105
éve
Magyar kategória
94
éve
1932 – Megszületett Patay László festőművész.
1953-tól állította ki műveit. 1970-től 20 évig a Képzőművészeti Főiskola tanára, tanszékvezetője volt; anatómiát és térábrázolást oktatott. Muráliái, azaz falra, mennyezetre festett képei tették híressé. 1992-ben vonult nyugdíjba. 1994-ben az Európai Akadémia tagja lett. 1996-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Díjai többek közt: Munkácsy-díj, Érdemes Művész, Nívódíj, Pro Ecclesia et Pontifice – utóbbi II. János Pál pápától. Muráliái többek közt: Országház, Nándorfehérvári terem, Rákóczi; Gyula, Belvárosi templom; Ráckeve, Plébániatemplom; Szeged, Dóm kupola. Több mutatása
94
éve
1932 – Megszületett Mahrer Emil, Balázs Béla-díjas film- és televíziórendező, az első 25 Formula1-es Magyar Nagydíj főrendezője, a Szerencsekerék vetélkedő rendezője.
2004-től a Magyar Televízió örökös tagja. 1956. október 1-től a Magyar Rádió, 1957-ben Zsurzs Éva asszistenseként került a Magyar Televízióba. 1962-től a televízió agitációs és propaganda osztályán dolgozott. 1968-1972 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, film- és televíziórendező szakon. 1983-tól vezető rendező, 1991-től főrendező. 1995-ben nyugdíjas lett, 2004-ig aktívan dolgozott. Más sportrendezvények mellett, 1986-2001 között valamennyi magyarországi Formula-1-es futam főrendezője, ezen kívül részt vett a Hungaroring versenypálya tévés arculatának kialakításában is. Több mutatása
85
éve
83
éve
1943 – Megszületett Fodor Géza dramaturg, esztéta, egyetemi docens.
Kutatási területe a színház- és drámaesztétika volt. Kortárs magyar drámák (pl. Halleluja, Csirkefej) színpadra segítését, dramaturgiai gondozását végezte. Több mutatása
74
éve
1952 – Megszületett Sopsits Árpád, Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró (Céllövölde, A martfűi rém).
A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának népművelés-könyvtár szakán, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán tanult Makk Károly osztályában. A Mafilm forgatókönyvírója, később rendezője volt, dolgozott többek között az Új Színházban, a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban. Háromszor is díjat vehetett át a Magyar Filmszemlén (1990, 1993, 2001). 2017-ben a Magyar Filmhéten elnyerte a legjobb rendező díját. Magyar Filmakadémia tagjai közé választották. Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült. Nevéhez fűződik a Video Blues (1992), a Félelem és reszketés (1994), a Rítus (1995), a Derengő (1996), a Légyfogó (1998), A negatív ember (1998), a Torzók (2001), a Ritmusok (2004), a Forgás (2006), a Kilengések (2006) és A hetedik kör (2008) is. A martfűi rém című, valós eseményeket feldolgozó pszichothrilleréből sorozat is készült. Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023-ban mutatták be. Több mutatása
69
éve
1100
éve
926 – A Sankt Gallen-i kaland.
A magyar csapatok Sankt Gallenbe, Dél-Németország legnagyobb bencés monostorába mentek, hogy visszaszerezzék a tőlük korábban elrabolt kincseket. Ezt követően az Atlanti-óceánig nyomultak. Az események központi figurája Heribald barát, aki nem menekült el a magyarok jövetelének hírére, hanem bevárta őket. A kalandozók megkímélték az életét és együtt mulatozhatott velük. Az ő leírásából tudhatunk meg többet a magyarok akkori szokásairól. Néhány történetíró ezeket az utazásokat nevezi a "magyarok kalandozásainak". Több mutatása
249
éve
1777 – Meghalt Klimo György, Pécsi püspök, az első nyilvános magyarországi könyvtár megalapítója.
Könyvgyűjtő, a tudomány és irodalom pártfogója. Papi pályafutásának csúcsaként, 1751. július 31-én Mária Terézia püspöki méltósággal ruházta fel. Egyetemalapítási szándékának maradandó eredménye lett a tettyei papírmalom és az Engel-féle nyomda létesítése, egy csillagvizsgáló kialakítása, valamint a máig nevét viselő magyarországi első nagy nyilvános könyvtár létrehozása.A püspöki palotában lévő Pécsi Püspöki Könyvtárat tette nyilvánossá 1764-ben. Eredeti tervei szerint egyetemi könyvtárnak alakította ki, mert azt remélte, hogy valamikor újra egyetem létesülhet Pécsett, így abban nem csak vallási könyvek, hanem minden tudományág kötetei megtaláhatók voltak. A könyvtárat 15 ezer kötettel gyarapította, sok, a magyar történelemre vonatkozó oklevelet szerzett meg, numizmatikai gyűjteményt is létesített a könyvtár mellett. A nyilvánossá tett gyűjteményt kölcsönző könyvtárnak alakította ki, amelynek köteteit diákok, a város polgárai ingyenesen használhatták meghatározott napokon.A könyvtár legnevesebb olvasója Mária Terézia királynő volt, aki Kaunitz kancellár közvetítésével kölcsönzött ki könyveket. Több mutatása
62
éve