1980-ban a moszkvai olimpián egyéniben ezüstérmet szerzett. Pályafutását 1964-ben úszóként kezdte a BVSC-ben, majd a Budapesti Honvéd öttusázója, 1969-től pedig vívója volt. Háromszoros egyéni, hatszoros csapat párbajtőrvívóbajnok volt. Tőrcsapatban ötszörös bajnoki, nyolcszoros Világ Kupa-versenygyőztes címet szerzett. Csapatban vb-bronzérmet és világbajnokságot nyert, egyéniben főiskolai világbajnok volt, majd Eb-bronzérmet, -ezüstérmet, vb-bronzérmet, -ezüstérmet és olimpiai ezüstérmet szerzett. Edzőként dolgozott a Budapesti Honvédnél, 1990-től a görög válogatottnál. Több mutatása
72
éve
1954 – Megszületett Gyarmati Andrea olimpiai ezüst- és bronzérmes úszónő.
1959-től a BVSC, 1969-től az FTC versenyzője volt, 28-szoros bajnok. Világcsúcstartó volt 100 m pillangóúszásban, 15 Európa-csúcsot állított fel 100, 200 m pillangó- és hátúszásban. Háromszoros ifjúsági Európa-bajnok, majd Eb-ezüstérmes, Európa-bajnok, vb-bronzérmes, olimpiai bronzérmes és ezüstérmes volt. 1975-ben visszavonult, jelenleg a Heim Pál Gyermekkórház csecsemőosztályának orvosa. Több mutatása
69
éve