734
éve
Magyar kategória
109
éve
1917 – Meghalt Mai Manó császári és királyi udvari fényképészmester, szakíró.
Eredeti nevén: May Emánuel
38
éve
1988 – Meghalt Elek Ilona kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok tőrvívó.
Asszonynevein: Schacherer Károlyné, majd Hepp Lászlóné; becenevén: CsibiKétszeres olimpiai bajnok (1936, 1948), hatszoros világbajnok magyar tőrvívó. Testvére: Elek Margitvilágbajnok tőrvívó. Több mutatása
31
éve
1995 – Meghalt Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész.
Borbás Tibor 1965-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd 1965-77 között a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász - rajztanára volt. A kortárs magyar szobrászat egyik legjelentősebb alkotójaként ismerték Magyarországon és a határokon túl is. Kisplasztikát, érmeket és monumentális szobrokat egyaránt készített. Magyarországon közel ötven önálló kiállítást rendezett, de nagysikerrel mutatta be alkotásait külföldön, Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Svájcban és Belgiumban is. Az ő munkája például az ország első köztéri Nagy Imre szobra Békéscsaba belvárosában, Kossuth szobra Mezőtúron, Széchenyi szobra Kaposvárott. Ugyancsak ő készítette a Tamásiban felállított Gyászoló anyát, illetve a balatonfüredi Németh László domborművet. Illyés Gyuláról alkotott szobra a Kárpátaljai Beregszászon áll. Autószerencsétlenségben halt meg. Több mutatása
25
éve
2001 – Meghalt Tassy Klára festő-, képző- és iparművésznő.
Névváltozat: Eigel Istvánné. Férje, Eigel István (1922–2000) festőművész volt.
462
éve
1564 – I. Ferdinánd halála után fia, II. Miksa lett a német-római császár, I. Miksa néven magyar és cseh király.
Ferdinánd - miután Miksa vállalta, hogy megtartja a katolikus hitet - már 1562-ben utódjául választotta. 1566-ban II. Miksa és a katolikus fejedelmek elfogadták a tridenti zsinat határozatait, amelyek a római katolikus hitre vonatkoztak. Ezzel megkezdődött Európában az ellenreformáció. Több mutatása
304
éve
1722 – Megszületett Fellner Jakab német születésű magyar építész.
Eredeti nevén: Fellenthali Fellner Jakab. A klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere volt.
274
éve
1752 – Megszületett Marczibányi István, a művészetek és a tudomány mecénása.
1780-ban a temesi kerület tartományi biztosává nevezték ki, egyúttal elnyerte a királyi tanácsosi címet is. 1783 és 1786 között Csanád vármegye alispánja volt. Az 1790-1791 évi országgyűlésen a vármegye egyik követeként vett részt. 1779-ben, a porosz háború alkalmával gyalogos és lovas katonákat állított ki, lovakkal, takarmánnyal, és készpénzzel támogatta az államot. 1800-ban I. Ferenc magyar király és osztrák császár udvari tanácsosává nevezte ki. 1817-ben a Nemzeti Múzeum létrehozta a tíz tagú Marczibányi Intézetet, amely évente díjazta a nyelvtudományi munkákat. A róla elnevezett díjat 1944 februárjáig adták ki. Főbb mecénási tevékenysége: A Ludovika Akadémiának 50 000 forint támogatást nyújtott, azzal a kikötéssel, hogy az oktatás magyar nyelven folyjon. Léván piarista gimnáziumot alapított saját pénzéből. Több vármegye szegényebb lakosságát és iskoláit pénzzel támogatta Több mutatása
208
éve
1818 – Meghalt Dugonics András, az első magyar regény, az Etelka írója.
Szegeden halt meg. Szegeden született. 1756-ban piarista szerzetes lett. A nagyszombati egyetemen tanított. Az egyetemmel 1777-ben Budára, majd 1785-ben Pestre költözött, és 1788-ban az egyetem rektora lett. 1808-ban nyugalomba vonult, és visszatért szülővárosába. Első írásai költemények voltak magyar, illetve latin és német nyelven. 1774-ben Trója veszedelme címmel a klasszikus eposzokat dolgozta fel prózában, 1780-ban pedig elkészítette az Odüsszeia első magyar fordítását is, amely Ulissesnek, ama híres és nevezetes görög királynak csudálatos történetei címen jelent meg. 1786-ban fejezte be mindmáig legismertebb munkáját, az Etelkát, az első valódi magyar regényt. A cenzúra csak 1788-ban engedélyezte a mű megjelenését, amely ugyan a honfoglalás korában játszódik, de aktuálpolitikai célzattal, II. József németesítő politikája elleni tiltakozásul íródott. Az Etelka név ebben a műben született, amelyet az ősi hun Etele név női változataként talált ki az író. Az Etelka sikerén felbuzdulva több kalandos regényt is írt. 1794-ben a Jeles történetek című kétkötetes munkájában kiadatta drámáit is, leggyakrabban játszott darabjából, a Bátori Máriából írta meg Erkel Ferenc első operáját 1840-ben. Írói-tanári munkásságának fontos része volt nyelvújítói tevékenysége: új szavakat alkotott, régieket elevenített fel, az irodalmi nyelvbe emelt számos népnyelvi szót és kifejezést. Magyar nyelvű matematikai tankönyvet is kiadott, a számtan, az algebra, a mértan számos műszavát fordította le, neki köszönhetjük például a kör és a derékszög szavakat. Életének utolsó éveiben történetírással és folklórkutatással is foglalkozott, közmondásokat, szólásokat tartalmazó nagyszabású munkája, a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény azonban csak két évvel halála után, 1820-ban jelent meg. Több mutatása
136
éve