80
éve
Magyar kategória
79
éve
1947 – Megszületett Gór Nagy Mária színművésznő.
Cegléden született. 1984-ben megalapította Magyarországon az első magán színésziskolát, a Gór Nagy Mária Színitanodát. Pályafutását 1969-ben a Nemzeti Színháznál kezdte, 1970. óta a Thália Színház tagja. 1986-ban Thália-emlékgyűrűt kapott. Szerepeiből: Gizus (Tersánszky: Kakuk Marci), Ruth Kelly (Chase: Barátom, Harvey). Ismertebb filmjei: Hamis a baba; A Pogány madonna; Mese habbal; Régi idök focija; Hazai pálya; TV a város szélén. Több mutatása
61
éve
37
éve
1989 – Megszületett Hosszú Katinka háromszoros olimpiai, hétszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok úszónő.
Az első olyan versenyző, aki egy időben tartotta a világcsúcsot mind az öt vegyesúszó számban (200 m, 400 m, rövid pályán: 100 m, 200 m, 400 m). Több mutatása
756
éve
1270 – Meghalt IV. Béla magyar király, aki a tatárjárás után újjáépítette az országot és újjászervezte az államot.
Uralkodása idején befejeződött a betelepedett kunok megkeresztelkedése.
276
éve
1750 – Megszületett Hajnóczy József jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője.
Gróf Forgách Miklósnál, majd Széchényi Ferenc grófnál vállalt titkári állást. Csatlakozott a szabadkőművesekhez. II. József híve lett, tőle várt segítséget a hazai feudalizmus ellen. 1786-ban Szerém vármegye alispánjává nevezték ki. Az 1790–91-ben kibontakozó nemesi-nemzeti mozgalom viszonylag haladóbb szárnyát igyekezett társadalmi-gazdasági reformokra rábírni. Röpirataiban követelte az örökváltságnak és a jobbágyok birtokjogának törvénybe iktatását. Később a francia forradalom eszméi felé fordult. Az adózásról írt munkájában bírálta a feudális alkotmányt. Követelte a nemesség megadóztatását, az összes egyházi javak szekularizációját, a sajtószabadságot, a polgári állam létrehozását. Hangoztatta a jobbágyság művelődési jogát is. 1792-ben a budai királyi kamara titkára lett. 1793-ban a latin nyelvre lefordított jakobinus alkotmányt terjesztette. 1794 tavaszán Martinovics bevonta a jakobinus mozgalomba mint a Szabadság és Egyenlőség Társaság egyik tagját. 1794 augusztusában elfogták, majd halálra ítélték.Budán utca van róla elnevezve. Több mutatása
227
éve
1799 – Megszületett Nagyajtai Kovács István történész, jogász, aki a székelység történetét kutatta és adta közre.
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az Erdélyi Fejedelemség és a székelység múltjára vonatkozó források részletes, rendszeres feltárása, illetve közreadása terén úttörő munkásságot fejtett ki. Több mutatása
204
éve
1822 – Sárosfalván megszületett Bittó István, aki 1874-75-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
1843-ban, jogi tanulmányainak befejezése után Moson vármegye tiszteletbeli, 1845-ben tényleges aljegyzője lett. 1847-től főszolgabíró volt Pozsony vármegyében, 1848-49-ben országgyűlési képviselőként a forradalom kormányát követte Debrecenbe, Szegedre és Aradra. 1849. augusztusában Isztambulba menekült, onnan Franciaországba, majd Nagy-Britanniába ment. 1851. végén amnesztiával tért haza Somogy vármegyei birtokára. 1861-ben és 1865-ben a szigetvári választókerület országgyűlési képviselőjévé választották a Felirati Párt programjával. 1869-ben az abrudbányai választókerületet képviselőjeként Deák-párti programmal jutott be a képviselőházba, amelynek másodelnökévé választották, majd 1870-71-ben első alelnöke és a magyar delegáció elnöke lett. 1871. májusától a Lónyay-kormány igazságügy-minisztere, 1872. szeptemberétől 1874. márciusig a képviselőház elnöke volt, majd március 21-én kinevezték miniszterelnökké. Elfogadtatta a választójog szabályozásáról szóló XXXIII. törvénycikket, amely a választói jogosultságot főként az adóhátralékosok kizárásával csökkentette, és változatlanul érvényben maradt 1918-ig. Kormánya kezdeményezésére megalkotta a parlament az első összeférhetetlenségi törvényt. A Deák-párt és a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt egyesülésének előkészítésében is jelentős szerepet játszott. 1874-től a Mérsékelt Ellenzék, majd az Egyesült Ellenzék programjával került be a képviselőházba. 1884-ben vonult vissza a politikai élettől és a Kisbirtokosok Földhitelintézetének elnöke lett. Ellenzéki magatartása miatt csak 1899-ben lett a főrendiház tagja. A Lipót-rend nagykeresztjét és a valóságos belső titkos tanácsosi címet kapta meg. Több mutatása
157
éve
1869 – Meghalt Füredi Mihály népdal énekes, bariton operaénekes, dalszerző, népdalgyűjtő, színész.
"100 magyar népdal énekhangra zongorakísérettel" címmel Bognár Ignáccal együtt kiadta az első magyar népdalgyűjteményt.
153
éve