64
éve
Magyar kategória
42
éve
1984 – Meghalt Vén Emil Munkácsy-díjas festőművész (Halászfalu, Toulon, Picasso, Csendélet kerámiákkal).
Budapesten 82 éves korában halt meg. Származásával magyarázható képeinek mediterrán derűje, színvilágának tüzes ragyogása. 1902-ben született Fiuméban Vén Kálmán és Scipione Concetta Mária gyermekeként. "Emilio", ahogy becézték (majd ez lett későbbi művészi megszólítása is), Triestben végezte alsófokú iskoláit, 1915-ben került a család Budapestre. 1917-ben az Iparrajziskolába járt, 1918-ban fényképész-tanoncnak szerződött, 1922-ben szerzett segédlevelet. 1919-ben Uitz Béla Proletár Képzőművészeti Műhelye, majd 1921-től a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. Először Benkhard Ágost, majd Rudnay Gyula volt a mestere, Barcsay Jenővel, Hincz Gyulával és Istókovits Kálmánnal dolgozott egy műteremben. 1925-től a makói művésztelepet vezette Rudnay Gyula megbízásából. Makón ismerkedett meg József Attilával és Juhász Gyulával, 1927-ben itt telepedett le. Az 1930-as években Itáliában, Dalmáciában, Magyarországon, Spanyolországban és Franciaországban tartózkodott Picasso, Hemingway, Pablo Casals, József Attila és Juhász Gyula társaságában. Krúdy Gyulát és Thomas Mannt is kedvelte, kifejező portrét festett valamennyikükről, ahogy családtagjairól, továbbá Dutka Ákosról és Lyka Károlyról is. 1933-ban Hódmezővásárhelyre költözött, ahol barátságot kötött Kohán Györggyel. 1934-ben a Tornyai Társaság megalapításában vett részt. 1937-ben Pécelre, majd Örkénybe költözött, 1940-ben telepedett le véglegesen Budafokon. 1948-tól 1962-ig a KPVDSZ Képzőművészeti Szabadiskolájának tanára, közben 1948. és 1955. között az Iparművészeti Főiskola alakrajz tanára is volt. 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1972-ben a Munka Érdemrenddel tüntették ki. 1965-ben Franciaországba utazott, és kiállítást rendezett Toulonban, 1973-ban Makón és Hódmezővásárhelyen. 1974-ben a Marosmenti Művésztelep munkájában vett részt. 1984-ben a könyvhéten dedikálta Losonci Miklós róla írt könyvét. A budafoki temetőben helyezték végső nyugalomra. Pató Róza szobrászművész készítette a síremlékét. 2002-ben, születése 100. évfordulóján Budafokon felavatták portrészobrát, amelyet Huber József alkotott. Vén Emil számos művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemény. Több mutatása
5
éve
2021 – Meghalt Ráday Mihály, Kossuth-, és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke.
Édesapja: Ráday Imre színművész (1905-1983), édesanyja Ferda Manyi divattervező, festőművész (1904-1964).Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr, később a rendező szakát. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. Operatőrként számos filmben dolgozott, talán a legismertebb a Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat.Nevéhez fűződik az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni című városvédő tévéműsor, amelynek operatőre is volt. Megszervezte a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. Több mutatása
3
éve
2023 – Meghalt Lator László, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas költő, esztéta, műfordító, irodalomtörténész.
A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
63
éve
1963 – A Hunnia Filmstúdióban befejezték a Fotó Háber című bűnügyi játékfilm forgatását.
A főszereplő Ruttkai Éva, a rendező Várkonyi Zoltán.
53
éve
1973 – Megszületett Bozsó Péter színész, szinkronszínész, aki Stan hangja volt a South Park sorozatban.
Leghíresebb szinkron szerepei a Dragon Ball Z-ben és Dragon Ball GT-ben Vegita és a South Park c. sorozatban Stan.
39
éve
1987 – Elhunyt Szűcs Sándor szakaszvezető, akit 14-dikként tüntettek ki Magyar Arany Vitézségi Éremmel.
Nevelőapja az első világháború után Magyarországon maradt orosz hadifogoly volt, így oroszul is megtanult. A gyorshadtest előnyomulása során 1941 októberében a Dnyeper túlpartját fel kellett deríteni. Szűcs egy raj élén átkelt a folyón. Hét kilométerrel az ellenség háta mögé került, ahol egy tábori őrs felfedezte. A ködös időben orosz tudását felhasználva megtévesztette őket. Három napig voltak az ellenség háta mögött, és fontos adatokat gyűjtött, majd veszteség nélkül visszatért saját egységeihez. Bevonulása előtt, majd leszerelése után a MÁV-nál dolgozott. Medgyesegyházi (Békés megye) nyughelye a Nemzeti sírkert védettségét élvezi. Több mutatása
474
éve
1552 – Bécsben megszületett I. Rudolf magyar király, akit a politikánál jobban érdekelt az asztrológia.
II. Rudolf néven német-római császár és cseh király. A politika helyett az asztrológia, az alkímia és a művészetek érdekelték. Prágai udvarában tette legfontosabb csillagászati felfedezéseit Johannes Kepler. I. Miksa magyar király (II. Miksa néven német-római császár és cseh király) és Mária spanyol hercegnő fiaként 1563-tól 1571-ig nagybátyja, II. Fülöp spanyol király udvarában nevelkedett. 1572. szeptember 8-án koronázták magyar királlyá Pozsonyban, 1575-ben cseh és római királlyá, 1576-ban pedig német-római császárrá. 1583-tól a prágai Hradzsinban élt, ahová áttette a birodalom kormányzati székhelyét is. Fokozatosan romlott az elmeállapota, gyűlölték a rokonai és összeesküvéseket szőttek ellene. Szembe kellett néznie a birodalmat fenyegető törökökkel és a vallási megosztottsággal. 1606-ban a Bocskai István vezette felkelők a bécsi béke megkötésére kényszerítették, amelyben le kellett mondania Erdélyről, biztosítania kellett a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és megerősítenie a rendi alkotmányt Magyarországon. 1608-ban II. Mátyásnak részben sikerült kiszorítania a hatalomból az osztrák, a magyar és a morva rendek segítségével. Minden tényleges hatalomtól megfosztva, bezárkózva élt a Hradzsinban, ahová meghívta a kor neves művészeit és tudósait. Korának legnagyobb műgyűjtője volt. 1612. január 20-án halt meg, a prágai Szent Vitus-székesegyházban temették el. Több mutatása
292
éve
1734 – Megszületett Csapó József orvos, botanikus, az egyik első magyar nyelvű gyermekgyógyászati szakkönyv írója.
Könyvének címe Kisgyermekek ispitálja, a könyv 1771-ben, Nagykárolyban jelent meg. Más munkái: Új füves és virágos magyar kert, Orvosi Könyvet betegeskedő, szegény sorsú emberek számára.Csapó orvostársának, Weszprémi Istvánnak (1723-1799) már korábban, 1760-ban, Kolozsváron megjelent "A kisded gyermekeknek nevelésekről való rövid oktatás" című, magyar nyelvű gyermekgyógyászati munka. Több mutatása
176
éve