59
éve
Magyar kategória
197
éve
1829 – Megszületett Kamermayer Károly, aki Budapest első polgármestere volt.
Kamermayer Károly előbb Buda, majd Pest szolgálatába lépett, a közigazgatásban tevékenykedett. 1861-ben Buda főjegyzője, 1867-ben Pest város tanácsnoka lett. Nagy érdemei vannak a városegyesítés tervének kidolgozásában. 1873-ban, az egyesített Budapest megszületésekor a népszerű várospolitikust nagy többséggel polgármesterré választották. Hivatalát 1873-tól 1896-ig látta el, mert további három terminusban is újraválasztották. 23 évi polgármestersége alatt indult meg Budapest világvárossá fejlődése. Nevéhez fűződik a magyar nyelvű közigazgatás megteremtése, a kerületi előljáróságok kialakítása. Működése idején épült az Andrássy út, a Nagykörút, a Ferenc József híd, a Déli Összekötő vasúti híd, a Parlament, a Mátyás- templom, több kultúrális létesítmény és a Nagycsarnok a Fővám téren. Kiépült az út-, víz- és csatornahálózat, megvalósult a szemétszállítás is. Több mutatása
129
éve
1897 – 18 évvel doktorálása után orvosdoktorrá avatták szentgyörgyi gróf Hugonnai Vilmát, az első magyar orvosnőt.
A magyarországi törvények 1895-ben királyi rendelettel történő megváltoztatása következtében – nők is folytathatnak egyetemi tanulmányokat Magyarországon – elfogadták Zürichben szerzett orvosi diplomáját. 1896. február 10.-én, kérvényezte másodszorra és ez 1897. május 14.-én meg is történt.Hugonnay Vilma grófi család ötödik gyermekeként született. Két házasságából két gyermeke született. Mivel 1869-től kezdve a zürichi egyetemen már nők is tanulhattak, 1872-ben - családja beleegyezésével - beiratkozott, és 1879-ben orvosi diplomát szerzett. 1880-ban hazatért, de diplomáját külön kérelme ellenére sem fogadták el, így sokáig csak bábaként tevékenykedett a világhírű szülész-nőgyógyász, dr. Tauffer Vilmos professzor mellett. Szülésznői munkája mellett ismeretterjesztő és felvilágosító jellegű könyveket kezdett írni. 1897-ben végül Magyarországon is orvosdoktorrá avatták, és ezt követően oktatással foglalkozott. Az 1907-ben megjelent, elsősorban női és gyermekbetegségekkel, valamint a szülészettel és gyermekápolással foglalkozó, "A nő mint háziorvos" című könyvét sokáig az egészségápolás kézikönyvének tekintették. Az Országos Nőképző Egyesületben tevékenykedett, hatékonyan küzdött a nők oktatásáért és a nemüknek megfelelő foglalkoztatásért. Több mutatása
114
éve
1912 – Megszületett Hegedüs Géza író, újságíró, költő, kritikus, tanár, dramaturg.
Budapest, 1912. május 14. – Budapest, 1999. április 9.1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből is lediplomázott. Dolgozott dramaturgként, újságíróként, lapszerkesztőként is, tanított színház- és drámatörténetet, verstant. Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel. Évtizedekig tanított a Színművészeti Főiskolán.Elsősorban történelmi regényeket, drámákat írt. Több mutatása
101
éve
1925 – Megszületett Nemeskürty István, Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, nyugállományú dandár-tábornok.
Irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár. Több mutatása
100
éve
95
éve
1931 – Megszületett Huszárik Zoltán magyar filmrendező (Szindbád).
Domonyban született. Csontváry; Koplalóművész; Holnap lesz fácán; Capriccio; Groteszk
93
éve
1933 – Megszületett Kovács László magyar-amerikai operatőr (Szelíd motorosok, Szellemírtók).
Dennis Hopper filmje, a Szelíd motorosok hozta meg számára az ismertséget 1969-ben. Számos filmben dolgozott utána is, többek között az Öt könnyű darab, a New York, New York, a Papírhold, a Szellemirtók, a Ruby Cairo és a Szabadítsátok ki Willyt! 2.. 2002-ben meghívták a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijébe. Több mutatása
93
éve
1933 – Megszületett Bácskai Lauró István filmrendező (Keménykalap és krumpliorr).
A Balázs Béla Stúdió alapító tagja volt, majd a Mafilm rendezője, 1989-től a Lauron Kft. ügyvezető igazgatója, számos játékfilmet és tv-filmet rendezett. Az 1975-ben készült "Keménykalap és krumpliorr" című filmjéért elnyerte a Tv-s Világfesztivál nagydíját. Több mutatása
83
éve