50
éve
Magyar kategória
26
éve
2000 – Meghalt Báthory Júlia, Munkácsy- és Magyar Örökség díjas üvegművész, a magyar üvegművész-képzés megteremtője.
Francia néven: Juliette de Bathory. 1932-től 1939-ig Párizsban élt, a párizsi “Őszi Szalon” tagja és állandó kiállítója, 1938-ban Párizs város meghívott kiállító művésze volt. Párizsi stúdiója a La Girouette – Szélkakas – nevet viselte. A Bauhaus és az art déco ötvözésével kialakított egyéni stílusának jellemzői a színtelen, átlátszó, illetve foncsorozott síküveg alkalmazása, valamint a csiszolással létrehozott matt és fényes felületek váltakozása. Tárgyai többségükben enteriőr darabok. A húszas-harmincas években az elsők között alkalmazta a homokfúvás technikáját. 1949-ben kidolgozta egy üvegtervező és tanárképző szak koncepcióját az Iparművészeti Főiskolán, 1952-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban létrehozta az üveg tanszakot. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, 1952-től a MAOE, 1993-tól a MKISZ tagja, és a Széchenyi Irodalmi Akadémia valamint a Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Több mutatása
19
éve
2007 – Meghalt Pertis Jenő Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zongoraművész.
Pertis Pali cigányprímás fia.
9
éve
127
éve
1899 – Létrejött a Ferencváros Torna Club, az FTC.
Néhány lelkes ferencvárosi fiatal alapította az egyesületet a mai Bakáts téren. Az FTC első elnöke dr. Springer Ferenc volt.
406
éve
1620 – Megszületett Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, költő, politikus, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja.
Horvátul: Nikola Zrinski. Korának leggazdagabb magyar főura, költő és nemzetközi politikus volt. Korán árvaságra jutott, ezért öccsével együtt Pázmány Péter és Sennyei István gyámsága alá kerültek. 1628. és 1634. között a grazi, bécsi és nagyszombati jezsuita kollégiumban tanult, 1636-ban itáliai utazást tett, amelynek során VIII. Orbán pápa is fogadta Rómában. 1641-ben megosztoztak öccsével a családi vagyonon, Zrínyi Miklósnak a muraközi, Péternek a tengermelléki rész jutott. 1642-től 1644-ig harcolt a harmincéves háborúban a svédek ellen Morvaországban és Sziléziában, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen a Felvidéken. 1645-től Zala vármegye főispánja, 1646-ban generális lett, 1647-ben bánná nevezték ki. 1648-ban készült el fő költői műve, a "Szigeti veszedelem", amelyben dédapja hősies helytállását énekelte meg. 1646-ban írta a "Tábori kis trakta", 1650. és 1653. között a "Vitéz hadnagy" című művét. Mivel Bécs nem támogatta politikai elképzeléseit, Velencével és Firenzével épített ki kapcsolatokat. 1660-63-ban "Az török Afium ellen való orvosság" című művét írta meg. 1661. nyarán megkezdte a Muraköz védelmét szolgáló Újzrínyivár építését a bécsi udvar tiltakozása ellenére, 1662-ban gróf R. Montecuccoli császári hadvezért támadta vitairataiban katonai sikertelenségei miatt. 1663-ban elkészítette politikai végrendeletét irodalmi levél formájában, ekkor már külföldön is ismert, nagy tekintélyű hadvezérnek és politikusnak számított. Kinevezték a török ellen harcoló csapatok főparancsnokává, sikeresen harcolt a Duna és Mura mentén, azonban a vele szemben egyre bizalmatlanabb bécsi udvar leváltotta tisztségéről. 1664. januárjában ennek ellenére megindította téli hadjáratait, átmenetileg sikerült elfoglalnia Babócsát, Berzencét, Szigetvárt és Pécset, majd a törökök számára rendkívüli fontosságú eszéki hidat is felgyújtotta, elfoglalta Segesdet. Április végén megkezdte Kanizsa ostromát, amelyhez nem kapott segítséget, így júniusban kénytelen volt visszavonulni. Közben a török fősereg hozzákezdett Újzrínyivár ostromához, amelynek elfoglalását és felrobbantását az ide felvonult Montecuccoli tétlenül nézte végig. A vasvári béke után világosan látta, hogy a magyar rendiség addig elért vívmányait csak a belső erők rendezésével és a szomszédos országok támogatásával lehet megvédeni a bécsi udvar támadásaival szemben, ezért az összeesküvési terveket szövögető rendi vezetőket is próbálta ebben az irányban befolyásolni. Eközben halt meg máig tisztázatlan körülmények között: vadászat alkalmával egy sebesült vadkan áldozatául esett a Csáktornya melletti erdőben. A magyar barokk költészet és próza egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Több mutatása
141
éve
1885 – Megszületett Medgyaszay Vilma, Kossuth-díjas színésznő, kiváló művész.
Eredeti nevén: Stand, Aradon született.
130
éve
1896 – Budapesten Ferenc József jelenlétében felavatták a földalatti vasutat, a "kisföldalattit".
A világ első földalatti vasútja Angliában, Londonban nyílt meg 1863. január 10-én. A budapesti volt az európai kontinensen az első. Valamint Európában az első olyan földalatti vasút volt, amihez nem tartozott külön mozdony, hanem az első kocsiban volt egyben a motor is, a londonit külön gőzmozdony mozgatta. A "kisföldalatti" az államalapítás 1000. évfordulója tiszteletére készült el, és épp a Millennium évében adták át Budapest polgárainak. A földalatti és az Andrássy út egy része megkapta "a Világörökség része" kitüntető címet. Több mutatása
90
éve
88
éve