10
éve
Magyar kategória
6
éve
2020 – Meghalt Najmányi László, író, díszlettervező, színház- és filmrendező, zenész, képző- és performansz művész.
Díszlettervező, színház- és filmrendező. A '70-es évek avantgárd művészvilágának jelentős alakja, a kommunista blokk első punkegyüttese, a Spions egyik alapítója. Az Internetto, majd az Index újságírója. 1979-től 1996-ig külföldön, 4 kontinensen, 12 országban élt. Több mutatása
2020. 06. 28. Meghalt Film/Média Irodalom Zene Alkotás Magyar Színház
35
éve
570
éve
1456 – A pápa elrendelte a déli harangozást.
A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-i, nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a Magyar Királyság déli kapujának tartott végvárat Hunyadi János megvédte a muszlimok támadásától. III. Kallixtus pápa "Imabullá"-jában rendelte el a déli harangozást és a győzelemért esdeklő imát, miután Európa uralkodóinak közömbössége miatt nem tudott keresztes hadjáratot szervezni a mindinkább előrenyomuló török ellen. Elrendelte, hogy minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak". 1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg. Több mutatása
118
éve
1908 – Megszületett Szekula Mária festő, szobrász, barlangkutató, aki a Szemlő-hegyi barlangban először jutott át a "Tű foka" nevű átjárón.
Kessler Hubert barlangkutató első felesége. A Szemlő-hegyi-barlang feltárásakor, 1930. szeptember 28-án, mivel vékony volt ő jutott át először a "Tű fokán" és fedezte fel a Hosszú-folyosó folytatását.Szobrászként főként emberfejeket, alakokat mintázott, és készített kisplasztikákat. Férjéről a Kessler Hubert Emlékházban látható bronz fej maradt meg, Kadić Ottokárról készített egy 24 centiméterszer 20 centiméteres plakettet, amelynek a bronz öntvénye a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, az agyag változata pedig a Barlangtani Intézet egy-egy helyiségét díszíti. Ő készítette a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1962-ben alapított, 90 milliméter átmérőjű, Herman Ottó-érmét, a Kadić Ottokár-érmét, és a Vass Imre-érmét.Festményein gyakran ábrázolt állatokat, tájképeket, megmaradt képei zömmel az Alpok szikláit, csúcsait, Erdély fenyvessel díszített hegyeit, valamint a Domica vizes szakaszát ábrázolják. Foglalkozott vasmegmunkálással is: ő készítette a házuk kapuját és a szobájuk csillárját is. Az alkotásait 1951 februárjában egy XI. kerületi képzőművészeti kiállításon, majd 1952-ben az Ernst Múzeumban állították ki.A Szemlő-hegyi barlangban termet neveztek el róla, melyet emléktábla jelez. Több mutatása
115
éve
1911 – Megszületett Kertész Sándor színész, rendező, színházigazgató.
1929-ben lépett színi pályára. A háború idején munkaszolgálatos, majd hadifogoly volt, a foksáni fogolytáborban tábori színházat szervezett. Kezdetben táncoskomikus, később drámai szerepeket alakított. 1957-ben családjával elhagyta Magyarországot, 1958-ban megalapította a torontói magyar színházat, melynek színház igazgatója, színésze, dramaturgja volt nyugalomba vonulásáig (1988). A magyar kultúra terjesztéséért magas kanadai kormánykitüntetésben részesült. A magyar kormánytól megkapta a Pro Cultura Hungarica emlékérmet. Több mutatása
112
éve
1914 – Megszületett Rafael Jeroným Kubelík cseh-magyar származású karmester, hegedűművész, zeneszerző.
Apja elismert hegedűművész, Jan Kubelík, anyja magyar származású, Marianne Csáky-Széll grófnő volt. Érzékeny művész, idealista zenész volt. Karmesterként a zenészeket sosem utasította, "kedves barátaim"-nak szólította őket. Karrierje szépen ívelt felfelé Csehországban 1948-ig, amikor a kommunista uralom elől nyugatra költözött. Hazájától távol is szép karriert futott be, vezette a londoni Covent Garden, és a New York-i Metropolitan Operaházat is, 18 éven keresztül volt a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának zeneigazgatója Münchenben. Számos lemezfelvételt készített, jól ismert zenekari műveket és operákat rögzített. Páratlan zenei memóriája volt, saját magát elsősorban muzsikusnak, nem pedig dirigensnek vallotta. Több mutatása
102
éve
94
éve
1932 – Megszületett Deim Pál, Kossuth-díjas festőművész, a magyar neoavantgard kiemelkedő alakja.
A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kiváló művész. Művészete a konstruktív-szürrealista hagyományaiból indul ki. Képei láthatóak többek között a Magyar nemzeti Galériában és a bécsi Albertinában is. Több mutatása
87
éve