Augusztus 17.
Ma Jácint névnapja van

Magyar kategória

103 éve

1923 – Meghalt Kazay Endre gyógyszerész és szakíró, az első magyar nyelvű gyógyszerészeti gyűjtemény összeállítója.

Nagybánya, 1876. november 10. - Vértesacsa, 1923. április 20. Négykötetes Gyógyszerészi lexikont szerkesztett és adott ki Nagybányán, 1900-ban. Kémiával, csillagászattal, meteorológiával, zeneesztétikával, irodalommal, fizikai eszközök szerkesztésével, címertannal, antropológiával, geológiával, pirotechnikával is foglalkozó polihisztor volt. Cikkei jelentek meg a Gyógyszerészeti Hetilapban, a Gyógyszerészi Közlönyben, a Magyar Chemiai Folyóiratban, az Időjárásban, a Természettudományi Közleményekben. Több mutatása

Teljes esemény 0

1923. 04. 20. Meghalt Tudomány Alkotás Magyar

71 éve

1955 – A Nagy Imre-kormány felmentése után Hegedűs András új kormányt alakított.

A minisztertanács elnökeként 1956. 10. 23-ig töltötte be tisztségét. 1941-ben elnyerte a Turul Szövetség parasztfiatalok továbbtanulását támogató ösztöndíját és bekerült a budapesti Bolyai-kollégiumba, egyidejűleg a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. 1942-ben belépett az illegális kommunista pártba, aktívan részt vett a baloldali ifjúsági csoportosulások tevékenységében. 1943-ban a párt megbízásából megszervezte az egyetemista tagozatot és az illegális pártlap kiadásában is részt vett. 1944. augusztusában letartóztatták és két évi fegyházbüntetésre ítélték, de novemberben megszökött és a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkárságának, valamint az újjászervezett kommunista párt (KP) tagja lett. 1945. januárjában a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) vidéki titkáraként, majd Zemplén és Sopron vármegyében a földreform miniszteri biztosaként, azután a MADISZ országos szervezőtitkáraként működött. 1946-ban, a pártfőiskolai tanfolyam elvégzése után, visszakerült a MADISZ Központi Vezetőségébe. 1947. februárjában teljes jogú képviselőként bekerült a parlamentbe, majd az agrárkérdés szakreferenseként Gerő Ernő vette maga mellé, részt vett a KP szövetkezeti politikai osztályának megszervezésében, amelynek helyettes vezetője, majd 1950. nyarán vezetője lett. Kinevezték az összevont mezőgazdasági és szövetkezetpolitikai osztály vezetőjévé, tagja lett a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetőségének, póttagja a Szervező Bizottságának, valamint megválasztották a KV titkárává. 1951-ben bekerült az MDP Politikai Bizottságába is, kinevezték földművelésügyi miniszterhelyettessé. Legfőbb felelőse lett az iparfejlesztésnek alárendelt agrárpolitika és az erőszakos téeszesítés első hullámának. 1952-ben az Állami Mező- és Erdőgazdaságok Minisztériumának, majd az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumának élére került. Rákosi részleges bukása után, 1953. júliusában Nagy Imre kormányában a minisztertanács első elnökhelyettesi tisztségét kapta meg. 1955. 04. 14-én az MDP Központi Vezetősége kizárta Nagy Imrét a Politikai Bizottságból és a Központi Vezetőségből. Az április 18-20-án ülésező parlament felmentette a Nagy Imre-kormányt, és az új kormány megalakításával Hegedűs Andrást bízta meg. Rákosi és csoportja hűséges híveként és lekötelezettjeként támogatta Nagy Imre minden tisztségtől való megfosztását és teljes elszigetelését. Májusban kormánya aláírta Magyarország csatlakozását a "testvéri szocialista országok" közötti katonai egyezményhez, a Varsói Szerződéshez, amellyel törvényesítette a szovjet csapatok tartózkodását az országban. Júliusban rendelkezést adott ki a beszolgáltatás és a szabadpiaci értékesítés megszigorításáról. A parasztság és a munkásság helyzetének romlása mellett néhány pozitív változás is bekövetkezett: decemberben Magyarország az ENSZ tagállama lett, megkezdődött a Jugoszláviához fűződő viszony javítása. Az 1956. 10. 23-i forradalom után adta át a miniszterelnöki tisztséget, de a szovjet csapatok behívásának felelősségét magára vállalta. Október 28-án családjával együtt Moszkvába menekült. 1957-ben kizárták a pártból, az emigrációban egyre inkább eltávolodott a politikától és a szociológia felé fordult. 1958-ban visszatért Budapestre, munkatársa lett az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének és a pártba is visszavették. 1961-től a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, 1963-ban - miután megszerezte a közgazdasági-tudományok kandidátusa fokozatot - az általa megszervezett MTA Szociológiai Kutatócsoportjának vezetője lett. 1968-ban a Varsói Szerződés csapatainak Csehszlovákiába való bevonulása ellen tiltakozott, így revizionista nézetei miatt leváltották, egyidejűleg eltávolították a közgazdaság-tudományi egyetemi tanszékéről és publikációs tilalom alá helyezték. 1973-ban ismét kizárták a pártból a bürokratikus pártállamot bíráló tanulmányai miatt. Saját életútjáról kemény kritikával és önkritikával írt. Több mutatása

Teljes esemény 0

1955. 04. 20. Történelem Magyar

23 éve

2003 – Meghalt Platthy György festő, művészetpedagógus.

Ungváron született. Mesterei: Benkhard Ágost, Csók István, Glatz Oszkár voltak. Rajztanárként és iskolaigazgatóként dolgozott Monoron, Pesterzsébeten, Ungváron és Németbolyon, majd szakfelügyelő volt Egerben és Pécsett. 1956-72 között a pécsi Tanárképző Főiskola rajztanszékének vezetője volt. Pécsett telepedett le. Figurális alkotásokat és tájképeket készített. 1932-től szerepelt műveivel, kezdetben a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesület, majd a Kárpátaljai Művészeti Egyesület tagjaként. A 60-as évektől a jelentősebb országos rendezvények és a Dunántúli Tárlatok rendszeres résztvevője volt. Több mutatása

Teljes esemény 0

2003. 04. 20. Meghalt Alkotás Magyar