Ma Ilona névnapja van

Magyar kategória

113 éve

1913 – Megszületett Kozák László, Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész.

Felesége Lorán Lenke volt. Többek között a Madách színházban és a Vígszínházban játszott. Számos nagysikerű filmben szerepelt, csak néhányat említve: Különös házasság, Körhinta, Légy jó mindhalálig, Puskák és galambok, Mici néni két élete, A tizedes meg a többiek, A veréb is madár, Csak semmi pánik, Hamis a baba. Több mutatása

Teljes esemény 0

1913. 05. 20. Született Film/Média Magyar Színház

89 éve

1937 – Megszületett Végvári Tamás színész (Al Pacino, Harrison Ford és David Attenborough magyar hangja.)

Budapesten született. Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész. Közel 40 éves pályája során a pécsi Nemzeti, a veszprémi Petőfi, a szegedi Nemzeti, a Thália, a budapesti Nemzeti, a Katona József és az Örkény Színház társulatának tagjaként számtalan gondosan formált, nagy hatású alakítás fűződik nevéhez. Főbb szerepei voltak Shakespeare Hamlet-jének címszerepe, Csehov Három nővér című darabjában Prozorov, Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című művéből a Színész, Tábori György Mein Kapf című darabjában Herzl, Kusán Galócza című művéből Galócza, Csehov Sirály című darabjából Szorin. Utolsó szerepe az Örkény István Színházban a színház névadójának Macskajáték című művében Csermlényi Viktor. Mintegy száz filmben és tévéjátékban játszott. Kilakoltatás; Zuhanás közben; Szerencsés Dániel; Hatásvadászok; A transzport; Átmenő forgalom; Anna Frank naplója, 6:3 avagy játszd újra Tutti. Az egyik legszebben beszélő magyar színészként hangja ismerősen cseng minden rádióhallgató és televíziónéző fülében. Állando szinkronhangja volt Al Pacinonak, Harrison Fordnak és Ben Kingsley-nek is, de hangja több tucat természetfilm narrátoraként is ismerős lehet, ő volt többek közt David Attenborough magyar hangja is, valamint a Némó nyomában c filmben is hallhattuk. Végvári Tamás 1993 és 1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivője volt, majd a Magyar Színészkamarai Egyesület elnökeként tevékenykedett, és vezető szerepet vállalt a Magyar Színházi Társaságnál is. Végvári Tamást az Örkény István Színház és a MASZK Országos Színészegyesület saját halottjának tekintette. Több mutatása

Teljes esemény 0

1937. 05. 20. Született Film/Média Magyar Színház

58 éve

1968 – Megszületett Bősze Ádám zenetörténész, zenei antikvárius.

2008 és 2023 között a Bartók Rádió munkatársa, a Muzsikáló reggel és Muzsikáló délelőtt adásainak műsorvezetője. Moderálta az MTV Hogy volt! műsorát. Rendszeres házigazdája és szakkommentátora volt a New York-i Metropolitan Operaházból és a Bayreuthi Ünnepi Játékok előadásairól élőben adott operaprodukcióknak. Több mutatása

Teljes esemény 0

1968. 05. 20. Született Zene Magyar

231 éve

1795 – Meghalt Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője.

Gróf Forgách Miklósnál, majd Széchényi Ferenc grófnál vállalt titkári állást. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. József híve lett, tőle várt segítséget a hazai feudalizmus ellen. 1786-ban Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. Az 1790–91-ben kibontakozó nemesi-nemzeti mozgalom viszonylag haladóbb szárnyát igyekezett társadalmi-gazdasági reformokra rábírni. Röpirataiban követelte az örökváltságnak és a jobbágyok birtokjogának törvénybe iktatását. Később a francia forradalom eszméi felé fordult. Az adózásról írt munkájában bírálta a feudális alkotmányt. Követelte a nemesség megadóztatását, az összes egyházi javak szekularizációját, a sajtószabadságot, a polgári állam létrehozását. Hangoztatta a jobbágyság művelődési jogát is. 1792-ben a budai királyi kamara titkára lett. 1793-ban a latin nyelvre lefordított jakobinus alkotmányt terjesztette. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság egyik tagját. 1794 augusztusában elfogták, majd halálra ítélték.Budán utca van róla elnevezve. Több mutatása

Teljes esemény 0

1795. 05. 20. Meghalt Történelem Magyar

79 éve

1947 – Meghalt Lénárd Fülöp (Philipp Lenard) Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A Magyar Királyság területén született. Németül teljes nevén: Philipp Eduard Anton (von) Lenard. A bécsi és a budapesti egyetemen fizikát és kémiát hallgatott, majd Heidelbergben és Berlinben matematikát. 1886-ban Heidelbergben doktorált, ez után rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott, majd 1887-től Németországban élt. Katódsugaras kísérleteit 1890-ben, Bonnban kezdte meg, a szabad térbe kivezetett katódsugarak vizsgálatához segédelektródos katódsugárcsövet szerkesztett. Ezért a munkájáért 1896-ban a bécsi egyetemtől Baumgartner-díjat kapott és elnyerte a Royal Society Rumford-díját is. A katódsugarakon kívül a foszforeszencia jelenségének vizsgálatával foglalkozott leginkább. 1901. és 1905. között minden évben jelölték Nobel-díjra, amelyet végül 1905-ben meg is kapott, a fotoelektromos hatásra adott magyarázatáért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért (az ő elmélete volt a Rutherford-féle atommodell alapja). 1922. környékén volt Lénárdnál először megfigyelhető, hogy szembeállította a zsidó fizikát a német fizikával, majd későbbi tudományos műveiben is faji alapon tárgyalt bizonyos kérdéseket. A második világháború hajnalán Lénárd a náci Németország hivatalos és sokat ünnepelt tudósává vált, még a röntgensugarakat is róla nevezték el. A náci Németország bukása után Lénárd egy világtól elzárt, Berlin környéki kis faluban élt haláláig. Több mutatása

Teljes esemény 0

1947. 05. 20. Meghalt Tudomány Magyar