119
éve
Magyar kategória
93
éve
1933 – Gömbös Gyula miniszterelnök elhatárolta a kormány politikáját a nemzetszocialista mozgalmaktól.
A költségvetési vita sorántörtént az elhatárolódás a Magyarországon jelentkező mozgalmaktól. Szorgalmazta az Ausztriával való szorosabb kapcsolatlétesítést, de a perszonálunió lehetőségét kizárta. A királykérdés megoldását nem tartotta időszerűnek. A pécsi hadapródiskolában végzett, ahol 1905-ben tisztté avatták, majd a zágrábi 25. honvédezredben szolgált. 1911-től Budapesten felsőbb tiszti tanfolyamot, 1912. és 1914. között a bécsi Hadiiskolát végezte el. A XIII. (zágrábi) hadtest vezérkari osztályára került, az I. világháborúban a szerbiai fronton, majd a Kárpátokban harcolt. 1916. júniusában megsebesült, felgyógyulása után a Honvédelmi Minisztériumba helyezték. 1917-ben kinevezték a hadsereg hadtápügyi főnökének. 1918. novemberében az új magyar Hadügyminisztériumban szolgálattételre jelentkezett, előbb katonai attasé lett, majd a hadműveleti osztály balkáni csoportjának vezetője. Bekapcsolódott a gróf Károlyi Mihály vezette új rendszer megdöntésére indított szervezkedésekbe, és 1919. januárjában belépett a Magyar Országos Véderő Egyesületbe (MOVE), amelynek elnökévé választották. Eltávolították a Hadügyminisztériumból, és csapatszolgálatra rendelték Nagykanizsára, így nyugdíjaztatta magát. 1919. februárjában az internálás elől Bécsbe menekült, és a Tanácsköztársaság kikiáltása után bekapcsolódott az Antibolsevista Comité tevékenységébe. Kapcsolatba került az aradi, majd a szegedi ellenforradalmi kormánnyal, amelynek hadügyi államtitkára lett. 1919. augusztus végén tért vissza Budapestre, ahol kinevezték a hadsereg tanulmányi és propagandabizottságának vezetőjévé. 1920. elején ismét belevetette magát a politikai életbe, a MOVE szervezésével foglalkozott. A Kisgazdapárt programjával a törökszentmiklósi választókerület képviselője, majd a fajvédők vezére és az úgynevezett szabad királyválasztók egyik vezető egyénisége lett. Követelte egy diktatórikus rendszer megteremtését, zsidóellenes intézkedéseket, valamint könyörtelen leszámolást a forradalmárokkal és a sajtóval. 1921. őszén Nyugat-Magyarország kormánybiztosa és az ottani fegyveres ellenállás egyik vezetője volt. Habsburg- és forradalomellenességével a kormányzó kormányképes politikusnak tartotta. 1922. februárjában az Egységes Párt ügyvezető elnökévé választották. 1922-ben és 1926-ban Abádszalókon szerzett képviselői mandátumot. 1923. augusztusában - ellentétei miatt gróf Bethlen István miniszterelnökkel - kilépett az Egységes Pártból és megalakította a szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt). 1928. szeptemberében - a bethleni konszolidáció következményeként - feloszlatta pártját, és visszatért az Egységes Pártba. Ezután Horthy Miklós kormányzó honvédelmi minisztériumi államtitkárrá, 1929. októberében honvédelmi miniszterré nevezte ki, majd szolgálaton kívüli tábornokká léptették elő, és vitézzé avatták. Katonai büntetőjogi reformot hajtott végre, megvalósította a rokkanttörvényt, és a hadsereg megfelelő színvonalának érdekében rendezte a tisztek fizetését. 1931-ben ismét Abádszalók képviselőjévé választották. A gróf Károlyi-kormány lemondása után, 1932. 09. 29-én Horthy Miklós megbízta a kormányalakítással. Megtartotta magának a honvédelmi tárcát, rövid ideig a külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. 1932-től az általa alapított Nemzeti Egység Pártnak is a vezére volt. 1932. 10. 25-én meghirdette 95 pontból álló "Nemzeti Munkatervét", amelynek célja egy diktatórikus rendszer kialakítása volt. Nem sikerült ugyan olasz-német mintára átalakítania a magyar rendszert, de színezetét a fasizmus irányában módosította. Revízióra irányuló külpolitikát folytatott, Magyarországot a német-olasz tengely középpontjába akarta állítani. Terveiből - a konzervatív körök, a baloldal ellenállása és Gömbös egyre súlyosbodó vesebaja miatt - alig valósult meg valami. Betegszabadsága alatt, 1936. májusától Darányi Kálmán helyettesítette. Egy müncheni klinikán halt meg október elején. Több mutatása
86
éve
85
éve
1941 – Megszületett Haumann Péter, Kossuth-díjas színész, rendező, a Hallhatatlanok társulatának örökös tagja (Indul a bakterház, Hókuszpók).
A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Pályafutását 1963-ban a debreceni Csokonai Színháznál kezdte, majd tagja volt a pécsi Nemzeti Színháznak, a 25. Színháznak, a József Attila és a Madách Színháznak, 1988-tól a Nemzeti Színháznál dolgozott. Szerepeiből: Percsihin (Gorkij: Kispolgárok), Arturo Ui (Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!), Szókratész (Platón: Szókratész védőbeszéde), Doolittle (Shaw: Pygmalion), Miska (Kálmán: Csárdáskirálynő), Tus Gastrofar George (Eliot-Webber: Macskák), Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága), filmjeiből: Pesti háztetők, Régi idők mozija, Indul a bakterház, Egészséges erotika, Szürkület, Charlie nénje, Keménykalap és krumpliorr, szinkronszerepei: Safranek (Macskafogó), Hókuszpók (Hupikék törpikék). Több mutatása
83
éve
1943 – Megszületett Kóbor "Mecky" János, Kossuth-díjas énekes, zeneszerző és gitáros, az Omega együttes tagja.
Budapesten született. Liszt Ferenc-díjas. Tanulmányait a BME Építészmérnöki Karán végezte. 1962-től az Omega együttes gitárosa, majd énekese volt. Társalapítója az Omega Gmk-nak, hangmérnöke az Omega Stúdiónak, rovatvezetője a "Mikrovilág" és a "Polip" című magazinoknak. 1970-ben az Omega együttessel elnyerték a tokiói Yamaha fesztivál fődíját a "Gyöngyhajú lány" című számukkal. 1978-ban Pepita Oroszlán- és Bellaphon aranylemez-díjat kaptak. Több mutatása
81
éve
1945 – Megszületett Fodor Ákos költő, műfordító, a magyar haiku egyik mestere.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónáldolgozott. 1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel. Drámákat, verseket és opera és egyéb dalszövegeket fordított, verseket és haikukat, vagyis egészen rövid verseket írt. 2015-ben hunyt el. Több mutatása
71
éve
1955 – Szilárd Leó és Fermi megkapta az atomreaktor szabadalmi elismerését.
A szabadalmat az amerikai kormány jelképes egy dollárért megvásárolta. Szilárd Leó 1919-ben emigrált, majd a berlini Műegyetemen kezdett atomfizikával és thermodinamikával foglalkozni. Németországban több szabadalmat is beadott, ezek közül a legjelentősebb az Einsteinnel közös találmány: egy hűtőfolyadékok áramoltatására alkalmas mágneses szivattyú; az atomreaktorok hűtőrendszerében ma is ezen az elven működő szivattyúkat használnak. Hitler hatalomra jutásakor Szilárd Angliába költözött, ahol az atomenergia gyakorlati felhasználhatóságát kezdte kutatni. Amerikában kezdték el vezetésével az atommáglya építését, és mikor világossá vált, hogy az atomfegyverek működőképesek, az amerikai elnöknél határozottan ellenezte az emberek elleni bevetést, de sajnos nem sikerült megakadályozni, hogy Japánra ledobják az atombombát. A háború után biológiai, valamint biofizikai témákkal kezdett foglalkozni, a molekuláris biológia egyik megalapozójának is tekintik; sugárkezeléssel saját magát is sikeresen kigyógyította daganatos betegségéből. Szerteágazó zsenialitása ellenére ő sem értett mindenhez: autót vezetni például nem tudott. Halála után a Holdon krátert neveztek el róla. Több mutatása
64
éve
1962 – Megszületett Krausz Ferenc, Németországban élő és kutató Nobel-díjas fizikus, az "elektronok lesifotósa".
Móron született, rendelkezik osztrák állampolgársággal is. Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja, az MTA külső tagja, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója. 2023-ban Pierre Agostini és Anne L’Huillier kutatókkal megosztva fizikai Nobel-díjat kapott az általa kifejlesztett "attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerekért, melyek lehetővé teszik az elektronok anyagbeli viselkedésének tanulmányozását". Több mutatása
47
éve
39
éve