949
éve
Magyar kategória
112
éve
1914 – Meghalt báró Fejérváry Géza miniszterelnök, gyalogsági tábornok.
Bécsben 81 éves korában halt meg. 1905-ben Ferenc József nevezte ki a "darabontkormány" élére. 1851-ben végzett a bécsújhelyi katonai akadémián, ahol hadnaggyá avatták, majd 1852-ben főhadnagy lett. A Hadiiskola elvégzése után, 1857-től a vezérkarnál teljesített szolgálatot. 1859-től kapitányként az olasz-francia-piemonti háborúban vett részt, ahol a solferinói ütközetben kitüntette magát, 1860-ban kamarási méltóságot kapott, 1862-ben osztrák bárói rangra emelték. 1864-ben a Dánia elleni háborúban harcolt, 1865-től őrnagy és Ferenc József szárnysegédje, 1868-tól alezredes és a 32. gyalogezred, majd a 72. tartalékos ezred parancsnoka volt. 1872-ben került át a magyar honvédséghez ezredes dandárparancsnokként. 1872-től honvédelmi minisztériumi államtitkár, 1884. októberétől honvédelmi miniszter volt, 1885-ben a főrendiház tagjává választották. 1875-ben elnyerte a magyar báróságot és vezérőrnaggyá léptették elő, 1884-ben altábornagy, 1887-ben a szegedi gyalogezred parancsnoka, 1890-től táborszernagy lett (1908-ban minősítették át gyalogsági tábornokká). 1887-ben kormánypárti programmal Budapest I. választókerületében képviselői mandátumot szerzett, amelyet az 1892. évi választásokon az ellenzék sikeresen megtámadott, így ismét a főrendiház tagja lett. Honvédelmi minisztersége idején rövidebb időszakokra a király személye körüli és a földművelésügyi miniszteri tisztséget is betöltötte. 1896-tól 1906-ig Temesvárt képviselte az országgyűlésben kormánypárti programmal. Mivel személyes, bensőséges viszony fűzte az uralkodóhoz, az udvar teljes bizalmát élvezte. A haderő állandó vitája miatt 19 év után, 1903. júniusában távozott a Honvédelmi Minisztérium éléről. 1904. októberében a magyar darabont testőrség kapitányává nevezte ki a király. Az 1905. januári választásokon ugyan az ellenzék szerezte meg a győzelmet, de a parlamentarizmus szabályait figyelmen kívül hagyva, Ferenc József nem az új parlamenti többségből jelölt ki miniszterelnököt. Célja az volt, hogy megtörje a nemzeti koalíció ellenállását, és ezzel a feladattal Fejérváry Géza bárót bízta meg, akit június 18-án nevezett ki miniszterelnökké. Betöltötte a király személye körüli és 1906. márciusáig a pénzügyminiszteri tisztséget is. Az ellenzék hajthatatlansága miatt 1905. 09. 12-én lemondott és ügyvezetőként maradt hivatalban. Azonban Ferenc József nem engedett és október 16-án ismét kinevezte. Ekkor már felhagyott az udvar és az új parlamenti többség közötti közvetítéssel, hatalmi bázisának megteremtésére törekedett. Október 30-i értekezletén a Szabadelvű Párt kormányának programját ellenezte, valamint elutasította hatalmi törekvéseit. "Nemzeti ellenállás" bontakozott ki, a megyékben úgynevezett alkotmányvédő bizottságokat hoztak létre. Az ellenzék végül feladta eredeti programját és Fejérváry Géza közvetítésével kiegyezett az udvarral, 1906. 04. 08-án, a "darabontkormány" elnökének lemondásával végre hatalomra jutott. Fejérváry ismét a darabont testőrség kapitánya lett, majd 1912. decemberében a bécsi magyar testőrség élére került. 1859-től a Mária Terézia katonai rend lovagja (1909-ben a gyémántokat is megkapta hozzá), 1896-tól kancellárja volt. A valóságos belső titkos tanácsosi címet, 1893-ban a Lipót-rend, 1901-ben a Szent István-rend nagykeresztjét kapta meg. Több mutatása
38
éve
1988 – Meghalt Pataki Ferenc olimpiai bajnok tornász.
Patakinak köszönhető egyebek között, hogy az 1940-es években rohamos fejlődésnek indult Magyarországon a talajtorna. Az elsők között épített be a műszabadgyakorlatokba akrobatikus ugrássort. Az 1948. évi londoni olimpián aranyérmet nyert gyakorlatával, lóugrásban, valamint a csapat tagjaként két bronzérmet is szerzett. Az 1952. évi helsinki olimpián még tagja volt a hatodik helyet szerzett magyar együttesnek. Egyéni összetettben 1941-1953. között hat magyar bajnokságot nyert. Később az Állami Artistaképző Iskola tanáraként működött. Több mutatása
211
éve
1815 – Megszületett Markusovszky Lajos, az 1848-49-es szabadságharc fősebésze.
A modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője, az Orvosi Hetilap megalapítója.
201
éve
1825 – Miskolcon meghalt Benkő Sámuel orvos, az első magyar tudományos kórboncnok.
Benkő Sámuel az erdélyi Kisbaconban született 1743-ban, tanulmányait német és holland egyetemeken folytatta, doktori címet szerzett filozófiából. Hazatérve Nagyszombaton, illetve Pesten és Budán tanult orvostudományt, diplomája kézhezvétele után ötven évig volt Miskolc főorvosa, ahol a kísérletező kedvű és nagy tudású ember hatalmas köztiszteletnek örvendett. Jelentős szerepe volt az orvosi helyrajzírás és az orvosmeteorológiai megfigyelések meghonosításában, illetve a kórbonctani kutatások és rendszeres járványügyi vizsgálatok elindításában. Több mutatása
163
éve
1863 – Londonban meghalt Kmetty György honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő alakja.
Kmetty Budavár bevételénél hadtestparancsnokként szerzett érdemeket, de más csatákban is felfigyeltek bátorságára, parancsnoki és hadvezetési képességeire. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, és Iszmail - Ismail pasa néven, dandártábornokként harcolt. Irodalmi hírnévre is szert tett pamfletjével, amelyben Görgei Artúr emlékiratát bírálta. Több mutatása
140
éve
1886 – Megszületett Györgyi Dénes építész, akinek családjában számos neves építész és művész volt.
Az első világháború előtt Kós Károly népies stílusú köréhez tartozott, később neobarokk, art deco, végül modernista épületeket tervezett. Az Iparművészeti Főiskola rektora 1945-ben. Apai dédapja Giergl Alajos (1793–1868) a biedermeier korszak ezüstművese, apai nagyapja Györgyi Giergl Alajos festőművész (1821–1863), édesapja Györgyi Kálmán iparművész és művészeti író (1860–1930), nagybátyja Györgyi Géza (1851–1934) neves építész, unokatestvére Giergl Kálmán (1863–1954) a család legismertebb tervező építésze volt. A rokonsághoz tartozott Giergl Henrik (1827–1871) üvegműves is. Több mutatása
123
éve
118
éve
1908 – Megszületett Tibor de Nagy magyar-amerikai galériatulajdonos, kiadó aki többek között absztrakt expresszionista női alkotókat segített karrierjükön.
Debrecenben született, 22 évesen Budapestre költözött és a Nemzeti Bankban dolgozott. Gyermekkorától érdekelték a művészetek. A II. viláháborúban műgyűjteménye megsemmisült. A háború után részt vett a magyar banki rendszer újjáépítésében, amit a szovjet hatalom nem nézett jó szemmel. Amerikába menekült, és John Bernard Myers író és bábjátékossal megnyitották Manhattan egyik első modern galériáját, ami egyben szalon is volt a művészek számára. A Tibor de Nagy Galériában mutatkozott be Larry Rivers, Red Grooms, Fairfield Porter és Jane Freilicher figurális alkotók, valamint az absztrakt expresszionista Grace Hartigan, Alfred Leslie, a colorfield festő Helen Frankenthaler és Kenneth Noland. A Tibor de Nagy kiadó támogatta az együttműködést festők és írók között, és elsőként publikálta Frank O'Hara, James Schuyler and John Ashbery verseit. 1953-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot, onnantól bankban dolgozott, a galériát este, ebédidőben és hétvégén vezette, majd 1970-ben nyugdíjba ment és teljes idejét a galériának és a kiadónak szentelte 1993-ban bekövetkezett haláláig. Több mutatása
111
éve